Megtartó háló a legkisebbeknek

2015. november 13., péntek

„Interdiszciplinaritás, rendszerszemlélet, integráció, inkluzív nevelés, kora gyermekkori intervenciós diagnosztika" – többek között ezek a szavak szerepeltek a Magyarországi Református Egyház Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (röviden: Református EGYMI) november eleji rendezvényének meghívóján. A nap végére viszont a sok szakkifejezés mögött láttam egy csöppnyi gyereket, akit egy – sokszor aggódó – család vesz körül. Aztán láttam a családot egy olyan segítőkkel körülvett világban, ahol az „erősek" megteszik mindazt, amivel az „erőtlenek gyengeségeit" orvosolhatják.

A TÁMOP-3.1.17-15-2015-0004 jelű, a Magyarországi Református Egyház (MRE) köznevelési feladatainak támogatását célzó projekt keretében megrendezett konferenciát – amelynek fővédnökségét Herczegh Anita, Áder János köztársasági elnök felesége vállalta – az MRE zsinati székházában tartották. A szakmai napon a korai fejlesztésben dolgozó szakemberek osztották meg tapasztalataikat, kutatási eredményeiket a résztvevő pedagógusokkal. Korai fejlesztésben olyan 0-4 év közötti gyermekek lehetnek érintettek, akiknél felmerül a gyanú, hogy fejlődésükben valamilyen formában elmaradnak korosztályuktól, akiknek megkésett a mozgás-, vagy beszédfejlődése, pszichomotoros fejlődése, illetve akik eltérően viselkednek, játszanak kortársaikhoz képest.

„Mi erősek pedig tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne a magunk kedvére éljünk" (Római levél 15,1) – ezzel az Igével kezdte áhítatát Karsai Eszter lelkipásztor, aki az erősek lelki tartozásának nevezte azt, hogy tudásuk felhasználásával, elköteleződve Isten mellett, a Tőle kapott erőt továbbadják a rábízottakat.

Az első előadást Bod Mária főorvos, a Heim Pál Gyermekkórház gyermekneurológusa tartotta. A korai fejlesztésben legérintettebbeknek a koraszülötteket és az intenzív ellátásra szoruló újszülötteket nevezte. A koraszülöttség okai közé sorolta – többek között – az anyai életmódot, de a meddőségi kezeléseket is. A megelőzés elemeiként a tudatos családtervezés fontosságát, a terhesség ideje alatti intenzív megfigyelést említette. Ugyanakkor hangsúlyozta: nagy segítséget jelent, ha a neonatológiai (újszülött-gyógyászati) ellátás a szülőszoba közelében van. „A terápia annál hatásosabb, minél korábban kezdődik el" – emelte ki. A csecsemők állapotának nyomon követéséről elmondta: minél tovább tart, annál jobb, hiszen az úgynevezett mozgó rizikó miatt a szülés utáni hazamenetelkor tünetmentes koraszülöttnél a későbbiekben is kialakulhat fejlődési zavar. Az előadó hangsúlyozta, hogy a csecsemők vizsgálatánál szétválasztva, de együttesen fontos a belgyógyászati és a fejlődésneurológiai nyomon követés. Az egyénre szabott fejlesztés kialakításában döntő szempontnak kell lenni, hogy milyen az adott csecsemő fejlettségi szintje.

Fogarasi András, a Bethesda Gyermekkórház tudományos igazgatója az ország különböző intézményeiből érkező résztvevőknek röviden bemutatta a Bethesda Gyermekkórház múltját és jelenét. Az intézmény és a Kora gyermekkori Intervenciós és Diagnosztikai Szolgálat (KIDSz) szoros együttműködését emelte ki, melynek szakorvosi hátterét a kórház különböző osztályai adják. A szakorvos elmondta, hogy a korai gyermekkorban későn kerülnek szakemberhez a csecsemők, mert a szülők sokszor nehezen szembesülnek a gyermekeik problémájával. Ezért a szülők bevonása elengedhetetlen ahhoz, hogy ismerjék azok fejlődését.

A hallgatóság ezután a KIDSz úgynevezett „vizsgáló heteit" ismerhette meg részletesen, ahol már a diagnosztika felállításánál használják a zeneterápia eszközeit. Gelencsérné Tamási Márta zenepedagógus elmondta, hogy ezeken a napokon jelen van pszichológus, gyermek-neurológus, gyermekgyógyász, logopédus, gyógypedagógus, mozgás- és zeneterapeuta és hallgatók is. A vizsgálatkor a közös játék tevékenység mindig énekkel, zenével kísért, mert a zene, a dal a kisgyermek természetes közege. (Az énekben feloldódik a feszültség, érzelmekkel serkenti az agy működését, aktivitását. A ritmusnak fontos szerepe van a fegyelem, a figyelem és a koncentráció fejlesztésében. A zene ugyanakkor oldja a szorongást, legyőzi a gátlásokat, segíti a kommunikációt.) A vizsgálati napok elején csoportos szabad játéktevékenység van, majd irányított játék, rajzolás következik. Mindeközben a szakértők különböző szempontból figyelik a gyerekeket, ezt követik a szakorvosok által végzett egyéni vizsgálatok. A nap végén a szakemberek közösen beszélik meg a tapasztalataikat, a hét legvégén pedig a szülők kapnak pontos tájékoztatást a vizsgálat eredményeiről, és arról, hogy milyen konkrét segítség van korai fejlesztésre.

A lehetőségek felkínálásánál mindig szem előtt tarják, hogy a terápiás hely a család lakóhelyének közelében legyen és az anyagi helyzetéhez igazodjon. T. Zsindely Katalin, a Bethesda KIDSz vezetője a korai segítségben is megvalósuló rendszerszemléletet mutatta be. Előadásában elméleti ismereteket nyújtva, gyakorlati példa bemutatásával a család szerepét vizsgálta, annak fejlődését, dinamikáját, ciklusait, változásait elemezte. A családterapeuta kiemelte, hogy a rendszerszemléletű tanácsadás az, ha nemcsak a „tünethordozóval" foglalkoznak, hanem a rendszert képező család összes személyével.

Bakonyi Anna pedagógiai szakértő konferencia szorosan vett témájától kicsit eltávolodva, de annak tematikája mentén az intézményekben megvalósuló kisgyermekkori nevelésről beszélt. Pedagógusként elemezte a társadalmi, a szociális, és a képességből fakadó kisebbségi létformákat. Az inkluzió olyan befogadó pedagógiai szemlélet, amit a differenciálás számtalan, hihetetlenül izgalmas módszerrel tud megvalósítani – hangsúlyozta az előadó. Ha egy adott nevelési intézményben e kettő megvan, akkor lehet integrációról beszélni. Kiemelte, hogy a felmérést, szűrést végző, fejlesztési lehetőséget ismerő gyógypedagógusoknak szorosan együtt kell dolgozni a gyermek személyiségét ismerő kisgyermeknevelőkkel.

Korai fejlesztést igénylő gyermekek

Korai fejlesztésre jogosultak azok a gyermekek, akik megfelelő diagnosztikai vizsgálómódszerrel jelentős elmaradást mutatnak egy vagy több fejlődési területen: mozgásfejlődés, értelmi fejlődés, hallás- és látásfejlődés, kommunikáció-, beszéd- és nyelvi fejlődés, szociális, érzelmi fejlődés, viselkedés, olyan diagnosztizált állapotokban, amelyek fejlődési elmaradást eredményeznek.

A korai intervenció célja a fejlődésbeli elmaradás, sérülés korai életszakaszban történő felismerése, majd ezt követően a lehető legkorábbi időponttól a gyermek sérült vagy lassabban kialakuló készségeinek fejlesztése, harmonikus fejlődésének és beilleszkedésének elősegítése, valamint a jobb életminőség és a szociális kapcsolatok támogatása.

Telepóczki Márta, fotó: Dimény András

Istent keresem

5Móz 11

„Vigyázzatok, hogy... el ne forduljatok tőlem: ne tiszteljetek más isteneket...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →