Ünnepi emlékév

2015. február 19., csütörtök

2015-ben ünnepi emlékév köszöntött ránk, vizsolyi reformátusokra.

425-évvel ezelőtt 1590. július 20-án magyar nyelven először jelent meg a teljes Szentírás, eredeti nyelvekből fordítva, „egészen és újonnan, az Istennek Magyarországban való anyaszentegyháza épülésére". Bár sokan hallottunk már róla, hogy magyar nyelven a Biblia egy kis Abaúji község, Vizsoly életéhez és sorsához kötődik, a tapasztalat az, hogy-e nagy horderejű történelmi esemény hatását és jelentőségét sem megyénkben, de talán még Vizsoly községünkben sem ismerik, vagy értik igazán. Sőt a szocializmus évtizedei után egyenesen úgyis fogalmazhatunk, hogy generációk nőttek fel elidegenedve a Biblia világától, az Úristen szeretet-értékrendjétől, így az a kincs, amit mi a vizsolyi templomban őrzünk ismét felfedezésre vár.

Károli Gáspár gönci esperes, bibliatudós reformátor atyánk volt az a személyiség, aki 1570-es 80-as években folyamatosan újabb és újabb lendülettel végezte a Szentírás lefordítását. Valószínűleg több bibliatudós lelkipásztor is a keze alá dolgozott, hiszen egy ekkora tudományos munka, egyházi-közösségi összefogás nélkül nehezen lett volna elképzelhető. Ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk a támogató főúri családok kulcsfontosságú szerepéről sem, akik a stabil háttér megteremtésében, a munka zavartalanságának biztosításával, gyakran védelmező szerepben álltak oda a bibliakiadás ügye mellé. Ilyen mecénások voltak többek között a Forgách család, a Mágócsy család, később pedig a híres fejedelmi Rákóczi család dinasztiaalapító atyja: Felső- és Alsóvadászi Rákóczi Zsigmond is, aki Erdély fejedelmi székéig jutott a ranglétrán. Vagyis Észak-Magyarország vidékének jelentős szereplői egymás után álltak oda a Biblia ügye mellé, hogy a történelmi viharokban feldúlt hazánk gyógyulhasson, méghozzá az által, hogy benne a reformokban újjászülető anyaszentegyház végre édes anyanyelvünkön vezethesse népünket Istenhez.

Ennek a felébredt felelősségtudatnak, a nemzetünket féltőn szerető istenhitnek a gyümölcse a Vizsolyi Biblia. 2412 oldalon, mintegy 800 példányban nyomtatta ki először Mantskovits Bálint nyomdászmester Vizsolyban, a korabeli magyar nyomdászat legnagyobb jelentőségű könyvét, ami azóta „Károli-fordításként" elhíresülve a legnagyobb példányszámban megjelent Szentírás-kiadás lett a magyar egyház- és irodalomtörténetben. A gyülekezetek végre saját nyelvükön hallhatták a templomokban megszólalni Istent! Otthon, a tiszta szobában a mestergerenda tetejére rejtve, vagy a sublót fiókjába csomagolva, mint féltett kincset őrizték a „Károli Bibliát" a református családok, ahol a betűvetésre és bibliaolvasásra tanított egyszerű nép művelődésének és felemelkedésének gyakran egyetlen eszköze volt a magyar Biblia. Népdalainkat és íróinkat, költőinket és képzőművészeinket számtalan módon inspirálta a bibliás hit, és a bibliaolvasás kultúrája, melyben Károli Gáspár veretes nyelvezete kitörölhetetlenül részévé vált anyanyevünknek.

Vizsoly, nemzetünk különleges értéket közvetítő történelmi emléhelye. Ide kirándulni, ide szervezni osztálykirándulásokat, élő-történelemórákat, kitörölhetetlen élményt és erőt ad identitásunknak. Ünnepi évünkben, 2015-ben azt szeretnénk még jobban megértetni látogatóinkkal, hogy az az érték, amit Vizsoly képvisel, egész népünk számára bátorítás és megerősítés akar lenni: mert örökségünk közösségben él és hagyományozódik tovább. Ennek bárki részese és átélője lehet, aki értékeli. Mert ez az örökség Istenről beszél, és élet van benne. Számunkra ez a legnagyobb ünnep.

Kovács Zsolt Levente vizsolyi református lelkipásztor

Istent keresem

2Krón 3

„Kárpitot is készíttetett kék és piros bíborból, karmazsinból és lenből, amelyekbe kerúbokat szövetett” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →