Hogyan élnek a muravidéki reformátusok?

2019. augusztus 15., csütörtök

„A megmaradáshoz kell egy konokság, ilyen szempontból mi reformátusok talán jobban őrizzük a magyar identitásunkat is, mert elég nyakasok tudunk lenni" – Bódis Tamás szlovéniai református lelkésszel közöl interjút a muravidéki reformátusok mindennapjairól a Magyar Szó vajdasági magyar nyelvű napilap.

Bódis Tamás Magyarországon született, a teológiát Pápán végezte, ott találkozott vajdasági származású feleségével, Rozgonyi Emőkével, aki szintén református lelkész. Amikor 2008-ban megérkeztek szolgálati helyükre, Szlovéniáról szinte semmit sem tudtak. 1991-től Muravidék reformátusainak lelkigondozását az Őrségi Református Egyházmegye látta el. Amikor Bódis Tamás elődje nyugdíjba vonult, megkérte az egyházi vezetést, hogy helyezzenek ki oda valakit. Így kérdezték meg őket, ők pedig elvállalták a szolgálatot.

„Gyakorlatilag egy elöregedő gyülekezetbe kerültünk, komoly missziói helyzetbe. Mivel itt még van élő tradíció, templom, vannak gyökerek, volt amire építeni lehetett. De maga az egyház olyannyira kicsi, hogy önállóan nem képes fennmaradni. Összesen százötven egyházfenntartónk van, s ez nem elég, hogy egy lelkészt és az egész egyházi intézményt fenntartsa. A Szlovéniai Református Keresztyén Egyház ezért a Magyar Református Egyháztól kap segítséget arra, hogy a lelkészi szolgálatot folyamatosan biztosítani tudja" – vázolja helyzetét az interjúban a lelkipásztor.

Eddig egy bérelt lakásban tudtak lelkészlakást kialakítani Pártosfalván, ami egy evangélikus falu. Szentlászlón (Motvarjevci), ahol a muravidéki reformátusok többsége él, az 1950-es évekig volt lelkészlakás a református iskola épületében, de amikor azt államosították, a lakhatás is megszűnt. Amikor 2008-ban idejött a lelkészházaspár, még nem volt lakás. Az egyháznak egyetlen kicsi temploma volt, és nem volt semmilyen más ingatlana, még építési telke sem.

2012-ben nekiálltak a templomfelújításnak, amit 2017-re fejeztek be. Hosszú tervezés és várakozás után 2018-ban sikerült megvenniük egy olyan állapotú épületet, amit fel tudtak újítani. Így 2019-től, 72 év után ismét van parókia Szentlászlón. „Lassan építkezünk külsőleg, ugyanakkor belsőleg is, ami gyakorlatilag egy közösségi újraszervező munkával egyenlő" – mutat rá a református lelkész.

1920-ban összesen 20 ezer magyar élt a régióban, közülük 4–6 ezren hivataluknál fogva. Őket az első vonattal átküldték Magyarországra. Egyértelmű volt, hogy a Muravidéken maradt körölbelül 15 ezer magyar hosszú időn keresztül nem fogja tudni megőrizni identitását, így napjainkra 5–6 ezerre csökkent a létszámuk. Száz évvel ezelőtt itt még több, mint ezer református élt. Mára kétszáz főre zsugorodott az országban található reformátusok száma, akik közül százötvenen tartoznak szorosabban az egyházhoz.

„A megmaradáshoz kell egy konokság, ilyen szempontból mi reformátusok talán jobban őrizzük a magyar identitásunkat is, mert elég nyakasok tudunk lenni. Ez a konokság nem elutasító másokkal szemben, hanem ragaszkodó a saját értékeink felé" – mondja végezetül Bódis Tamás.

A teljes interjú a Magyar Szó honlapján olvasható.

Fotó: refdunantul.hu

Istent keresem

1Thessz 5,12–28

„Mindenkor örüljetek, szüntelenül imádkozzatok, mindenért hálát adjatok...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →