Lejárt a bizniszegyházak kora

2011. július 13., szerda

Az Országgyűlés a nyári szünet előtti utolsó ülésnapján, július 11-én szavazott a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényről. A jogszabály az 1990. évi IV. törvény helyett 2012. január 1-jén lép majd hatályba. Az új egyházi törvény előkészítésében résztvevő Varga László nyugalmazott református lelkipásztort, országgyűlési képviselőt, az előterjesztők egyikét a jogszabállyal kapcsolatos gondolatairól kérdeztük.

Miért van szükség új egyházi törvényre?

Azért, hogy kiszűrjük azokat a szervezeteket, amelyeket valójában nem vallási tevékenység, hanem az egyházaknak járó kedvezmények megszerzése céljából hoztak létre. Az 1990. évi IV. törvény liberális szabályozásának köszönhetően – Európában példa nélküli módon – hazánkban több mint háromszáz egyházat alapítottak az elmúlt húsz évben, miközben Csehországban tizenhét, de még Franciaországban is csak hetven bejegyzett felekezetet tartanak számon. Nálunk is lejárt a bizniszegyházak kora.

Milyen garanciát ad az új törvény arra, hogy a jövőben ne lehessen visszaélni az egyházaknak járó kedvezményekkel?

A törvény hatályba lépése után csak olyan szervezet lesz bejegyezhető egyházként, amelyik elsősorban hitéleti tevékenységet végez, és hitelveit mellékeli a beadványához. A jogszabály továbbá védelmébe veszi a már bejegyzett egyházak elnevezését, jelképrendszerét és szertartásrendjét annak érdekében, hogy azt ne használhassák illetéktelenek.

Sokakat bánt, hogy a „történelmi egyház” kifejezés végül kimarad a törvényből.

Jogi szempontból ez a kategória eddig sem létezett. A kifejezés csak a köznyelvben használatos. A preambulum utolsó mondata ugyanakkor rögzíti, hogy az Országgyűlés elismeri a „Magyarország történelmében és kultúrájában folyamatosan meghatározó jelentőséggel bíró egyházak kiemelkedő szerepét”.

Az „egyház” terminust ugyanakkor nem keresztyén közösségekre is alkalmazza a jogszabály.

Sokan megkerestek emiatt, és én sem örülök ennek feltétlenül, de a jogászok végül is meggyőztek, hogy a törvényben nem teológiai, hanem jogi fogalomról van szó. A köztudatban az „egyház” kifejezés már régóta nem csak a keresztyéneket jelöli, hanem minden olyan közösséget, amely vallási tevékenységet végez.

Azt mondják, tökéletes szabályozás nincs. Ennek a törvénynek is van gyenge pontja?

Sajnálom, hogy az önkormányzati fenntartású iskolákban a hitoktatás ezután is csak a kötelező órák után lehetséges, és csak a hatodik-nyolcadik órában lehet megtartani azt, amikor a gyerekek már mennének haza, vagy inkább fociznának. Bár az oktatási törvényben kell majd szabályozni, de az egyházi törvénybe is bekerülhetett volna a kötelező hit- vagy erkölcstanoktatás bevezetése az állami iskolákban. Azt szoktam mondani: tudom, mit és hogyan kellene csinálni, de tudomásul veszem a mai magyar valóságot, és csinálom azt, ami módomban áll. És persze bízom abban, hogy később talán többre is lesz lehetőségem.

Kiss Sándor

Istent keresem

2Tim 1,8–14

„Ennek az evangéliumnak a szolgálatára rendeltettem én hírnökül, apostolul és tanítóul.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →