Történelmi keresztény egyházak megállapodása a hitoktatásról

2012. június 15., péntek

A három egyház püspökeinek június 11-ei találkozóján megerősítették a 2006-ban létrejött, hittanoktatásról szóló megállapodást.

Mint arról hírt adtunk, idén másodszor találkoztak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsának tagjai, valamint a református és evangélikus egyházak püspökei. Az egyházi vezetők – különös tekintettel a szeptembertől induló új egyházi oktatási intézményekre – megerősítették a 2006-ban közösen aláírt, és azóta alkalmazott megállapodást, amelyben az általuk fenntartott iskolákban biztosítják a másik két felekezetből jövő gyermekek részére saját egyházuk hitoktatásának igénybevételét. Az alábbiakban a megállapodás szövegét közöljük.

A megállapodás létrejött az Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus között a katolikus közoktatási intézményekben folyó református/evangélikus illetve a református/evangélikus közoktatási intézményekben folyó katolikus hitoktatás tárgyában Budapesten 2006. szeptember 20-án.

A megállapodás hatálya kiterjed minden magyarországi katolikus, református és evangélikus közoktatási intézményre. A három egyház megállapodik abban, hogy saját intézményeiben órarendbe iktatott kötelező tárgyként, az intézmény hitoktatásra fordított heti óraszáma szerint, általában heti két órában biztosítja a másik fél hitoktatását igénylő szülők gyermekei számára a hit- és erkölcstan tanításának optimális feltételeit, a helyi viszonyoknak (jelentkező növendékek száma, órarendi, tantermi, hittanórák tömbösítése, évfolyamok tanóráinak egy időben történő tanítása stb.) és a másik egyház által rendelkezésre bocsátott személyi feltételeknek (hitoktató ill. hitoktatók időbeosztása) megfelelően. Az intézmények nem kötelezhetik a tanulókat más, nem saját felekezetű hittanórák látogatására.

A katolikus hitoktatót (hitoktatókat) a területileg érdekelt iskola véleményének meghallgatása után az illetékes egyházmegye püspöke bízza meg. Az evangélikus/református hitoktatót (hitoktatókat) a közoktatási intézmény illetékes fenntartó önkormányzati egyházi testülete (presbitérium és közgyűlés) és az intézmény vezetője véleményének meghallgatása után az illetékes egyházi testület elnöksége bízza meg. A hitoktató megbízólevelét évkezdéskor bemutatja az intézmény igazgatójának. A fogadó intézmény a tanév elején szintén írásban értesíti a másik egyház illetékes hatóságát a hitoktatás arra a tanévre érvényes rendjéről (hittanos csoportok száma, névsora, a hittanórák helye és ideje). A hitoktató illetményét a fenti adatok alapján saját egyháza folyósítja.

A hitoktató tartsa tiszteletben az intézmény hagyományait, ünnepélyeit, egyházi sajátosságait és házirendjét. Ha a tanévnyitó, tanévzáró, istentisztelet vagy szentmise keretében van, az azon való részvételre kötelezhetők a más vallású gyermekek is. Ezek az iskolai események, ha istentisztelet vagy szentmise keretében zajlanak, lehetőleg ne vasárnap legyenek. Egyébként pedig vasár- és ünnepnapokon minden gyermek a saját egyháza istentiszteletén vagy szentmiséjén vesz részt. Haladási naplóját saját felettes egyházi hatóságainak kérésére bármikor köteles bemutatni, a fogadó intézmény vezetője azonban csak indokolt esetben kérheti betekintésre (pl. az érettségi elnök kérésére). Amennyiben a tanuló saját felekezete szerinti hitoktatásban részesül, osztályzatát csak saját hitoktatójától kaphatja, mégpedig a fogadó intézmény rendje szerint (pl. szöveges vagy érdemjegyes értékelés).

A felekezeti hit- és erkölcstant annak az egyháznak a tanterve szerint tanítják, amelyik a hitoktatót megbízza. Szaktanácsadói, szakfelügyeleti látogatást is csak a küldő egyház végezhet, de annak idejéről és eredményéről a fogadó intézmény vezetőjét is értesíteni kell.

A fogadó intézmény igazgatótanácsa (vagy annak felettes hatósága) kezdeményezheti – alapos személyi, pedagógiai vagy más indokok alapján – a hitoktatót megbízó egyházi jogi személynél a hitoktató munkájának felülvizsgálatát. Az intézménynek azonban nincs joga az érdekelt egyház illetékeseinek hozzájárulása nélkül a más felekezeti hitoktatás tartalmi, tárgyi vagy személyi kérdéseiben intézkedni, illetve azok feltételeit megváltoztatni. Egyebekben a keresztényi szeretet, egymás megbecsülése és a három egyház közötti történelmi jó viszony megőrzése legyen az irányadó.

Dr. Erdő Péter bíboros, prímás-érsek, az MKPK elnöke
Dr. Bölcskei Gusztáv püspök, az MRE Zsinatának lelkészi elnöke
Ittzés János püspök, az MEE elnök-püspöke

reformatus.hu

Istent keresem

5Móz 10

„Ő pedig fölírta a táblákra ugyanazt, amit először: a tíz igét...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →