Május 10.: 160 éve született a fasori templom adományozója

2012. május 11., péntek

Lánczy Leó húszezer koronával támogatta a Budapest-Fasori Református Egyházközség templomának felépítését. Az üzletember a Budapesti Református Egyház Erzsébet-Terézvásárosi Parochiális Kör világi elnöke és "gondnoka" volt a XX. század első évtizedeiben.

A XIX. század végére Budapest lakosságának száma jelentősen növekedett. A VI. és VII. kerületben nagyarányú bérház építkezések történtek. A Városliget felé eső utcákban pedig villasorok épültek, s a főváros elegáns nagypolgári negyede alakult ki. Ebben a villákkal övezett negyedben épített magának palotát Lánczy Leó.

A környék reformátusai vasárnap esténként a Skót Misszió Erzsébet körút 7. szám alatti helyiségében gyűltek össze 1897-ig, amikor Izsó Miklós szobrászművész egykori műtermét alakították át imaházzá (Rózsa utca 20.). A hitélet itt Száz Károly, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének a szolgálatával kezdődött meg. Az egyházközség megalapítására 1908-ban került sor, Erzsébet-Terézvárosi Parochiális Kör néven. A gyülekezetet szervező Kovács Emil, mint e terület lelki gondozásával megbízott lelkipásztor 1901-től látta el a feladatát. A templomépítés céljára a gyűjtés 1903-ban indult.

Megfelelő megjelenésű és elhelyezésű templom

1908-ban Laky Adolf ékszerész nagy összegű adománya (300 ezer korona) lehetővé tette az igényes díszítésű templom építésének megkezdését, a Székesfőváros, ugyancsak 1908-ban, telket adományozott az építendő templom számára. 1909-ben tervpályázatot írtak ki a templomépítés céljára, de kiderült, hogy a telek kicsi egy "megfelelő megjelenésű és elhelyezésű templom építéséhez". A telket - Lánczy Leó közbejárására - a főváros visszavette és helyette 200 ezer korona támogatást adott. Ezt kővetően az egyházközség megvett egy jóval kedvezőbb fekvésű telket a Városligeti fasor 5-7. szám alatt.

A templom építése 1911-ben Árkay Aladár tervei szerint indult meg, és 1913-ban fejeződött be. A templomot 1913. június 1-én szentelték fel Baksay Sándor püspök szolgálatával. A templomot a művészettörténet-írás a magyar református templomok közül a legtöbbre értékeli, mivel egyesíti magában a századforduló magyar, osztrák, finn építészetének a népi építészetből merítő gondolatait. Az épület görög kereszt alaprajzú.

A homlokzatot kétoldalt egy-egy torony fogja közre: bal oldalról a monumentálisabb harangtorony, jobb oldalról a kisebb lépcsőtorony. A belső terét négy nagy fesztávolságú vasbeton ív tartja, ami a 13,7 méter belső átmérőjű kupolát. A földszinti teret négy karzat öleli körül. A főbejárattal szemközti orgonakarzat előtt található a liturgikus tér: a fekete márványból készült úrasztala és szószék együttese. A karzaton található orgona Lánczy Leó adományaként készült.

Lánczy Leó (Pest, 1852. május 10. - Budapest., 1921. január 26.) 1881-től a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezérigazgatója, majd elnöke, 1893-tól a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Számos tőkés nagyvállalat alapítója és igazgatója. 1893- tól 1901-ig országgyűlési képviselő, 1905-től főrendi házi tag. Az I. világháború alatt Heinrich Ferenccel a hadigazdálkodás megszervezője.

Millisits Máté

Istent keresem

2Tim 1,8–14

„Ennek az evangéliumnak a szolgálatára rendeltettem én hírnökül, apostolul és tanítóul.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →