"Övé a dicsőség mindörökké" - Csűry István püspöki programja

2009. november 20., péntek

Csűry Istvánt választották a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökévé. Az alábbiakban az egyházkerület Választó Bizottságának kérésére elkészített püspöki programját olvashatják. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület egyházkormányzati irányelvének tervezete „Mert Ő tőle, Ő általa és Ő reá nézve vannak mindenek. Övé a dicsőség mindörökké. Ámen” (Róma 11, 36) A) Isten Igéjének hirdetése a teremtő Szentlélek színe előtt szüntelenül reformálódó egyházunk partiumi részén • Egyházkerületünk kivétel nélkül minden tagjában tudatosítanunk kell, hogy nemcsak deklarált jogunk van a folytonos megújulásra, hanem a lehetőség mellett kötelességünk a szüntelen reformáció által hitelesülő szolgálatban elvégezni olyan mindennapos feladatokat, amelyek által épül és terjed Isten országa gyülekezeteinkben. • Egyházunk szolglata mindenek előtt Isten Igéjének hirdetését jelenti. Hangsúlyoznunk kell, hogy csak ott van élet, ahol szól Urunk üzenete, és mindenütt haldoklás van, ahol más üzenet érkezik a szószékről, vagy a gyülekezet akármilyen részéből. • Isten ítélete számunkra nem aggodalmat jelent, hanem bátorítást arra nézve, hogy igehirdetésünk és igehallgatásunk Isten előtt kedves alázatosság és kegyes félelem legyen. • Imádkozó közösségeinket figyelmeztetnünk kell, hogy a legválságosabb helyzetben is életünk napjai húsvét napja után zajlanak, és Krisztus visszajövetelének napja előtt vannak. Ennek tudata önmagában is kegyelemről biztosít, és irgalmasságra tanít. B) A kegyelem ígérete megigazítja és megszenteli a mi munkánkat, de nem veszi el a mi felelősségünket • Egyházi munkánkat sokan erőtlennek látják, mások toldozgatással-foltozgatással megváltoztathatónak. Mindkét, “emberi gondolkodáson” alapuló meglátás ellenében mindenek előtt azt kell megállapítanunk, hogy egyházkerületünk sem abból az erőből és képességből él, amivel tagjai a földi nyomorúságok között rendelkeznek, hanem az egyház Fejének hatalmából és erejéből. • Fennmaradásunk titka a láthatatlanul, de valóságosan munkálkodó Krisztus megszentelő cselekedete, és ennek lelki gyümölcsei, amelynek mi is részesei vagyunk. Krisztus munkáját illik észrevennünk és észrevetetnünk. • A felnőtt keresztyén nem koldulja javait, hanem felfedezi a lehetőséget, a tettek ösvényét, a megbízható testvért és világosan megtapasztalja Krisztus háttérből irányító, összetartó és összehangoló akaratát. Kincseink csak addig a mieink, ameddig másokkal megosztjuk, illetve továbbadjuk azokat. C) Az egyház jövője és növekedése küldetésének betöltésében és a krisztusi ajándékok önzetlen kamatoztatásában van elrejtve. Abban a tudatban építhetjük kzösségünket és vállalhatjuk szélesebb társadalmi felelősségünket, hogy, Isten ígérete szerint, részesei vagyunk a Szentháromság közösségének, annak minden jótéteményével együtt. Az ebbe vetett hit láttatja meg azokat az evangéliumhirdető feladatokat, amelyeket nem önös szándékból vállalunk, hanem mennyei rendelkezés alapján, Isten áldása alatt. • Evangelizáció. A világban sok alvó egyháztag van. Miattuk vélekednek többen úgy, hogy maga az egyház is alszik. Alvó egyháztagoknak, szendergő gyülekezeteknek örömüzenetet kell hirdetnünk, ahhoz illő lelkesedéssel és lelkülettel. • Nevelés. Az egyház az egész életet átölelő tan-intézmény is. A hittel élők egyik legnagyobb kincse a szüntelenül csiszolt értelem. Nem szabad lennie gyülekezetnek, ahol ne a templomban kezdődne el a nevelés, és ne a felekezeti iskolák fele irányítanák a gyermekeket és fiatalokat. A katekizációt a szó jelentése alatt valós visszhangként tekintsük, mint amiben Isten hangja a gyermek lelkébe érkezik. Az ezt kísérő iskolai vallásoktatás, majd az erre épülő felnőttképzés kötelező feladatunk. • Misszió. Ha Krisztus a pogányokért is elküldött, akkor nekünk elsődleges kötelességünk legalább a mieinket megkeresnünk. A krisztusi misszió mentőszolgálat, tehát itt elsődleges feladatunk az elsősegélynyújtás, az újraélesztés, az ápolás. Ez a szolgálat kórházakban, iskolákban, szeretetotthonokban, ugyanakkor más alkalmi istentiszteleteken éppen ezért alapvető meghatározottságában Isten határtalan szeretetét hirdeti. • Diakónia. A szeretetszolgálat a hirdetett isteni irgalomra adott és a felebarátra tekintő emberi válasz. Ez a szeretetszolgálat közöttünk kezdődik. Nem lehet egyházkerületünkben olyan gyülekezet, amely létbizonytalanságban vergődik. Hiteltelen minden más diakóniai munkánk, ha annak a saját, szükséget szenvedő, fedél nélkül maradt, házunk népétől való elfordulásunk az ára. Tudjuk viszont, hogy sem a testi, sem pedig a lelki értelemben vett nyomort nem a földi erőkkel rendelkező egyház rendezi, hanem a mennyei látással és erővel megáldott egyház azzal a társadalommal, amelyben felelősen él isteni küldetésének. • Közösség. Mint ahogy Isten hívó szava, mely mindennek kezdete és egyedüli alapja, úgy a mi szolgálatunk is a közösség, ezen belül elsősorban a mi közösségeink helyreállítására és megerősítésére, szeretetközösséggé való formálására kell tekintsen. Krisztus szerinti erős közösségünk akkor lesz, ha a romboló tényezőket nevükön nevezve egymást kölcsönösen erősítjük emberileg, szakmailag és a szolgálat változatos területein. Így lesznek erős, egymást kiegészítő és hordozó testületeink, mint presbitériumok, egyházmegyék és egyházkerület. Egyesületeink, Szövetségeink, de még a gazdasági vállalkozásaink is ilyen alapon tesznek szert evangéliumi létjgosultságra. Ilyen módon mutathatunk fel jobb eredményeket kiadói és sajtószolgálatunkban, és a világ előtt való megjelenésünk egyéb területein is. • Társadalmi felelősség. Küldetésünk és mindennémű evangeliumi szolgálatunk elsődleges címzettjei gyülekezeteink tagjai. Viszont pontosan küldetésünkben foglmazódik meg az is, hogy a föld sója és a világ világossága lévén evangelizációnk, nevelői szolgálatunk, missziónk és szeretetszolgálatunk mindig is nyitott, Istennek a vele való közösségbe hívó szavát önzetlenül továbbadó és az emberi korlátokat leküzdő evangéliumi szolgálat. Meggyőződésünk szerint társadalmunk szereplőinek szükségük van Istennek az egyház prófétai kritikájában, erkölcsi tájékozódást felkínáló és lelki segélynyújtó szolgálatában megszólaló szavára. Mindezeket elérhető, egyben megvalósítandó célkitűzéseknek tekintem. Meggyőződésem, hogy a mindezek mellett naponta felmerülő váratlan és kevésbé meglepő feladatokat az az egyházkormányzat képes megoldani, amely imádkozik és amelyért imádkoznak, amely prófétai látással néz, és engedi a prófétai üzenetet magához közel jönni. Egymás lelkigondozásában soha meg ne fáradjunk. Nagyvárad, 2009. szeptember 25. Tisztelettel, Csűry István püspökjelölt

Istent keresem

5Móz 30

„Válaszd hát az életet, hogy élhess te és az utódaid is!” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink