Nemzettudat és sport

2016. szeptember 25., vasárnap

Különleges, szívet melengető sporteseményekkel telt a nyár, szeptember 19-én a Paralimpiai játékok záró ünnepségével értek véget. A Protestáns Újságírók Szövetségének éves médiaműhelyén Novotny Zoltán sportriporter tartott előadást a sportsikerek és a nemzeti eszme kapcsolatáról.

„Az olimpiai eszme szép, egyidejűleg nemzeti és internacionális, van áthallása a párbeszédhez és a békéhez, az eredményhez pedig munka kapcsolódik” – kezdte előadását Novotny Zoltán. A Prúsz elnöke tizenharmadik alkalommal vett részt a nyári olimpiai játékokon, előadásában ennek a közel ötven évnek a tapasztalatát foglalta össze. Ahogy bevezetőjében elmondta, az olimpia mindig is a nemzeti érzések megnyilvánulásának egyik legkülönlegesebb helye volt, ahol a sportteljesítményeket nézve hatalmas eredmények és meglepetések születhettek. Ezen a nyáron ilyen volt a Fidzsi-szigetek, Koszovó és Jordánia olimpikonjainak első aranyérme, mely méltán töltötte el országaik lakosságát büszkeséggel.

Ugyanakkor pont ilyen büszkeség számunkra az a nyolc arany-, három ezüst- és négy bronzérem, amit a mi sportolóink nyertek. „A londoni játékokkal összehasonlítva visszalépés ez az eredmény, ezzel együtt az első nap szerzett két aranyérem, az első héten szerzett öt aranyérem és a szereplésünk a végeredménnyel szép teljesítmény” – fogalmazott a sportriporter, majd azt is hangsúlyozta, hogy 40 millió főnél kevesebb lakosságú országok közül csak Ausztrália és Hollandia előzött meg minket, ezen kívül a tíz legeredményesebb olimpikon között ott van Hosszú Katinka és Kozák Danuta is.

Novotny Zoltán szerint ehhez az eredményhez és annak eufórikus megéléséhez szorosan hozzátartozik minden idei magyar siker: a női vízilabda-válogatott januárban Európa-bajnok lett; magyar séf csapata nyerte Bocused'Or szakácsversenyt; akár Nobel díjat is érhet a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének felfedezése a természet ötödik kölcsönhatásáról; a labdarúgó Európa-bajnokságon csoportelső lett a magyar válogatott; az Olimpiai játékokon nyolc arany-, három ezüst- és négy bronzémet; a Paralimpiai játékokon pedig egy arany-, nyolc ezüst és kilenc bronzérmet nyertek sportolóink.

„Ezek a sikerek azért is különösen fontosak, mert a média által közvetített destruktív üzenetek kereszttüzében születtek” – idézte Komlósi Piroska pszichológust, a Károli Gáspár Református Egyetem docensét a sportriporter. Mint mondta, az egész magyar XX. század reménytelenségről és az elkeseredésről szólt. Trianon, a II. világháború, a kommunizmus rémtettei, a kudarcoktól övezett rendszerváltás és az ország állandósult kritizálása mellett olyan gondolatok is elhangzanak, miszerint a magyar a legkevésbé befogadó nemzet és képtelen az együttműködésre. Ezek a gondolatok a nemzeti érzést is komolyan befolyásolják. Hangsúlyozta, hogy egy ilyen környezetben a labdarugó válogatott sikere, Gera szépségdíjas gólja, Király Gábor nemzetközi sajtóban való méltatása, az olimpiai tizenkettedik hely, Cseh László és Imre Géza példamutatása, valamint Szilágyi Áron címvédése méltán váltotta ki a kétszer két hetes eufóriát, a reményt.

„Merjünk álmodozni, hiszen a gondolat teremtő erő. Az álomból lesz a fantázia, a fantáziából a terv, a tervből a cselekvés – citálta ismét a pszichológust Novotny Zoltán. – A nemzeti válogatott és az olimpikonok sikerei egyben mindannyiunk sikere is, ha úgy tetszik nemzeti identitásunk része. Ez az érzés ott rejlik minden ember lelke mélyén, csak elő kell csalogatni.”

Arra is rámutatott, hogy az ember identitásának alakulásában nagyon fontos aspektus a nemzeti identitás, az anyaelv és a kultúra. Ezek mellett az internacionalizmus, mint a hatalom megragadásának silány eszköze, a globalizmus és a szabadság újra értelmezett eszménye – szabad ember az, akinek pénze van – kárt okoznak a nemzeti identitás kiteljesedésében.

A Prúsz elnöke kiemelte, hogy a futball Európa-bajnokságon és az Olimpiai játékokon megtapasztalt pozitív élményeket nem lehet elvenni az emberektől, épp ezért fontos, hogy ezeket az érzéseket tovább ápoljuk. „A média által közvetített destruktív üzenetek kereszttüzében az emberek vágynak arra, hogy valami jót is megéljenek” – fogalmazott.

A sportújságíró azt is elmondta, hogy a Lagoa negyed taván zajló kajak-kenu versenyek alatt nem volt alkalma elmondania Kányádi Sándor „A Corcovado Krisztusa” című versét, pedig a tó fölött magasodik Rio de Janeiro legismertebb jelképe, a Megváltó Krisztus szobra. „Az olimpia előtt azt mondtam, 20 éremre és 30 helyezésre van esélyünk. Kettőben biztos voltam: Hosszú Katinka 200 méter vegyes és a Szabó Gabriella–Kozák Danuta kajak kettős győzelme – mesélte el befejezésül. – Végül mindkét versenyszám egy hajszálon múlt, Katinkának a kimerültség, a kajakos lányoknak Danuta betegsége miatt. Mondhatjuk, hogy mindkettőjüket a megváltó Krisztus segítette célba.”

Farkas Zsuzsanna, fotó: Füle Tamás / parokia.hu

Istent keresem

Bír 2,6–3,6

„A nép pedig az Urat szolgálta Józsué egész életében...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →