Sokan vagyunk

2013. május 04., szombat

Rendkívül sok a magyar Hamburgban a Kirchentag nemzetközi centrumának május 3-i reggeli információi szerint. Az első öt legtöbb látogatót adó nemzet között vagyunk az adatok alapján.

A nemzetközi centrumban azt kérdezték nigériaiak, meghallván hogy magyarok vagyunk, milyen messze van Debrecen Budapesttől. Feltételezhető, már jártak a standunknál. Meglepő, hogy ez a messzi afrikai ország szintén benne van az első öt „külföldit" tartalmazó listán. Hazánkon kívül Nagy Britanniából, Oroszországból, Romániából és Nigériából érkeztek még a legtöbben a Kirchentagra. A Protestáns Egyházak Találkozója egy nap alatt több mint 4300 nem német anyanyelvű résztvevőt vonzott hetven országból.

A szervezők az előzetesen regisztráló számos magyar miatt még egy német-magyar tolmácsról is gondoskodtak Pali bácsi személyében, aki egyfelől szomorúan, másfelől mosolyogva mondta el: „eddig nem volt szükség arra, hogy fordítson. Úgy látszik, a jelentkező magyarok komolyan vették, tudni kell németül vagy angolul."

Erdélyi kórustagokkal is találkozunk, szintén a centrumban, ők a sepsi református egyházmegyei lelkészi kórus, ismertebb nevén TISZI. Visszatérő vendégek, már hét éve járnak fellépni a Kirchentagra. Velük közösen összeszedjük, rajtunk kívül még a felvidéki reformátusok vannak itt standdal Komáromból, valamint a Szélrózsa-band és MISKA együttes Szügyről is szerepel a fellépők listájában.

Hívogató ötletek

Az MRE standja a második napon is népszerű lett, ezúttal egy kvízzel próbálták meg odacsalogatni az embereket. A kérdések a következők voltak: Hány magyar él Németországban? Milyen magas a reformátusok aránya Magyarországon? Hányan vettek részt a református ifjúsági fesztiválon, a Csillagponton? Hány nő van az MRE zsinatában? Mikor alakult meg a Magyarországi Református Egyház? Milyen jelkép látható a magyar református templomok tornyán? Aki választolt, ajándékok közül választhatott.

Szintén közönségcsalogató volt a romamisszió műsora, a fiatalok énekeltek, sőt még táncoltak is. Emellett cigánykenyeret is lehetett kóstolni, valamint vilmányi mézet. Élőkönyvtár keretében pedig a misszió munkájáról beszélgettek. „Nagyon nyitottak felénk az emberek, sokan keresnek minket, érdekli őket, hogyan működik a misszió" – mondja Balogh Róbert , a Wáli István Református Cigány Szakkollégium diákja, aki szinte egész nap „ügyeletben" van a standnál. Más misszió munkatársai is megerősítik, hogy a legtöbbeket a romamisszió vonz, sokan kifejezetten őket keresik náluk is.

„Jóízű" ökumené

Az MRE standjával szemben az Európai Protestáns Egyházak Közösségének standja található. Itt szintén lehet magyar szót hallani. Dávid Adél, a szervezet liturgikus munkatársa kínálja meg az odaérkezőket itallal. Víz, alma-, áfonyalé és multivitamin közül lehet választani. Ez a „jó ízű" ökumené, mondja Dávid Adél, majd megmagyarázza, hogy az italok szimbolikusak. A víz a református egyházak jelenlétét képviseli a szövetségben puritánsága okán, míg az almalé az evangélikus egyházat jelenti, hiszen ez a gyümölcs Lutherhez kapcsolható. Az áfonya a metodista jelenlétet idézi fel, míg a multivitamin az uniált egyházakban megtalálható szövetségre, színes közösségre utal. Ugyanennél a standnál a GEKE-t létrehozó Leuenbergi Konkordia negyven éves évfordulójáról is sok mindent meg lehet tudni. Kiderül, hogy bár a szószéki és úrvacsorai közösséget százhét egyház írta alá, mostanra mégis csak kilencvennégy maradt belőle. Ennek oka, hogy számos kis egyház egyesült időközben, így fogyatkozhatott meg a létszám.

 

OST IN WEST - Das Leben from reformatusponthu on Vimeo.

Nem sokkal messzebb, a Németországi Protestáns Egyház külföldi önkéntes munkára hívogató kampánya keretében Christiano Ronaldo saját maga által dedikált Real Madrid pólóját lehetett megnyerni. Többek között ezzel próbáltak kedvet csinálni a spanyolországi szolgálathoz.

Súlyos témák

A standból kilépve zene szól, a New Brass Big Band játszik és énekel népszerű dalokat, nem messze innen egy gyermekkar énekel, de idehallatszik egy szimfonikus zenekar játéka is. Érdekes hangzás alakul így ki a vásárcsarnok két nagy kiállítási helyszínét összekötő szabad téren. Mindeközben az egyik csarnokból kiszűrődik a pódiumelőadás. Érdekes szavakat lehet kivenni: katonaság, Afganisztán, biztonság, tábori lelkészség, béke. Később kiderül, két órát szántak A háború mint üzlet? című témakörre, aminek egyik előadója a németországi Protestáns Egyház elnöke, Nikolaus Schneider volt. Az idei Kirchentag egyik jellemzője, hogy rendkívül sok gazdasági, politikai és társadalmat érintő roppant nehéz témát próbál meg körbejárni.

Minden megváltozott

Elhagyva a vásárcsarnokot, a közelben lévő turisztikai látványosságon, a hamburgi Városházán is ott díszeleg egy óriási zászló, rajta a felirat: Soviel du brauchst (Amire szükséged van). A Kirchentag szlogenje. Pedig az épület a tartományi parlament üléseinek helyszínéül is szolgál. A városháza lábainál egy térkép hever, és egy imitált hajó is várja az érdeklődőket. Azt jelképezik és ismertetik, hogyan is néznek ki az észak-német egyházak. Ezekből is látszik, Európa legnagyobb nem fővárosában, Németország második legnagyobb településén a Kirchentag idejére minden megváltozott. Minden a hitről, az egyházakról és köztük lévő párbeszédről szól. Bármerre nézünk, lobog a Kirchentag-zászló, és rettentő sok a program. A találkozó kiadványa mintegy négyszáz oldalon sorolja a kínálatot. Lehetetlen végigjárni mindent, csak szemezgetni lehet közülük. Az iskolákban szünetet tartanak hogy az intézmények tantermeiben tudjanak aludni az idelátogatók népes seregei. Sokaknak csak tömegszállások jutottak, de számos embert befogadtak helyiek. Sőt, az utolsó metró is később megy, mint ahogy az más hétköznapokon.

Kováts Annamária (Hamburg), fotó: Amy Lester

Istent keresem

Jel 20,7–15

„Ha valaki nem volt beírva az élet könyvébe..." tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →