Ne vígy minket kísértésbe

2017. december 28., csütörtök

Ugye felismerik a legismertebb keresztyén imádság szövegének egyik sorát? Franciaországban a katolikus hivők ma már a Miatyánk ezen kérését úgy mondják: „ne engedd, hogy kísértésbe essünk". Ferenc pápa is az ügy mellé állt – szerinte ugyanis Isten nem viszi kísértésbe az embert. Vladár Gábor református teológus, aki maga is részt vett a protestáns újfordítású Biblia 2014-es revíziójában, viszont azt mondja: Isten igenis próba elé állíthatja az embert. Szerinte a mostani fordítási módosítás mögött az is állhat, hogy az emberek többségében elveszett Isten ismeretének a mélysége, és sokan Istenből csak a „jóistent" akarják, aki megvédi őket.

A Miatyánkot Jézus a Hegyi beszéd közben (Mt 6,9-13) mondta el. A kutatók értelemszerűen azt feltételezik, hogy az anyanyelvén, arámi nyelven, de az is lehet, hogy az imádság-jellegre való tekintettel esetleg héberül hangzottak el ezek a mondatok. Egy biztos: az imádság szövegének első leirata görög nyelven maradt ránk. A későbbiek során ezt fordították latinra, majd a latinról a különböző nyelvekre, köztük a magyarra. Már Károli Gáspár is a ne vígy minket kísértésbe fordulatot használta, és az új fordítás legutolsó, 2014-ben megjelent revíziója is ezt a változatot hagyta meg.

A keresztyénség leegyszerűsítése

Vladár Gábor egyike volt azoknak a szakembereknek, akik részt vettek a Magyar Bibliatársulat által 2014-ben közreadott, legújabb magyar nyelvű szentírásfordítás revíziójában. A teológusprofesszor az Újszövetségen dolgozott, és azt mondja: a szöveg revíziójakor is tudott arról a – hangját az 1990-es évek óta hallató – mozgalomról, amely meg kívánta változtatnia a kérdéses sorát a jézusi imádságnak, de neki eszébe sem jutott, hogy alkalmazná ezt.

Mint mondja: azért, mert egyrészt egy nyelvészeti feltételezésen alapszik a fordítás cseréje, egy senki által nem ismert arámi szövegre hivatkozva, másrészt teológiailag úgy látja, Isten valójában megkísértheti az embert. Erre van példa a Bibliában, például Jób esetében vagy Ábrahám próba elé állítása, hogy áldozza föl Istennek a fiát, Izsákot. A professzor szerint a keresztyénség leegyszerűsítése húzódik meg a Miatyánk fordításának a megváltoztatásában. „Ezt a tényt pedig, hogy Isten valamilyen formában kapcsolatba hozható a kísértéssel, a Miatyánk új, »olvasóbarát« fordítása sem tudja elfeledtetni velünk.”

Nem bizonyított félrefordítás

A nyelvészeti megközelítés egyébként abból indul ki, hogy a Miatyánkot Jézus az anyanyelvén, tehát arámi nyelven mondta el. A „ne engedd, hogy kísértésbe essünk" változat támogatói azt mondják, hogy a görög leirat téves, mert a fordítók félreértették az arámi nyelv feltételezett „jönni” jelentésű igéjének műveltető használatát („okozni, hogy jöjjön”, vagyis „vinni”). E nyelvben ugyanis a műveltető igék, illetve igei szerkezetek lehetnek „megengedő”, „hagyó” értelműek is: „ne engedd, hogy kísértésbe essünk”. A görög szövegváltozat szerzői szerintük itt félreértették az arám műveltető igei szerkezetet, és „okozó”, „előidéző” módon beszélnek Isten cselekvéséről: „ne vígy kísértésbe”.

Vladár Gábor teológus, református lelkész, a Doktorok Kollégiuma Újszövetségi Szekciójának tagja, a Pápai Református Teológiai Akadémia Biblikus Intézetének oktatója, az akadémia korábbi rektora. A 2014-ben kiadott revideált újfordítású (protestáns) Biblia újszövetségi szövegrevíziójának elsődleges szerkesztőjeként az volt a feladata, hogy a megadott szempontrendszer szerint tekintse át az Újszövetség magyar szövegét, és indokolt esetben tegyen szövegmódosítási javaslatokat, amelyeket azután egy többlépcsős rendszerben további szakemberek megtárgyaltak, illetve jóváhagytak. A soproni lelkipásztort nemrégiben a reformációról is kérdeztük.

A teológus azonban hangsúlyozza: fennállhat ugyan ez a fordítási lehetőség is, de erre egyáltalán nincs semmilyen bizonyíték, csupán feltételezéseken alapul ez a nézet, mivel arámi nyelvű szöveg nem maradt fönn Jézus imádságáról. Ilyen többszörös feltételezéssor pedig „semmiképpen sem szolgálhat egy súlyos kijelentés alapjául. Módszertani óvatosságból a meglévő görög szöveget kell szem előtt tartanunk a feltételezett arámi vagy héber szöveg helyett", az pedig egyértelmű. Ráadásul a Máté (6,9-13) és Lukács (11,2-4) evangéliumában olvasható görög nyelvű leirat szó szerint megegyezik egymással. Ezek pedig az eredeti arámi szövegnek a legkorábbi értelmezései – magyarázza a szakember. A csere mellett érvelők gondolatmenetében tehát vannak ugyan részigazságok, de egyik sem olyan horderejű, „ami alapján meg kellene, vagy meg lehetne változtatni a kétezer éve elfogadott és megszokott fordítást".

A kísértés titkainak mélysége

„Teológiailag nézve nagyon sokrétű választ találunk a Szentírásban a kísértés tematikájára” – folytatja Vladár Gábor. Jakab levele (1,13) valóban vitatja azt, hogy Isten bárkit megkísértene. Másrészt viszont arról olvasunk Máté evangéliumában, hogy a Lélek elvitte Jézust a pusztába, hogy megkísértse. Ugyanúgy hallunk arról, hogy a Sátán kikéri Jóbot, és Isten engedélyezi ezt. Mózes első könyvének 22. fejezetében maga Isten teszi próbára Ábrahámot, de gyakran olvashatunk arról is, hogy megkísérti a pusztában vándorló népét.

Az Újszövetségben egyébként ugyanaz a szó – kísértés – különböző összefüggésekben használatos. Jézus és Pál apostol a démoni, a sátáni dimenziókra használja, míg Jakab a hétköznapibb dolgokra is. „Tehát inkább azt kellene teológiai mélységében átgondolnunk, mit is jelent a kísértés kifejezés” – véli a teológus –, mivel „a démonikus, sátáni kísértés igazi veszélyt jelent az Istennel való kapcsolatunkban”. Erre utal a Miatyánk 6. kérésének magyarázó része is: „de szabadíts meg a gonosztól”.  Vagyis, ha elveszítjük Isten-kapcsolatunkat, akkor totálisan magunkra maradunk. A kérdéses mondat mai értelme szerinte tehát ez lehetne: „Uram, ne vígy minket olyan kísértésbe, ahol egészen magunkra maradunk, e világnak kiszolgáltatva, ahol nem láthatunk mást, csak saját emberi félelmeinket, mert téged, teremtő Istenünket teljesen elveszítettünk.”

„Bizonyos – mondja összegzésül Vladár Gábor –, hogy e kéréssel Isten titkainak a szegélyét, a peremét súroljuk. E titkok végül is Isten titkai maradnak, amelyet semmilyen »olvasóbarát« fordítás nem tud felnyitni, egyedül csak az Isten.”

 Hegedűs Márk

Fotó: Pluzsik Tamás / Soproni Téma

Kapcsolódó írás: 

Bogárdi Szabó István püspök írása a reposzt blogon

Istent keresem

2Tim 1,1–7

„Mert nem a félelem lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →