Rákoscsaba történetíró lelkésze

2013. augusztus 18., vasárnap

Egy református lelkipásztor, akinek könyvéhez a katolikus esperes írt előszót. Nyolcvan éve hunyt el Szánthó Géza, Rákoscsaba templomépítő, közösségszervező lelkésze.

Szánthó Géza 1875-ben született a Pest megyei Bugyi községben. Teológiai tanulmányait követően Tápiószelén kezdte el lelkészi hivatását. 1903 szeptemberében választották meg a Rákoscsabai Református Egyházközség lelkipásztorává. Lelkészi szolgálata kezdetén az új templom megépítésének „irányítását" tűzte ki elsődleges céljaként.

A mai templom helyén középkori eredetű templom állt a XX. század elejéig, melyet a reformátusok már a XVII. század első évtizedeitől használtak, de mivel életveszélyessé vált, 1904-ben lebontották. Ugyanott épült fel a jelenlegi templom Strasser Albert tervei szerint, amelyet 1905. április 9-én szentelt fel Mády Lajos, a Pesti Református Egyházmegye esperese. Ezen az ünnepi alkalmon egyúttal az új lelkészt is beiktatták.

A templom épületének külső megformálása az észak-német gótikus téglatemplomok világát mutatja be. A háromszázötven férőhelyes épület belső elrendezése a klasszicista stílusban épült alföldi református templomok elrendezését idézi: a rövidebb falak előtt egy-egy karzat épült, a liturgikus tér középre került.

A templom építésével egyidőben, 1904-ben Szánthó Géza megalapította a Műkedvelők Egyesületét, melyben zenekör és a dalkör működött. Ebben az egyesületben Szánthó Géza karmesteri feladatot vállalt. Ugyan ebben az évben létrehozta a Rákoscsabai Társaskört, mivel betelepültként nem tudta elfogadni, hogy a helyiek nem élnek közösségi életet.

Rákoscsaba történetének megírása

A templomszentelési istentiszteletre Szánthó Géza megírta a Rákoscsabai Református Egyházközség rövid történetét, amelyet az ünnepség végén fel is olvasott. A lelkész által készített munka a hallgatóság körében élénk érdeklődést keltett, többen a dicsérő szavak mellett arra kívánták rábeszélni az ifjú lelkipásztort, hogy ne elégedjen meg azzal, hogy saját egyházközségének a históriáját elkészítette, hanem írjon egy, a „kor igényei szerinti teljes" monográfiát Rákoscsaba történetéről.

A biztató szavakat Szánthó Géza évekig a szívében forgatta, majd – a csabaiak örömére – 1911-ben kezdett hozzá községtörténeti munkájának megírásához. Egy év múlva, 1912 őszére készült el a „Rákoscsaba község leírása, régi és új kori ismertetése" című munkájával. A település történetéről megírt első könyv szerzői kiadásban jelent meg; kinyomtatásának költségeihez a község négyszáz koronával járult hozzá.

Dr. Lakatos Kálmán, (1875-1938) rákoscsabai esperes-plébános a könyv megírását a plébánia történetének hiteles ismertetésével, a szükséges idegen nyelvű iratok fordításával és előfizetők gyűjtésével támogatta. A könyv előszavában a következőket írta:

Az elődök, az ősök életviszonyainak megismerése, munkásságuknak, küzdelmeiknek ecsetelése az „élet mestere" reánk nézve, mely megtanit bennünket a múlt tiszteletére, a jelen megbecsülésére s a jövőben való reménykedésre. E nemes cél szolgálata hozta létre, ntiszt. Szánthó Géza ref. lelkész ur buzgalmával, e jelen művet is, mely mig egyrészt Magyar hazánk történelmének sok fáradsággal csiszolt ragyogó ékköve, addig Rákoscsaba község közönségének megbecsülhetetlen talizmánja.

A könyv elkészítésének évében alakult meg a Rákoscsabai Testgyakorlók Köre, amelynek első díszelnökei dr. Lakatos Kálmán és Szánthó Géza voltak. Az első világháború mind a lelkipásztor, mind a község életét megnehezítette. A latin közmondás – „háborúban hallgatnak a múzsák" – magyarázza a rákoscsabai közösségi élet elsorvadását is.

A sorozatos megpróbáltatások, Géza nevű fia halála Szánthó Géza egészségi állapotának rosszabbodásához vezetett. 1926-ban komolyabban betegeskedett, de fél éves lábadozást követően folytatta lelkipásztori szolgálatát halála évéig, 1933-ig. Augusztus 15-én hunyt el Budapesten, temetése augusztus 18-án volt Rákoscsabán. Sírja jelenleg a péceli temetőben található.

Szánthó Géza Rákoscsaba történetéről készített munkáját 1996-ban, a millecentenárium évében hasonmás kiadásban, kétezer példányban újra megjelentette Budapest XVII. kerületének Önkormányzata. Életművének elismeréseként poszthumusz kitüntetésként megkapta a Rákoscsaba városrész díszpolgára címet, és tiszteletére az ő nevét viseli az 1903-ban megalapított református énekkar.

Millisits Máté

Istent keresem

2Tim 2,1–13

„...fiam, erősödjél meg a kegyelemben...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →