Közös európai felelősségvállalást sürget a görög ortodox egyház feje menekültügyben
2016. április 11., hétfőII. Jeromos, a görög ortodox egyház érseke az Egyházak Világtanácsához márciusban eljuttatott levelében arra szólította fel az Európai Uniót, hogy ne hagyja magára Görögországot a súlyos menekültkrízisben.
A görög népet évek óta sújtó gazdasági válságot is megemlítve az ortodox egyházvezető arra kéri az EU felelős döntéshozóit és tagállamait, hogy gondolják újra a menekültek fogadásának korlátozására hozott döntésüket.
Az érsek levélben fordult Olaf Fykse Tveit főtitkárhoz, az egyházak és a nemzetközi közösség támogatásában bízva. „Hathatós fellépésre van szükség, méghozzá sürgősen” – hangsúlyozta a keresztyén vezető, hozzátéve, hogy az európai szolidaritás jeleként elengedhetetlen először is „a határok lezárásról hozott döntés felülvizsgálata, ezzel párhuzamosan pedig a válság kiváltó okainak hathatós megszüntetése”.
Az érsek emlékeztetett arra, hogy a Görög Ortodox Egyház zsinata folyamatosan figyelemmel kísérte „a kicsiny országunkba tömegével érkező menekültek végeláthatatlan megpróbáltatásait”, és elkötelezte magát a menekültek további támogatása mellett. „A háborúból a békébe vezető hosszú és bonyodalmas útjuk során a sokat szenvedő menekültek százezrei kelnek át, drámai körülmények között, a gazdasági krízis következményeként amúgy is ínséges és kimerült országunkon.” – vázolta a drámai helyzetet az ortodox egyházvezető.
A felhívás egybeesett Ban Ki-moon ENSZ főtitkár március 30-i megnyilatkozásával, aki egy március 30-i rendkívüli ENSZ tanácskozáson a szíriai háború elől menekülő emberekkel szembeni globális felelősségről beszélt. „Öt évvel a konfliktus kirobbanása után a szíriaiak lassan elvesztik a reményüket, hogy képesek lennének családjaikat támogatni és gyermekeiket iskoláztatni. A menekülteket befogadó szomszédos országok erőforrásai pedig kimerültek” – mondta a főtitkár, hozzátéve, hogy „az egészségügyi ellátás, az iskolarendszer és a közüzemi szolgáltatások egyszerűen túlterheltek és alulfinanszírozottak” ezekben az országokban.
Jeromos érsek azért fordult az EVT-hez, hogy „a nemzetközi közösség azon tagjai, akik szervezeti tekintéllyel és társadalmi befolyással bírnak, jóakaratúak és véleményüket tisztelik, egyesítsék erőiket a második világháború óta legsúlyosabb európai probléma, a menekülthullám okozta nehézségek megoldásában”. A helyzet súlyosságát jelzik az egyházvezető szavai: „tengereink folyékony sírokká lettek, szigeteink és állampolgáraink megindító önzetlenséggel állnak a reményvesztettek oldalára.”
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának hivatalos célja, hogy mintegy 480 000 embert, a Szíriával szomszédos országban élő menekültek 10%-át telepítse át 2018 végéig, miközben azzal küszködik, hogy leküzdje a széles körben elterjedt félelmet és a politikai csatározást. A tagországok 2013 óta mindössze 179 000 menekült áttelepítését vállalták.
Az athéni érsek személyesen is felszólította az EVT főtitkárát, hogy a ráruházott hatalomnál fogva tegyen meg minden tőle telhetőt a szíriai polgárháború lezárására, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy „ne kelljen még több egyénnek és családnak elhagynia hazáját és gyógyuljanak azok sebei, akik már menekültként élnek.”
Hasonlóan nyilatkozott korábban a görög reformátusok főtitkára, Dimitris Boukis, akinek meghívására Chris Ferguson, a REV főtitkára a szervezet európai vezetőtestületével közösen, köztük az MRE képviselőjével, szolidaritási látogatást tervez a közeljövőben, amelynek folyamán helyben tájékozódnak a körülményekről, a görög reformátusok Athénban és a macedón határnál végzett munkáját is megismerhetik és a támogatás formáiról tanácskoznak.
„Hiszek benne, hogy az egyház valódi megoldás kell, hogy legyen a problémára azáltal, hogy két fronton vívja meg ezt a csatát az emberségért: elsőként, biztosítani az azonnali ellátást minden ember számára Idomeniben és máshol. Ehhez jelentős emberi erőfeszítésre és nagylelkű pénzügyi hozzájárulásra van szükség. … A második front az európai egyházak számára, hogy nyilvánosan támogassanak minden olyan politikai választ, amely együttérzésen alapul és valós megoldást kínál a problémára; azaz kiállni az olyan politikusok mellett, akik megnyitják országaikat a menekültek előtt és szállást nyújtanak nekik, amíg ők harcolnak azért, hogy véget vessenek a háborúnak Szíriában.”
Külügyi Iroda
Forrás: www.oikoumene.org
Istent keresem
2Tim 1,1–7
„Mert nem a félelem lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” tovább >
Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink
Ez történik továbbiak →
-
12. 07. szombat
Kelenföldi Barokk Esték
Budapest -
12. 08. vasárnap
Családi és Párkapcsolati Filmklub
Budapest -
12. 08. vasárnap
Jótékonysági Kodály-hangverseny
Szekszárd -
12. 08. vasárnap
A Reformátusok Lapja e heti számából
Országszerte -
12. 09. hétfő
Lázár Csaba Ady-estje
Budapest
Olvasta már?
-
Új japán könyvtár a Károli Gáspár Református Egyetemen
Húszezer példányos könyvszállítmány érkezett Magyarországra, amiből ötezer darabot adtak át a Károli Gáspár Református Egyetemnek. Ennek köszönhetően Magyarország legnagyobb japán nyelvű könyvtára jön létre a református intézményben.
-
Elindult a keresztyén könnyűzenét támogató program
Zenei képzést és hangszervásárlást támogató programmal segíti a keresztyén könnyűzenét játszó fiatalok kiteljesedését a kormány.
-
Projektátadások
A MRE Zsinata döntése értelmében a Szeretetszolgálati Iroda 2020. január 1-jei hatállyal Magyarországi Református Egyház Diakóniai Iroda (1146 Budapest, Hungária krt. 200.) néven folytatja tevékenységét, és 2020. január 1-től átveszi az MRE fenntartásában működtetett szociális és felzárkózási intézmények és szolgáltatások teljes körű fenntartói jogát.
-
Alap, amire lehet építeni
A 19. kerületben, a református templom közelében áll a Kispest-Központi Református Egyházközség Szőlőskert Óvodája, melybe immár fél évtizede várják a helyi gyermekeket. Az ide járó kicsinyek mindennapjait felkészült pedagógusok igyekeznek különlegessé tenni – amiben az egész gyülekezet a segítségükre van.
-
A kommunikáció jog, nem kiváltság
A komplex kommunikációs igényű személyeket támogató AAK-Módszertani Központ nyílt a debreceni Immánuel Otthonban. A Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft. MONTÁZS projektjének részeként 21 millió forint értékben vásároltak speciális kommunikációs eszközöket a református intézmény számára.