Pozitív gondolatok a zsidó-keresztény együttélésben

2014. június 12., csütörtök

„Gyűlöletet sohasem fékezhetünk meg gyűlölettel, a haragot győzze le a szeretet" – hangzott el hívő zsidó és keresztény előadók konferenciáján, melyet a Károli Egyetem és a Barankovics Izraelita Műhely szervezett június 12-én az újpesti Városházán.

„Kerületünkben békésen éltek együtt zsidók és keresztények, mert összekötötte őket az újpestiség. Ha mindenki arra igyekszik, hogy segítse a másikat, nap-nap után jobban élhetünk" – mondta köszöntőjében Wintermantel Zsolt, Újpest polgármestere.

A Károli Egyetem és a Barankovics Izraelita Műhely által szervezett konferencia június 12-én zajlott az újpesti Városháza dísztermében, címe: Nemzetegység, pozitív gondolatok a zsidó-keresztény együttélésben, a holokauszt üzenete, mottója: „Csak az hal meg, akit elfelednek".

„70 évvel ezelőtt 12 ezer újpestit hurcoltak el a haláltáborokba. A holokauszt maga az értelmetlenség, és most azért emlékezünk, hogy soha többé ne fordulhasson elő Európa és Magyarország legnagyobb szégyene. Felelősek vagyunk egymásért" – mondta Antalóczy Péter, a KRE ÁJK dékánja. „A holokauszt valójában lázadás Isten ellen, hiszen Isten adta a lelkiismeretet az embernek" – mondta Weisz Péter, a Barankovics Izraelita Műhely elnöke, hozzátéve, hogy ne értsük félre a Biblia üzenetét: a szeretetet. Gyűlöletet sohasem fékezhetünk meg gyűlölettel, a haragot győzze le a szeretet.

Szerdócz Ervin újpesti rabbi az újpesti hitközség történetébe engedett betekintést, részletezte a zsidók újpesti letelepedésének folyamatát. „A letelepedéshez szükség volt a zsidók integrálódására, többek között arra is, hogy a magyar nyelv legyen a meghatározó a zsinagógában" – hangzott el. „Az 1880-as években épült újpesti zsinagóga volt Újpest első középülete" – mondta Iványi János statikus, mérnök, aki a mártír emlékfal történetéről is beszámolt feszült érdeklődés mellett. A zsinagóga előképe az 1850-es években épült, Dohány utcai zsinagóga volt.

Iparváros a főváros árnyékában címmel Szőllősy Marianne, az Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény vezetője tartott szintén érdekfeszítő előadást. A homokos, termelésre nem alkalmas Károlyi-birtokot kezdetben – a betelepülők miatt – „zsidógyarmatnak", majd „Kis-Amerikának" is nevezték. „Aki ide jött, az ugyanolyan eséllyel indult, és ez nagyon vonzó volt a letelepülők számára" – villantotta meg Újpest demokráciáját a 19. század közepén Szőllősy Marianne. Újpestet 1950-ben csatolták a fővároshoz, addig virágzó gyárak – többek között a Tungsram, a Weiss Manfred Művek – üzemeltek itt.

„Újpest története összefonódott az ide költözők vallásaival. A római katolikusok után a reformátusok és a zsidók voltak nagyszámban"– mondta Zsengellér József. A Károli Egyetem Hittudományi Karának dékánja az újpesti reformátusok és a Soa összefüggéséről beszélt. Többek között szóba került a zsidók a vészkorszakban történő reformátussá válása. Zsengellér József több újpesti zsidó család és református lelkész segítő kapcsolatát tárta fel.

A konferencián több túlélő történetével ismerkedhetett meg a közönség, konferált Nagy Imre, az MTV műsorvezetője.

reformatus.hu

Istent keresem

2Krón 30

„...tartsanak páskát Izráel Istenének, az Úrnak a tiszteletére” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →