Megjeleníteni saját karakterünket a társadalomban

2011. november 29., kedd

November 24-én tartották a református közoktatási intézmények vezetőinek és fenntartói képviselőinek idei utolsó ülését. Az értekezleten a Református Pedagógiai Intézet és az Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálatműködésébe nyerhettek bepillantást a résztvevők, és megismerhették az intézmények várható jövőjét.

 

A tanácskozás megnyitó áhítatát Köntös László, a dunántúli egyházkerület lelkészi főjegyzője tartotta. Az alkalom igéje Pál apostol Korinthusiakhoz írt első leveléből való volt: Pál a megfeszített Krisztust hirdeti. (1Kor 2,1-5).

Az akkori történet kora és a mai kor között párhuzam van, hallhattuk a lelkész magyarázatában. „Vége a beharangozó kornak, annak, amikor megkondítjuk a harangot és az emberek csak jönnek, mert egyház vagyunk. Ha az egyház vár és ül, nem tudja elérni az embereket. Közéjük kell menni” – hangzott el. Meg kell ismerni azt a világot, amibe Isten küldött, de nem kell feltétlenül azonosulni vele, hívta fel rá a figyelmet a lelkipásztor, ahogy arra a sajátos jelenségre is, hogy van tudás, de nincs meggyőződés, van tehetség, de nincs jellem, van vélemény, de nincs igazság. Az egyházat az különbözteti meg mindezektől, hogy van meggyőződése, igazsága: ami nem más, mint Krisztus. A hitelességét az Ige adja meg. Ha ezt komolyan vesszük, a nem keresztyén társadalom is meg fogja látni az igazságot, fejezte be prédikációját Köntös Lálszó.

Elvek új környezetben

A Zsinati Hivatal oktatási irodavezetője, Papp Kornél felvezetőjében Pálinkás József, jelenlegi MTA-elnöknek 1999-ben oktatási államtitkárként a Zsinati székházban mondott Református iskolarendszer jövője című beszédéből idézett.

„A református egyház célul tűzte ki a tudás megszerzését, és nemcsak szavakban, de tettekben is nagyon sok áldozatot hozott azért, hogy hitelvei szervezett formában az iskolarendszerben megvalósuljanak…. Fontos, hogy az iskola olyan közeget teremtsen, amelyben kiteljesedhet az ember és kiteljesedhet a közösség is. Ahol az ismeretek megszerzése mellett lehetőség nyílik a képességek fejlesztésére, önmagunk kipróbálására.”

A református oktatás pontosan ugyanezen elveket képviseli ma is, de ezek az elvek új jogszabályi környezetbe új felügyeleti rendszer alá kerülnek, mondta Papp Kornél. 2011 július elsejével külön kézbe került az oktatási intézmények fenntartása és a felügyelete, 2012-től állami felügyelet lesz, 2013-tól pedig megyei vagy járási. Vajon ki fogja ellenőrizni az iskolák működését? – kérdezte Papp Kornél.

Református szolgálatok – múlt és jövő

A bevezetőt követően a főtémával, a pedagógiai szakmai szolgáltatások (pedagógiai intézet) és pedagógiai szakszolgálatok múltjával és jövőjével ismerkedhettünk meg. A Református Pedagógiai Intézet (RPI) 1994-ben alakult, holland segítséggel. 1999-ig kizárólag holland és közegyházi pénzekből működött. Az RPI eleinte elsősorban szaktárgyi és egyéb továbbképzések szervezésével foglalkozott, amely tevékenysége 1995 óta a határon túlra is átnyúlik. Két évvel később könyvkiadásba is kezdett, hat év alatt mintegy hatvan kiadvány jelent meg az Iroda gondozásában, köztük egy teljes hittankönyv-család. Szerteágazó feladatkörében tanterveket hozott létre, megalakította a szaktanácsadói hálózatot, továbbá kezelte a vizsgaelnökök és szakértők névjegyzékét is.

Az RPI történetét, amelyet Papp Kornél kezdett el, 2003-tól kezdve Márkus Gábor, az Intézet azóta hivatalban levő igazgatója folytatta. A szakmai szolgáltató már meglévő teendői kapcsolattartással, különböző támogatási és oktatási pályázatok kiírásával, az intézetet érintő eseményekről, tevékenységekről rendszeres hírlevelek kiadásával bővültek ki.

„A Magyar Református Egyház az egyetlen olyan egyház ma hazánkban, amelynek szakszolgálata van” – közölte a tényt Maruzsenszki Ernesztina, az Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálat vezetője, aki a továbbiakban a 2000-ben alakult szakszolgálat legfontosabb feladatait foglalta össze.

Az ERPSZ egyik fő tevékenysége a gyermekek 3 éves korig tartó korai fejlesztése. A Szakszolgálat elkötelezte magát amellett, hogy akiket lehet, visszavezessen az együttnevelésbe. Ennek érdekében szükséges a közoktatási intézmények pedagógusainak szakmai segítése. Nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy a nevelési és oktatási problémák megoldásában támogassák a szülőket, ezért számukra szakmai tanácsadással egybekötött értekezleteteket és egyéni esetmegbeszéléseket tartanak.

Az ERPSZ 2009-ben iskolát, majd a következő évben fejlesztő óvodát indított. Jelenleg nyolc fejlesztő iskolai, valamint két óvodai csoport működik, de mindkét esetben további kettő-kettő csoport nyitására lenne lehetőség. A távlati tervek között, szerepel egy egységes református gyógypedagógiai intézet létrehozása is, amire a jelenlegi törvénytervezetek ismeretében az egyházaknak is jogosultsága van.

Részletes szabályok csak később

Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) főigazgatója, a szakszolgálatokhoz és a szakmai szolgáltatóhoz kapcsolódóan elmondta, hogy a részletesebb szabályozások miniszteri rendeletekben várhatóak, mivel a köznevelési törvény csak a kereteket, a lehetőségeket adja meg. „A törvény szövegéből kiolvasható, hogy a szakszolgálatok az Oktatási Hivatal szakmai irányításhoz, míg a pedagógiai intézetek szakmai irányítása az OFI-hoz fognak tartozni, magyarázta” – Kaposi József.

Az 1995-ben megszűntetett szakfelügyelet helyett a jövő tanévtől kezdve szaktanácsadás, tantárgygondozás lesz, amely feladatot a pedagógiai intézet látná el, számolt be a tervekről a főigazgató. „A pedagógiai szakmai szolgálatnál szerepel a törvénytervezetben, hogy egyház is tarthatja fenn, míg a szakszolgálat esetében nem található az egyházi nevesítés” – erősítette meg Kaposi József.

Közös felelősség

Az értekezlet második felében Papp Kornél számba vette a 2012-es állami költségvetés oktatásra kiható pontjait. E szerint az egyházi intézmények megkapják a 2010-es évre eső kiegészítő támogatást, valamint a 2006. és 2007. évi normatíva elszámolási különbözetet is. Ez hozzávetőlegesen mintegy 2,6 milliárd Forint. Az adatokból az is megtudható volt, hogy a normatívák jövőre várhatóan nem fognak változni, kivéve a pedagógus továbbképzés támogatását, ami az eddigi 10 500 forintról 6300 forintra csökken.

A köznevelési jogszabály tervezetével kapcsolatban Papp Kornél azt is megemlítette, hogy a református egyház a köznevelési törvény koncepciója alapján 24 pontban fejtette ki véleményét az oktatási államtitkárság felé. Javaslataikat a törvénytervezet készítésénél hat esetben figyelembe vették, kilenc esetben elutasították. További kilenc pont eldöntése még várat magára, mivel azok koncepcionális kérdéseket feszegetnek.

Végül az oktatási iroda vezetője a közös felelősségre hívta fel az intézmények vezetőinek figyelmét. „Történelmi pillanatokat élünk, lehetőséget kapunk, hogy saját karakterünket megjelenítsük a társadalomban. Ez a felelősségünk. Ha botrány van egy intézményben, mindenkinek árt, ha valami csoda történik, az valamennyiünk előnyére szolgál, mert a református név összeköt minket” – hallhattuk zárszóként.

Kováts Annamária

Istent keresem

Préd 7

„Jobb olyan házba menni, ahol gyászolnak, mit olyanba, ahol mulatnak, hiszen így lesz vége minden embernek. Szívlelje meg ezt, aki él!” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →