Négyszáz éves örökség

2017. május 23., kedd

A Pápai Református Egyházközség adott otthont május 13-án volt a Pápai Református Egyházmegye presbiteri találkozójának. Balogh István, a Dudari Református Gyülekezet gondnokának beszámolója.

A Pápai Református Egyházmegye május 13-án rendezte meg Presbiteri Konferenciáját. A rendező és szervező a pápai gyülekezet volt.

Személy szerint örültem a témaválasztásnak, ami a presbiterek feladatait, a presbitériumok megújulását az idei presbiterválasztások tükrében igyekezett körbejárni. Örültem, mert az idei évben a rengeteg jubileum (Reformáció 500, Helvét hitvallás450 presbitériumok megalakulásának 400 éve) kicsit háttérbe szorítja az idei presbiterválasztást.

Azért is volt fontos ez a konferencia, mert a presbiterválasztással nemcsak mint egy jogilag végrehajtandó feladattal foglakozott (amit már mindenkinek tudni kell) hanem azzal, hogy milyennek kell lenni egy jó presbiternek, egy presbitériumnak.? Milyen elvárások fogalmazhatók meg a presbiterrel, a presbitériummal szemben?

Már az elhangzott két előadás is ráhangolta a több mint 160 résztvevőt a későbbi kiscsoportos megbeszélésekre. Az első előadást Ruzsa Nagy Zoltán doktorandusz tartotta" Példamutató örökhagyók" címmel Előadásában történeti visszatekintésként kiemelt hangsúlyt kapott, hogy a különböző korokban is mekkora igény mutatkozott presbitériumok megszervezésére. Szabó Gábor a fehérvárcsurgói gyülekezet gondnoka „Méltó örökösök?" címmel tartott előadást. Saját gyülekezete, illetve a Mezőföldi Egyházmegye példáiból győzött meg bennünket arról, hogy lehetünk mi méltó örökösök. Ez a két előadás adta meg az alaphangot a 11 kiscsoportnak, ami ezután alakult és a gimnázium más-más tantermében tárgyalta végig.az alábbi témákat

Milyennek kell lenni a jó presbitériumnak? Ki a jó presbiter? Miben kell megújulni a presbitériumoknak?

Számomra sokat mondó volt a kiscsoportos foglalkozások végén az összegző ismertető, melyben a csoportok előadói fogalmazták meg az ott elhangzottakat. Örömteli volt, hogy több csoport is hangsúlyozta, hogy a jó presbitérium az, amely tisztában van azzal,,hogy a" presbitérium a gyülekezet lelki és anyagi javainak a sáfára". Amelyik presbitérium ezt nem hiszi el, és nem eszerint dolgozik, ott valószínű továbbra is csak a favágás és a fűnyírás marad a presbiter feladata. A sok csoportban elhangzott, hogy az idei presbiterválasztáson törekedni kell a fiatalok bevonására. Ennek azonban csak úgy van értelme, ha a leendő presbitereket már legalább most be kell vonni a presbiteri szolgálatra, úgy, hogy el kell hívni őket presbiteri ülésekre, be kell vonni rendezvények szervezésébe stb., hogy mire ténylegesen jelölésre kerül már tisztában legyen egyes feladatokkal. Fontos feladatként fogalmazódott meg a missziói munka hatékonyságának növelése is Megfogalmazódott az is, hogy az egymáshoz közel levő gyülekezeteknek össze kell fogni, mert a közösen rendezett alkalmak erősíthetik református identitásunkat. Nagyon fontos felvetés volt az is, hogy gyülekezetekben, vagy jobb esetben kisköri alkalmakon presbiterképzést kell szervezni. Ugyanis valljuk meg nagyon sok presbiter nincs tisztában az alapvető fogalmakkal sem. És hogy milyen a jó presbiter? Egyértelművé vált: Templomba járó (rendszeresen), úrvacsorával rendszeresen élő, példamutató családi életet élő, a gyülekezeti szolgálatokban élen járó.

Összegezve: Fontos és jó vélemények hangzottak el a presbitériumok igazi feladatáról. Az alkalom méltó zárása volt az igehirdetés és az úrvacsora. Köszönet illeti a pápai gyülekezet, presbitereit, tagjait a szervezésért,és ,hogy ezen a napon a presbitériumok megújulásának lehetőségein közösen gondolkozhattunk

Balogh István
gondnok

Forrás: refdunantul.hu, Pápai Református Egyházmegye

Istent keresem

1Thessz 2,13–16

„Mert ti, testvéreim, hasonlóvá lettetek Isten gyülekezeteihez,” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →