Közös felelősség – a megbékélés eszközei

2012. december 09., vasárnap

„Mi akkor is... együtt!" címmel szervezte meg a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat konferenciáját a Hanns Seidel Alapítvány, a Polgári Magyarországért Alapítvány, valamint a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság december 7-től 9-ig Berekfürdőn, a Megbékélés Házában, ahol az elmúlt egy esztendő eseményeit, tapasztalatait, tanulságait is értékelték a szakkollégiumok vezetői, a fenntartó egyházak képviselőinek jelenlétében.

A hely szellemét idézte meg Bölcskei Gusztáv, aki a Magyarországi Református
Egyház Zsinatának képviseletében szólt a résztvevőkhöz. A Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke elmesélte a Megbékélés Házának történetét. Az épület közelében a második világháborút megelőzően diakónusképző működött, amit az ötvenes években megszüntettek, az intézmény ezután a lelkipásztorok továbbképzését szolgálta. A nyolcvanas években a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Barta Tibor, aki nagy befolyással bírt abban az időszakban, jó kapcsolatokat ápolt az államhatalommal, és meg volt győződve arról, hogy meg kell békélni az akkori hatalommal, találkozott Borbély Bélával, egy kis szabolcsi falu lelkipásztorával, aki viszont ellenezte ezt az egyházpolitikát. Miután találkoztak egymással és beszélgettek, elhatározták, hogy közösen tesznek valamit, így épült fel a Megbékélés Háza. Mindketten megmaradtak korábbi meggyőződésük mellett, de rájöttek arra, hogy van egy magasabb igazság, amelyet egyformán követnek – hangsúlyozta Bölcskei Gusztáv. A püspök a roma szakkollégiumi rendszer kialakítását ehhez a történethez hasonlította, hiszen nyilvánvalóan mindenkinek más-más elképzelése van a romákkal kapcsolatos társadalmi teendőkről, de van egy fontosabb igazság és van egy fontosabb szempont, amit szem előtt kell tartani, mégpedig a megbékélést. A püspök hangsúlyozta, hogy a szakkollégiumok hallgatóiban jelennek meg a magyar társadalom eljövendő megbékélésének élő eszközei.

„Krisztus a mi békességünk, aki a két nemzetséget eggyé tette, és az Ő testében lebontotta az elválasztó falat, az ellenségeskedést" – idézte Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspöke Pál apostolnak az Efézusiakhoz írott levelét. Elmondta azt is, hogy tavaly, amikor a Lutheránus Világszövetség vezetője Magyarországon járt, és megismerkedett a magyar evangélikusok cigánymissziójával, akkor egy itteni cigány festő képét választotta ki, amely ebben az évben a szervezet karácsonyi üdvözletének borítójára kerül. Fabiny Tamás a katolikus egyházfő advent első vasárnapján elhangzott üzenetét felidézve beszélt arról is, hogy az ünnep közeledtével a keresztényeknek a „konzumkarácsonnyal" szemben a békét, a mértékletességet és a visszafogottságot kell hirdetni.

A görög katolikus egyház képviseletében dr. Orosz Atanáz, a Miskolci Apostoli Exarchátus püspöke szólalt fel, aki ugyancsak Pál apostol szavai nyomán arra hívta fel a figyelmet, hogy mindig Krisztus evangéliumához méltóan kell élni. A görög katolikus püspök szerint csak akkor ér valamit a Krisztusban adott buzdítás, a szeretetből fakadó intelem, a lelki közösség, az együttérzés, ha alázatosan cselekszünk.

A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózatot 2011 márciusában hozták létre a Társadalmi
Felzárkózásért Felelős Államtitkárság támogatásával a magyarországi történelmi egyházak.
2012 szeptemberétől már öt városban, Budapesten, Debrecenben, Nyíregyházán, Miskolcon és Szegeden is működik a képzés. A hálózat célja, hogy a roma egyetemi, főiskolai hallgatókat mind a személyiségük fejlesztésében mind tanulmányi előmenetelükben támogassa, hozzájáruljon a magyar-roma identitás megerősítéséhez, és a közösségi felelősségvállalás iránt elkötelezett, keresztény szellemiségű roma értelmiségieket bocsásson útjukra. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a tanácskozáson elmondta, bár nagyon fiatal a szakkollégiumi rendszer, mégis már láthatóak az eredményei. Jelenleg mintegy száznegyven hallgatóval foglalkoznak a szakkollégiumok. Intézményenként huszonöt-harminc diák tanul itt, nemcsak romák, hanem magyar fiatalok is vannak köztük, akik hasonló társadalmi hátrányokkal küzdenek. A miniszter hangsúlyozta, hogy a szigorodó felsőoktatási rendszer miatt a jövőben nagyon fontos lesz az egyetemi bejutásra, illetve az elhelyezkedésre is felkészíteni a fiatalokat, mert így meg tudják mutatni, hogy ők is ugyanannyit érnek, mint nem roma társaik.

Uhrin Anikó, az egy éve működő Wáli István Református Cigány Szakkollégium igazgatója azt fogalmazta meg, a debreceni intézmény valódi közösséget akar teremteni. Az itt tanuló hallgatók nagyon sokfélék, hiszen a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen és a Debreceni Egyetem legkülönbözőbb karain és szakjain tanulnak. Uhrin Anikó szerint nagyon fontos, hogy a cigány fiatalok ne csak a szűkebb szakterületükön legyenek képzettek, hanem széles legyen a látókörük, hiszen a közösségüknek később csak így tudnak segíteni. Ezért jártasaknak kell lenniük a társadalmi viszonyok között, ismerniük kell az egészségügy, az oktatás helyzetét éppúgy, mint a kisebbségi jogokat, ennek köszönhetően tudnak majd együttműködésre készek lenni és közös felelősséget hordozni.

Ungvári Judit

Istent keresem

Jn 21,1–14

„...ismét megjelent Jézus...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →