Ne maradjon kő a sírnál

2016. január 14., csütörtök

Bibliai gondolatok az ökumenikus imahét első napjára.

Ez 37,12–14: Íme, felnyitom sírjaitokat, és kihozlak sírjaitokból, én népem.
Zsolt 71,18b–23: Istenem, hatalmad és igazságod a magas égig ér.
Róm 8,15–21: Szenvedünk vele, hogy megdicsőüljünk általa.
Mt 28,1–10: Nincsen itt, mert feltámadt, amint megmondta.

A mai nap igemagyarázatát a Rigai Érsekség Katolikus Ifjúsági Központja készítette a Lettország életében évente visszatérő ökumenikus keresztút tapasztalata nyomán. Ez annak átgondolására késztet, hogy Lettország számára mit jelent a passió és a feltámadás, és melyek az Úrnak azok a hatalmas tettei, amelyeknek a hirdetésére a keresztyének elhívást kaptak.

Lettország népére a mai napig árnyékot vetnek a szovjet fennhatóság alatt történtek. A sok sebért ma is nehéz megbocsátani. Ez éppen olyan nehéz kő volt, mint amely Jézus sírját elfedte. Az ilyen sebek lelki sírba helyeznek bennünket. De ha a mi szenvedésünk egyesül az ő fájdalmával, akkor a történet nem a lezárt sírral ér véget. A földrengés az Úr feltámadásakor az a világrengető esemény, amely a mi sírunkat is megnyitotta, és megszabadít az egymástól elválasztó fájdalomtól. Ez az Úr hatalmas cselekedete! Az ő szeretete rengeti meg a földet, hengeríti el a követ, és egy új nap reggelére hív. Ezen az új hajnalon leszünk újra egyek testvéreinkkel. Azokkal is, akiket bebörtönöztek vagy bántalmaztak. A magdalai Máriához hasonlóan gyorsan el kell mennünk az örömnek ettől a nagy pillanatától, hogy elmondhassuk, mit tett az Úr.

1. Melyek életünknek azok a helyzetei, amelyek olyanok, mintha sírba zárnának minket a nyomorúsággal, aggódással és kétségbeeséssel együtt?
2. Mi tart vissza bennünket attól, hogy elfogadjuk Krisztus feltámadásának ígéretét és örömét?
3. Mennyire vagyunk készek arra, hogy Isten ígéretét megosszuk azokkal, akikkel találkozunk?

Úr Jézusunk, aki kezdettől fogva szeretsz bennünket! Abban mutattad meg szereteted mélységét, hogy kész voltál meghalni értünk a kereszten. Így osztoztál fájdalmainkban és félelmeinkben. Urunk, most letesszük kereszted tövébe azokat az akadályokat, amelyek elválasztanak bennünket a te szeretetedtől. Gördítsd el azt a követ, amely ma is fogva tart bennünket. Ébressz rá minket feltámadásod hajnalára, mert így találkozhatunk testvéreinkkel, azokkal is, akiktől ma elkülönülünk. Ámen.

Összeállították: lettországi keresztyének.

Istent keresem

Bír 19,22–30

„Ugyan, testvéreim, ne tegyetek rosszat! tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →