Nem a kommunizmusra kellene mutogatni

2017. május 23., kedd

„Nem a kommunizmusra kellene mutogatni, amikor a jelenkori egyház nyomorúságának okait keressük" – hangsúlyozta a Zsinat tavaszi ülésszakát megnyitó beszédében Bogárdi Szabó István, a testület lelkészi elnöke május 23-án Budapesten. A püspök a tavalyi népmozgalmi adatokat értékelve arra is rámutatott, hogy a református egyházban három éve nem változott a keresztelések, konfirmációk és házasságkötések száma, valamint beszámolt arról, hogy ugyanakkor nő a hívek adakozási kedve.

Egy közelmúltban elvégzett nemzetközi szociológiai felmérésről szólva Bogárdi Szabó István elmondta: a közép-európai posztszocialista társadalmakat érintő kutatás szerint a harminc évvel ezelőtti eredményekhez képest napjainkra hat százalékkal nőtt a vallást fontosnak tartók száma. „A rendszerváltás óta eltelt huszonhét évben sokszor a kommunizmussal, az egyházüldözéssel indokoltuk tehetetlenségünket, kiüresedettségünket. Most már valami más indokot kellene találni, ha nyomorúságunk okait keressük. A felmérés erre is megtanít minket” – mutatott rá az egyházi vezető, megjegyezve, hogy az amerikai sajtó a vizsgálat eredményeit a kommunizmus kudarcaként ünnepli, ugyanakkor mi, kelet-európaiak már harminc éve, sőt már ’56-ban is tudtuk, hogy kudarc a kommunizmus.

„A református egyház stabil” – jelentette ki a tavalyi évre vonatkozó népmozgalmi adatokat értékelve a Zsinat lelkészi elnöke. Elmondta, a keresztelések, konfirmációk és házasságkötések száma ugyanannyi volt, mint a megelőző két esztendőben, a temetések száma a népegyház tagjainak eltemetésével pedig folyamatosan csökken. A református egyház hitéleti bevételeiről szólva elárulta: több perselypénz, adomány és egyházfenntartói járulék folyik be a korábbiaknál, ami szerinte az adakozási készség növekedésének a jele.

Az ősszel esedékes presbiteri tisztújítás kapcsán arra kérte a lelkipásztorokat, hogy segítőként, munkatársként tekintsenek a presbitériumok tagjaira, utóbbiakat pedig arra, hogy szolgáljanak, és hogy társuknak, ne pedig alkalmazottjuknak tekintsék gyülekezetük lelki vezetőjét.

Bogárdi Szabó István üdvözölte, hogy a kormány betartotta ősszel tett ígéretét, és nagypénteket munkaszüneti nappá nyilvánította. Elmondta, hogy a református gyülekezetek örömmel fogadták az intézkedést, amely lehetőséget ad nekik arra, hogy szabadon megemlékezzenek Jézus Krisztus üdvözítő kereszthaláláról.

Az állam és az egyház közötti kapcsolatra kitérve szólt a két fél közötti megállapodás napirenden lévő felülvizsgálatáról. Elmondta: az egyház megtette javaslatait, most az érintett minisztériumokon a sor, és ha megérkezik a válaszuk, még idén megszülethet az új megállapodás.

A közeledő pünkösdről kifejtette, hogy az üzenet továbbadásának ünnepe. Ezzel összefüggésben arra figyelmeztetett, hogy sokszor rendkívül szofisztikált, okosnak tűnő vitákkal töltjük időnket úgy, hogy közben a lényegről megfeledkezünk. „Adja a Szentlélek, hogy a lényegről tudjunk szólni, még ha olykor egymásnak feszülünk is!” – kérte a püspök, aki Martin Buber Istenfogyatkozás című művére utalva arra figyelmeztetett, ne álljunk Isten és az embertársaink közé, eltakarva előbbit az utóbbiaktól. Szerinte a beszédből némelykor szörnyű ideológiák és tettek születnek, ahogy mutatja ezt a május 22-i manchesteri terrortámadás vagy az Afrika és Ázsia megannyi országában folyó keresztyénüldözés.

Kiss Sándor, fotó: Dimény András, Vargosz 

A reformáció évéről
A püspök megnyitójában szólt a reformáció 500. és a II. Helvét Hitvallás magyarországi elfogadásának 450. évfordulójához kapcsolódó ünnepségekről is. Emlékeztetett a reformáció évének a Művészetek Palotájában megrendezett január 6-i országos és a Debrecenben megrendezett január 31-i egyházi megnyitójára, illetve a magyar reformátusság május 20-i nagyváradi egységünnepére. Az év hátralévő jubileumi eseményei közül kiemelte a Magyar Református Egyház június 24–25-i közös zsinatát és a július 25–29. közötti Csillagpontot Debrecenben, az augusztus 24–27. közötti balatonszárszói református értelmiségi konferenciát, az október 5-i parlamenti emlékülést, az október 13-i református–evangélikus közös zsinatot, valamint az október 31-i ünnepséget a budapesti Sportarénában. Az egyházi vezető megtekintésre ajánlotta a Nemzeti Múzeum nemrégiben megnyílt reformációs kiállítását és a reformátorok és magyar szellemi kiválóságok gondolatait idéző kilencvenöt kőlapot a budapesti Kálvin téren.

Istent keresem

1Krón 28

„...ismerd meg atyád Istenét, és szolgálj neki teljes szívvel és készséges lélekkel, mert megvizsgál az Úr minden szívet, és megismer minden szándékot és indulatot.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink