„Nincsenek reménytelen helyzetek”

2017. április 12., szerda

Áldozat nélkül nincs siker, halál nélkül nincs feltámadás, nagypéntek nélkül nincs húsvét – hangsúlyozza Balog Zoltán miniszter. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjével nagypéntekről, az üldözött keresztyénekről és a négyszázötven éves magyar református egyházról is beszélgettünk.

Más lesz-e a húsvéti ünnep attól, hogy ettől az évtől munkaszüneti nap lett nagypéntek?

Fokozatosan derül majd ki a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításának jelentősége. Szándékosan visszafogott vagyok. Az idei évtől nagypéntek munkaszüneti nap, vagyis nem kell munkába menniük az embereknek, de hogy ez ünnepnap legyen, az sokkal mélyebb dolog, és ennek tudatosodásához idő kell. Ennek az egyik oka, hogy sokan úgy gondolják, az ünnep mindig vidám, a komorság és az ünnep nem illenek egymáshoz. De mi Jézus halálára emlékezünk, és a mi hitünk szerint halál nélkül nincs feltámadás, nagypéntek nélkül nincs húsvét. Nagypéntek munkaszüneti nappá tételét az ország gazdasági teljesítménye tette lehetővé. Amiért pont ezt a napot választottuk, annak megvan nemcsak a keresztyén, de a protestáns jelentősége is. Különösen is a német protestantizmus emelte ki a nagypénteket önálló emlék- és ünnepnappá. De ez a döntésünk mindenkinek jó lehet: a katolikusoknak, a reformátusoknak, az evangélikusoknak, de jó a nem hívőknek, a fiataloknak, a családoknak, a munkavállalóknak és szerintem a munkaadóknak is – bár ezen volt egy kis vita.

De miért fontos ez egy kormánynak?

Különös aktualitást ad ehhez, hogy vita folyik Európa keresztyén gyökereiről: vannak-e még, ha igen, akkor mennyire erősek, ha nem elég erősek, akkor meg lehet-e erősíteni őket. Egy ilyen döntés erősíti a keresztyén gyökereket. A munkaszüneti nap figyelemfelhívás arra, hogy érdemes elgondolkozni a nagypéntek mélyebb értelmén.

És mi a mélyebb értelme?

Az, hogy áldozat nélkül nincs siker, halál nélkül nincs feltámadás, nagypéntek nélkül nincs húsvét. A szenvedésnek lehet mélyebb értelme, még ha a fogyasztói társadalom üzenete az is, hogy a szenvedés megfelelő gyógyszerekkel, kiegyensúlyozott táplálkozással és sok pihenéssel, ügyes életstratégiával kikü­szöbölhető. A keresztyén üzenet azonban az, hogy a szenvedés az élet része, a győzelem előszobája, amelyben lehet értelmet is találni. Ez nem minden szenvedés igazolása, nem szolgai beletörődés, hanem bátor szembenézés. Ha ez a munkaszüneti nap csak néhány embert gondolkoztat el erről, akkor már volt értelme.

A református egyház 1956-os emlékzsinatán – ahol először beszéltek a nagypéntek munkaszüneti nappá tételéről – azt mondta: az egyházak feladata, hogy ez a nap ünnep is legyen. Segítene a házi feladat megoldásában? Lelkészként hogyan látja, mit tehetnek az egyházak azért, hogy a nagypéntek szélesebb körben is ünnepé váljon?

Azon a zsinaton a miniszterelnök és a püspök párbeszédéből nőtt ki az elhatározás. Távol álljon tőlem, hogy az egyházaknak házi feladatot adjak. Sokszor félreértik ezt a viszonyt a politikában és az egyházban is. Szerintem a kormányzat ne adjon feladatot az egyházaknak. Az egyháznak Jézus Krisztus adott feladatot, épp elég azt teljesíteni. Az állam csak kereteket teremthet. De lelkipásztorként magam is sokat gondolkodtam erről, hiszen – a törvényi szabályozást betartva – én is prédikálok. A kultúrával érdemes összefogni. Adott a kétezer éves hagyomány, a liturgia, a művészet, és ezen belül is ötszáz éves protestáns kegyességi gyakorlata van nagypéntek ünnepének. Érdemes ezekhez folyamodni inspirációkért. Mi a gyülekezetünkben, a Németajkú Református Egyházközségben visszafogott koncerttel emlékezünk majd. Erre olyanok is eljönnek, akik amúgy nem járnak templomba. A nagypénteki üzenet tehát így is eljuthat hozzájuk.

És akik nem jutnak el egy ilyen koncertre vagy hasonló rendezvényekre, és nem is tudják, hogy mit jelent nagypéntek?

A gyermekek a legjobb inspirálók. Amíg őket nem szoktatjuk le arról, hogy kérdezzenek, addig kérdeznek. Például ezt: „Apa, ma miért nem mész dolgozni?” A válaszban az édesapa elmondhatja az okát, vagy ha maga sem tudja, utánanézhet. Beszélnek majd erről. Ne legyünk pesszimisták! Ami az emberi eszközöket illeti, ma egy fiatalnak sokkal több lehetősége van találkozni az evangélium üzenetével, mint az 1990-es évek közepén. Persze, a Lélek fúj, ahová akar, akár diktatúra van, akár ateizmus, akár keresztyén ihletettségű kormányzás folyik, akár nem. Ma előrébb tartunk, mint korábban. Gondoljon csak a kötelezően választható hitoktatásra, amely a nagypéntek üzenetével is segíthet találkozni.

Van még tervük újabb munkaszüneti nap bevezetésére? Lehet például december 24., esetleg október 31. a következő?

Ebben a kormányzati ciklusban már nem tervezzük újabb ünnepnap bevezetését, mivel a mandátumunk 2018 tavaszáig szól. De ha a gazdaság állapota lehetővé teszi, később miért ne térhetnénk vissza a kérdésre? A december 24. mellett a katolikusoknak fontos augusztus 15., Nagyboldogasszony napja – ez is szóba kerülhet. Október 31. pedig lekerült a napirendről, miután a református és az evangélikus egyház vezetői visszafogottságot gyakoroltak, és ők maguk kérték, hogy a reformáció emléknapja helyett a nagypéntek legyen munkaszüneti nap. Nem a saját maguk ünnepnapját tették előre – amelyik „csak” egy törté­neti és nem üdvtörténeti esemény –, hanem a nagypénteket, amely mindenki ünnepe lehet, hiszen Krisztus mindannyiunkért meghalt.

Ön szerint a kétezer éves üzeneten túl mi lehet az idei húsvét üzenete?

Az, hogy nincsenek reménytelen helyzetek. Az elcsüggedt, elkeseredett, szerencsétlen életű embereknek szól a húsvét üzenete, hogy Krisztus feltámadt, és ők is lehetnek győztesek – általa. Hadd meséljek el egy személyes élményt: a veronai buszbalesetben egy házaspár két gyermekét veszítette el, míg több fiatal életét éppen ők mentették meg. Megtiszteltek azzal, hogy a gyerekek búcsúszertartásán kérésükre mondhattam néhány gondolatot. A szülők azt kérdezték maguktól, másoktól, mi értelme még az életüknek. Én a húsvét felől próbáltam közelíteni, és azt mondtam: aki mások életét megmentette, nem mondhatja, hogy az ő életének nincs értelme, még akkor sem, ha a két gyermekét elveszítette. A krisztusi győzelem azt mondja nekünk, lehet, hogy nem úgy jutunk túl a nehézségeken, ahogy mi emberileg szeretnénk. De olyan rejtett és különleges módon, ahogyan Krisztus feltámadása is megtörtént, bennünk is születhet újra remény és életerő.

Már fél év eltelt az Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Helyettes Államtitkárság létrehozása óta. Sokan cinikusan fogadták az alapítás hírét.

Sokan pedig nagy örömmel. Magyar helyettes államtitkárság létrejötte még nem váltott ki ennyi pozitív nemzetközi visszhangot. A Közel-Keletről nagyon sok köszönetet kaptunk, éppúgy Amerikától a Távol-Keletig. Az államtitkárság nyomán pedig már itthon is köztudott, hogy a világon a vallási alapon folytatott üldözések, kínzások, gyilkosságok hatvan százalékának keresztyének az áldozatai, miközben a világ legbefolyásosabb országai keresztyén alapokon állnak. Mivel a forrásaink korlátozottak, így el kellett döntenünk, kinek segítünk, mi pedig úgy határoztunk, hogy elsősorban a keresztyéneknek. Mi azt szeretnénk, ha az emberek ott maradhatnának a szülőföldjükön. Szíriában például van egy arám nyelvű ortodox egyház, akik még Jézus anyanyelvén imádkoznak. Micsoda szégyen lenne, ha elpusztulnának napjainkban, amikor kétezer évig sikerült megmaradniuk!

Elégedett a menekültkrízis kezelésére fordított kormányzati források arányaival? Karitatív célokra néhány milliárdot, míg az egész határvédelemre 2015 óta már több mint 280 milliárd forintot költöttek.

Két külön dologról van szó. A határvédelemnek ára van. Mi komolyan gondoltuk, hogy illegálisan nem lehet átjönni a határainkon, ehhez szükség volt az anyagokra, emberekre, ezeknek pedig ára van. Ezzel védjük Ausztriát, Németországot és Európát. Az pedig a mi döntésünk, hogy karitatív célokra mennyit fordítunk, ezt az összeget egyébként évről évre növeljük.

Ön szerint kellene még a karitatív célokra szánt összegen emelni?

Igen.

Már zajlik a református egyház és az állam közötti megállapodás megújítása. Miért van erre szükség? Milyen újításokat tartalmaz majd?

Érdemes megújítani a szerződést, mivel a mostani megállapodást 1998-ban kötöttük, azóta sok minden változott például az iskolafenntartásban, a szociális rendszerben és az adórendszerben is. Szeretnénk, ha még szilárdabbak és stabilabbak lennének a református egyház közfeladat-átvállalásának feltételei. Még biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá szeretnénk tenni a Magyarországi Református Egyház működését, amellyel nem kizárólag a híveit, hanem az országot, sőt az egész nemzetet szolgálja. Azért mondok nemzetet, mert vannak határon túli szolgálatai és tagjai is, és itt nemcsak a Kárpát-medencére gondolok, ha­nem az egész világra. Ezt mi különösen szeretnénk megerősíteni, eb­ből a szempontból ez a szerződés nó­vum lesz, ilyen még egyetlen megállapodásban sincs benne. A református egyháznak ugyanis kidolgozott javaslatai vannak arra, hogyan lehetne megerősíteni a külföldön szolgálatot teljesítő lelkipásztorok státuszát. Ők Ausztráliától Dél-Amerikán át Brüsszelig a magyar nemzetet is képviselik. A kormány elfogadja az egyház erre vonatkozó javaslatait.

Mikor lehet ebből aláírt, új megállapodás?

Még idén tavasszal a kormány elé kerül a megállapodás. Vizsgáljuk annak a lehetőségeit, hogy mindezt törvénnyel is megerősítsük.

Idén nemcsak a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulóját ünnepeljük, hanem azt is, hogy négyszázötven éves a magyar református egyház. Ön szerint mire érdemes fókuszálni az évforduló kapcsán?

Nem a saját fontosságunk bizonygatása a cél, amikor arról beszélünk, hogy mit adott a református egyház a világnak. Szembeötlő, persze, mennyi mindent adtunk a magyarságnak kultúrában, gazdasági teljesítményben, az oktatásban, a tudományban, a művészetekben, a nyelvben és lelkiségben is. De mi ezeket hálából tesszük. Azért adunk, mert mi is kapunk. Az egyház alapvető feladata nem az, hogy magára mutasson, hanem arra, aki a szabadítás, a gondviselés, a gyarapodás és a megújulás forrása. Mit tőle kaptunk, azt adjuk tovább.

Bizonyos abban, hogy négyszázötven év múlva is lesz Magyar Református Egyház?

Ha az Úr Istennek tetszik, ak­kor igen.

Hegedűs Márk, fotó: Vargosz

Az interjú megjelent a Reformátusok Lapja 2017. évi húsvéti számában.

Ez történik továbbiak →



Istent keresem

1Kor 7,1–16

„mindenkinek saját kegyelmi ajándéka van Istentől:...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink