Testvérek közt

2013. február 17., vasárnap

A magyar református egység lehetőség arra, hogy vitás ügyeinket egymás között rendezzük – hangsúlyozza Ódor Balázs. A Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala Külügyi és Ökumenikus Irodájának vezetője ezért lát arra lehetőséget, hogy a püspökválasztási folyamat során kialakult nézeteltérésekre akár testvéregyházi közvetítők segítségével keressék a megoldást a délvidéki reformátusok.

2010 ősze után ismét több vajdasági lelkipásztor felvetette, hogy a Generális Konvent felügyelő vagy mediátor biztosításával segítse a délvidéki püspökválasztás törvényes lebonyolítását. Létező gyakorlat az ilyen?

Vannak rá példák. Horvátországban az ottani református közösség másfél évtizeddel ezelőtt történt többfelé szakadása után a felek között hosszú évekig az Református Egyházak Világszövetségének (RVSZ) európai elnöke közvetített. Igaz, nem sok sikerrel. A kívülről érkező segítségnek az előnyei mellett ugyanis hátrányai is vannak. Jó, hogy a külső mediátor elfogulatlanul, objektíven tud nézni egy-egy helyzetet, de nehézséget okozhatnak a kulturális különbségek és a nyelvi akadályok.

Most is van folyamatban ilyen eljárás?

A Református Egyházak Világközössége (REV, a korábbi RVSZ) Európai Régiójában, az európai református egyházvezetők tanácskozó fórumán több ilyen esettel is foglalkozunk. Ha egy kis lélekszámú egyházban egy érdekcsoport vagy egy-egy személy a saját érdekei mentén kezd el gondolkodni, az sajnos nagyon megmérgezheti a közösség életét.

Ön a REV megbízásából Litvániában teljesít mediátori szolgálatot. Ott mi a probléma, és önnek mi a feladata?

Feladatunk minél jobban megismerni a kialakult helyzetet és a vitás feleket, közvetíteni közöttük, és ha lehet, segíteni a kompromisszumos megoldást, vagy ha indokolt, akár határozottan kiállni a vitás felek egyike mellett. Litvániában arról szól a vita, hogy melyik fél jogosult az egyház képviseletére, és ki az egyházi ingatlanok jogos birtokosa. Az ügy a megoldás felé halad, a kérdésben világi bíróság fogja kimondani a döntő szót. A tárgyaláson a REV képviselője is megjelenik tanúként, de korábban már az egyházi ügyekben illetékes állami szervekkel és az államelnök képviselőjével is folytattunk tárgyalásokat a megoldás elősegítése érdekében. Egy egyházi világszervezet indokolt esetben ugyanis a hazai és nemzetközi politikai fórumokon is hallatja a hangját, és állásfoglalása hatással lehet a kormányzatok döntéseire is.

A délvidéki lelkészek a Generális Konventhez fordultak segítségért. Van arra módja ennek a Kárpát-medencei szervezetnek, hogy közvetítőként jelenjen meg a felek között?

A magyar református egység ténye mára általánosan elfogadott lett a világ reformátussága körében. Ez pedig lehetőséget ad nekünk többek között arra is, hogy a vitás kérdéseinket ebben a körben, magunk között rendezzük. A Magyar Református Egyház részegyházai tehát hitelesíteni tudják egymást a nemzetközi nyilvánosság előtt. Ha a Generális Konvent elnöksége, azaz a Kárpát-medencei református egyházak püspökei és főgondnokai közösen megnyilatkoznak, azt útmutatásnak veszik a külföldi partnereink is. Ez történt 2010 őszén is, amikor a lelkészek kérésére válaszként felajánlott mediátori segítséget visszautasította a délvidéki egyházvezetés. Ezt követően bizalmi krízis alakult ki a Szerbiai Református Keresztyén Egyház (SZRKE) vezetőivel szemben például a Partnerhilfe (PH) és a Gustav Adolf Werk segélyszervezetben is. Német testvéreink nyilvánvalóvá tették, hogy az addigi rendszerben nem tudják tovább folyósítani a délvidékieknek szánt támogatásokat. A PH ezért egy új osztóbizottság felállítását kérte, amelybe az egyházi elnökség által delegált tagok mellé a maga helyi képviselőit is beültette. A svájci HEKS nevű segélyszervezet pedig arra vár, hogy mielőbb lezáruljon a püspökválasztási huzavona, és felújíthassa az elmúlt években leépült kapcsolatait az SZRKE-vel.

A testvéregyházi segítségnyújtásról megkérdeztük korábban a két délvidéki püspökjelöltet, Halász Bélát és Orosz Attilát, valamint Csányi Erzsébet püspökhelyettest is. Halász Béla szerint a kialakult helyzetben feltétlenül szükség lenne a külső megfigyelők vagy mediátorok segítségére. A hertelendyfalvi lelkész hozzátette: „Nincs titkolnivalónk." Orosz Attila ellenben úgy véli, a testvéregyházak nem feltétlenül látják mindig jól egyházuk ügyeit. Bár jó szándékukat nem vitatja, mégis bízik abban, hogy a mostani vitát is sikerül házon belül megoldaniuk. Csányi Erzsébet a reformatus.hu-nak nyilatkozva nem zárta ki a független segítők kérésének lehetőségét, de hozzátette, hogy erről nem áll módjában egyedül dönteni.

Ki kérhet testvéregyházi segítséget a zsinatra készülő délvidékiek közül?

Bárki segítségül hívhatja a testvéregyházakat, de jelenlétüket formálisan általában a zsinat összehívásáért felelős személy kezdeményezi. Ugyanakkor a testvéregyházak is jelezhetik részvételi szándékukat, ha nem hívják őket, de úgy érzik, már olyan szintre jutott egy krízis, hogy szükség van a nyilvánosságra. Egyébként világszerte bevett gyakorlat a vendégek hívása. Tavaly a Magyarországi Református Egyház (MRE) is csatlakozott ehhez, amikor az őszi zsinati ülésszakán nemzetközi küldöttséget fogadott. Ezzel is azt juttatjuk kifejezésre, hogy nyilvánosan éljük az életünket, nincsenek titkaink, örömeinket és gondjainkat pedig szeretnénk megosztani a testvéreinkkel.

A nyilvánossággal szemben Délvidéken az egyházvezetés bizalmatlan. Többször is tanújelét adták ennek az elmúlt esztendőkben.

Pedig a nemzetközi és a sajtónyilvánosság is fontos egy közösség, különösen is egy krízis sújtotta közösség életében. Nem változtatja meg egyik napról a másikra a helyzetet, de a folyamatokat a rendeződés felé segíti. A nyilvánosság előtt ugyanis senki sem tehet azt, amit akar, és bizony a döntéseinek, a tetteinek és a szavainak a következményeivel számolnia kell. Persze amikor ezekkel szembesülnek a – nyilvánossághoz addig nem szokott – vezetők, rend szerint a partnereket vagy a sajtót vádolják a becsületük, a jó hírnevük megsértésével. Csakhogy ezek a vádak rend szerint könnyűnek találtatnak, amikor a mérleg másik serpenyőjébe érvek, tények és azokat igazoló dokumentumok kerülnek.

Kiss Sándor, kép: Sereg Krisztián

Ódor Balázs a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala Külügyi és Ökumenikus Irodájának 2008 óta vezetője. A lelkipásztor 2004 és 2010 között a Református Világszövetség Végrehajtó Bizottságának tagja volt, 2011 óta pedig a Református Egyházak Világközössége Európai Területének alelnöke, ezen belül a kis- és kisebbségi egyházakért, szolidaritásért felelős megbízottja. Ódor Balázst az alelnöki posztra az egységes Magyar Református Egyház legfőbb képviseleti szerve, a Generális Konvent Elnöksége jelölte annakidején.

Istent keresem

Bír 17

„Most már tudom, hogy jót fog tenni velem az Úr, mert egy lévita lett a papom” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink