Múlt, jövő, állandóság

2014. április 25., péntek

Bemutatták a Biblia új fordítását, munkálták az egyházi jogszabályokat, és hangsúlyos szerepet kapott a jövőképalkotás, valamint a múltfeltárás ügye – összefoglalónk a XIII. zsinati ciklus 14. ülésszakának 2014. április 23-24-i eseményeiről.

„Nincs semmi új a nap alatt” – utalt elnöki megnyitója kezdetén Bölcskei Gusztáv a Prédikátor könyvére a XIII. zsinati ciklus tizennegyedik ülésszakának első napján a budapesti Abonyi utcai zsinati székházban. A püspök az Egyetemes Konvent száz évvel ezelőtti jegyzőkönyvének tematikáját felidézve arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyházat akkoriban is a maihoz hasonló kérdések foglalkoztatták: Kálvin műveinek fordítása és kiadása, a diaszpóra gyülekezeteinek támogatása, a Gustav Adolf Werk (GAW) német protestáns segélyszervezet segítségnyújtása, a lelkészi nyugdíjintézet és az egyház életét segítő alapítványok ügyei. A Zsinat lelkészi elnöke szerint a múlt és a jövő jegyében telik a testület mostani ülése is, amikor az előbbi „áldott és nem áldott örökségeivel”, valamint az egyházat körülvevő helyzettel és az egyházi jövőképpel foglalkozik.

A református egyházvezető kitért megszólalásában az állam-egyház kapcsolatok aktuális állására is, különös tekintettel a most lezajlott parlamenti választásokra. „Isten adjon az új kormány számára bölcsességet, türelmet és nagyvonalúságot ahhoz, hogy a választók biztosította nagyarányú felhatalmazással úgy éljen, ahogy az a bibliai hatalomgyakorlás példája szerint a krisztusi emberségből fakad” – mondta Bölcskei Gusztáv. A kormányzattal az elmúlt hónapokban néhány területen megállapodásra jutottak a felek. Ezek közé tartozik az egyszázalékos felajánlások kiegészítésének kérdése: idén a tavalyi szinthez képest az összeg emelkedése várható, de a finanszírozási rendszer megváltozása már 2015-ben is negatívan hathat. A püspök ugyanakkor most is figyelmeztetett arra, hogy az alkalmi megegyezés az egyházfinanszírozás kérdését hosszú távon nem oldja meg, és reményének adott hangot afelől, hogy az új kormánnyal mielőbb megindulhatnak a tárgyalások a rendszer átalakításáról.
>>>Itt olvashatja el részletes beszámolónkat az elnöki megnyitóról.

A kétnapos ülésszak legfelemelőbb pillanata a revideált új fordítású Biblia bemutatása volt. Pecsuk Ottó, a protestáns magyar Biblia ügyét gondozó Magyar Bibliatársulat főtitkára bemutatja a most megjelent fordítás megszületésének történetét és szerkesztési folyamatait. „A Biblia ügye nyerésben van" – mondja a főtitkár, utalva arra, hogy a világon egyre-másra születnek az újabb fordítások, kiadások. Kétszáztíz éve zajlik a folyamat, hogy a Bibliát minél több nyelvre fordítsák le. Vladár Gábor, a Pápai Református Teológiai Akadémia rektora, a szöveggondozói és revíziós munkabizottság vezetője az átültetés kulisszatitkaiba nyújtott betekintést. Többek között a szöveghagyományozás, a szöveghűség kérdései kerülnek elő egy ilyen munkafolyamatban. Több módosítást szerettünk volna, de végül önuralmat gyakoroltunk – mondta el. A régi Bibliákban számos zárójelben tett szakasz volt, ezeket sikerült minimálisra csökkenteni – említ egy példát a rektor. Célunk az volt, hogy megteremtse a szöveg azt a valóságot, ami ott és akkor volt – hangzott el. Galsi Árpád, a Kálvin Kiadó igazgatója az új Bibliáról, mint könyvről beszélt. Beszámolt a terjedelmi, nyomdai és kötészeti szempontokról. Örömmel jelentette be, hogy a számos kiadástípus mellett a missziói szemlélet is érvényesült: lehet teljes Bibliát kapni 1500 forintos áron is.

A Zsinat határozatot fogadott el arról, hogy a revideált új fordítású Bibliát tekinti – az 1908-as Károli-változat mellett – a Magyarországi Református Egyház liturgikus alkalmain használandó, hivatalos Bibliának.
>>>Az új Biblia megjelenésének szentelt honlap, a bibliajarat.hu innen érhető el.

A Zsinat munkájának fontos eleme az egyházi törvények megalkotása, módosítása, ez az ülésszak is bővelkedett a jogalkotói munkában. Kiemelnénk a lelkészi nyugdíjakkal kapcsolatos szabálymódosításokat. A Zsinat tárgyalta a lelkészek ellátásáról és nyugdíjintézetéről szóló törvény (röviden: nyugdíjtörvény) 14. paragrafusának 3. bekezdését. Eltörölte ezt a szakaszt, vagyis 2014. július 1-étől nincs arra lehetőség, a presbitérium 2/3-os támogatásával kétszer egy évig meghosszabbítható a kötelező egyházi öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő lelkészek szolgálata. A nyugdíjakkal kapcsolatos másik fontos változás az, hogy a testület eltörölte a törvény 35. paragrafusában megfogalmazott automatikus nyugdíjindexálást. Ennek értelmében eddig a jogszabály szerint minden évben a lelkészi nyugdíj-kiegészítés összegének a tárgy évet megelőző év lelkészi átlagfizetés növekedése arányában kellett volna emelkednie. Ezt a rendelkezést nem követte gyakorlat- hol magasabb, hol alacsonyabb mértékben nőttek a lelkészi nyugdíjak. A mostani módosítás a Zsinati Tanács hatáskörébe rendeli a nyugdíjemelés mértékének a meghatározását. A döntést az előterjesztés két szempont figyelembevételével javasolja meghozni: egyrészt a források (befizetések, közegyházi hozzájárulás mértéke) fényében, másrészt a méltányosság, szolidaritás, egymás terhének hordozása elve mentén a sávos (az alacsonyabb nyugdíjak esetében magasabb, a magasabb ellátás esetében alacsonyabb mértékű) emelés megteremtésével.

A Zsinat a törvényi munka során megváltoztatta az egyházi bírákra vonatkozó szabályozást. Az eddigi szigorú szabályozás annyira leszűkítette a megválasztható bírák körét, hogy az megnehezíti az egyházfegyelem gyakorlását. Az eddigi szabályok szerint a bírói tisztséget betöltő személyt más egyházi tisztségre nem lehet megválasztani. A Zsinat határozata eltörölte ezt a korlátozást, a jövőben bővülhet a lehetséges egyházi bírák köre. Módosult a lelkésztörvény is; a változások a lelkészválasztás menetét, azon belül is az eredmény kihirdetését, valamint a jogorvoslati menetet érintik, apró kiigazításokkal. A testület alaposan módosított a református felsőoktatásról szóló törvényt is. A törvény 2014. augusztus 1-én lép hatályba, a felsőoktatási intézményeknek pedig 2015. augusztus 1-ig át kell alakítaniuk Szervezeti és Működési Szabályzatukat.

A zsinati ülésszakok arra is alkalmat adnak, hogy az egyház életét érintő folyamatokról, részterületeken folyó munkákról beszámolók hangozzanak el. Az Egyházi Jövőkép Bizottság időszaki beszámolóját Püski Lajos, az EJB tagja, a zsinati Missziói Bizottságának elnöke adta elő. Püski Lajos elmondta, a bizottságnak szembesülnie kellett azzal, hogy a zsinati ciklus vége közeledik, ez korlátozza a konkrét lépések megtételét. Az EJB nem fogja elhatározni a lépéseket, hanem a megindult közös gondolkodás elemeit összegzi, és a megfelelő testületek elé terjeszti, ami pedig a Zsinatra tartozik, a Zsinat elé. Elhangzott, legalább 60-80 ember mozog a különböző részterületek műhelymunkáiban.

Az EJB-vel ellentétben a múltfeltárás munkálását végzi a Tényfeltáró Történész Bizottság (TTB). A TTB munkájáról szóló időszaki beszámolót Szabadi István tette meg. A testület feladataink zömét az elmúlt időszakban levéltári iratoknak a Zsinati Levéltárba való összegyűjtése tette ki. A további munkához - interjúk készítése, meglévő dokumentumok feldolgozása - munkatársak alkalmazását javasolják, valamint egy olyan honlap létrehozását, melyen az eredmények nyártól publikálhatók lesznek. Így hozzáférhetővé kívánják tenni az egyházak megfigyelésében részt vett tartótisztek névsorát is.
>>>A beszámolókról és a teljes ülésszak valamennyi mozzanatáról a szerdai, illetve a csütörtöki ülést végigkísérő, folyamatosan frissített szöveges közvetítésben olvashat részletesen.

Reformatus.hu

Istent keresem

Bír 1,16–2,5

„Kivezettelek benneteket Egyiptomból, és behoztalak erre a földre,” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink