Trianoni magyar lelkiállapot

2010. június 12., szombat

altÉvekig foglalkoztattak a történelmi helyzetek, azok lelki hatásai. Mindezek közül számomra az egész magyarság számára a legmélyrehatóbb esemény a Trianoni békekötés, helyesebben békediktátum volt. Ez az egész magyarság számára a legsúlyosabb megalázás volt, mely mai napig befolyásolja tudva vagy öntudatlanul a magyar emberek lelkiállapotát. Azokra is hat, akik erről nem tudnak. Erre a mélylélektani megközelítés adhat magyarázatot. Maga az esemény súlyos történelmi frusztráció volt.

Évek óta foglalkoztattak azok a sorskérdések, melyek a magyar társadalomban végbe mennek, amelyek nagy hatással voltak és vannak nemzetünk lelkiállapotára. Hozzá kell tennem, hogy a jelenségeket mélylélektani megközelítésben vizsgáltam, és ez a megközelítés segít, irányelveket ad a megoldásra.Évekig foglalkoztattak a történelmi helyzetek, azok lelki hatásai. Mindezek közül számomra az egész magyarság számára a legmélyrehatóbb esemény a Trianoni békekötés, helyesebben békediktátum volt. Ez az egész magyarság számára a legsúlyosabb megalázás volt, mely mai napig befolyásolja tudva vagy öntudatlanul a magyar emberek lelkiállapotát. Azokra is hat, akik erről nem tudnak. Erre a mélylélektani megközelítés adhat magyarázatot. Maga az esemény súlyos történelmi frusztráció volt.
A pszichológiai megállapítások alapja gyakran az önmegfigyelés. Én a saját pszichés történéseimet konkrét történelmi eseményekkel összefüggésben vizsgáltam. Konkrét esemény, amely megrázott, ifjú diákkoromban az 1956-os forradalom leverése volt. 1956-ban az a tizenhárom győztes nap a magyarság – és nem túlzás azt mondani, hogy az emberiség – történetében egy fényes csillag. Hangulatát nem tudja visszaadni semmi, a legtökéletesebb alkotás sem, legyen az a legjobb film, novella, regény vagy vers. A jelenlét légköre elmondhatatlan és csodálatos volt, és ez az, amely nem visszaadható. Olyan összetartozás és tisztaság jellemezte, amely csak nagyon kivételes történelmi pillanatok sajátja. Most próbálják különböző módon magyarázni, beállítani 56-ot. Hogy mindenkinek megvolt a saját 56-ja. De tudjuk, hogy 1956 értelme csak egy volt, hogy hazánkban legyen vége a kommunista zsarnokságnak. Soha nem felejtem el azt a november negyedikét. Hajnalban megszólaltak az ágyúk, és a rádió bekapcsolása után hallottuk a segélykéréseket és a megrázó zenét, s ez ismétlődött számtalanszor. Mindezt látva, hallva, átérezve, átélve, majd elszenvedve mindennek leverését, hallgatni nap mint nap a valóság meghamisítását, a hazugságokat, ez olyan történelmi frusztráció volt, melynek elviseléséhez nagy pszichés erőre, pszichés energiára volt szükség. Amit akkor éreztem, az nem szomorúság volt, hanem valami leírhatatlan mély fájdalom. Érdekes, hogy nagyon fiatal korom ellenére akkor biztosan tudtam, hogy ez a forradalom megtörte a kommunizmus, a nagy világhatalom láncát, de nem hittem, hogy megérem a bukást. Ezt a példát azért említettem, mert ez adott segítséget sok más történelmi frusztráció hatásának végiggondolásához és megértéséhez. Mielőtt ehhez hozzákezdenék, kell néhány szót ejtenem magáról az eseményről.
Az alábbiak a hivatalos állásfoglalás tényei: A Trianoni békeszerződés aláírására 1920. június 4-én délután 16 óra 30 perckor került sor Versaillesban a Nagy Trianon Kastély 55 méter hosszú és hét méter széles folyosóján a Galerie des Cotelles-ben. Maga a szerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének része volt, mely a háborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák-Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztesként szereplő antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között jött létre. Meghatározta többek között az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása miatt Magyarország, Ausztria, Románia, az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. Ausztria határairól emellett a Saint Germaini békeszerződés is rendelkezik. Meghatározták nemcsak az új országhatárokat, de rendelkeztek a magyar hadsereg létszámáról, amelyet 35 000 főben határozták meg, megtiltották légierő és nehézfegyverek tartását. Ebből is látható, miért nevezték a szerződést diktátumnak. Az aláírók Versaillesben az antant hatalmak képviselői voltak, kivéve az Amerikai Egyesült Államokat, mely akkor nem volt tagja a Népszövetségnek. Magyarország és az USA között később Washingtonban került sor a szerződés aláírására, melynek szövege azonos volt a Trianonival, kivéve a Népszövetségre vonatkozó cikkelyeket. A magyar aláírók az 1920 tavaszán kinevezett magyar kormány (Simonyi-Semadam Sándor kormánya) két politikailag súlytalan tagjai voltak. (Drasche-Lázár Alfréd és Szilágyi Bénárd Ágoston, utóbbi tiltakozása jeléül állva adta aláírását). Ez a kormány utána rövidesen lemondott. Azonban mindkét aláírónak súlyos lelki megterhelés volt, sohasem tudták feldolgozni azt, hogy nekik kellett aláírniuk ezt a tragikus iratot. Nem saját akaratukból tették, és mégis szörnyű teherként nehezedett rájuk egész életükben. Az említett körülmények bizonyítják, mennyire megalázták hazánkat, nemzetünket.
Meg kell emlékeznem Théophile Delcassé-ról, aki Franciaország külügyminisztere volt 1898 óta. A következőképpen beszélt Trianonról: „Egy nemzet sincs megalázva azzal, hogy legyőzték, vagy ha aláírt – késsel a torkán – egy végzetes békeszerződést. Becstelenné válik azonban, ha nem tiltakozik, ha tönkretételéhez maga is hozzájárulását adja. Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás.” Trianon után szinte a megsemmisülés szélére került hazánk. Az egész helyzetet lehetővé tette az első kommün is Magyarországon. Apponyi Albert már későn került Versaillesba. A magyar delegációt, mely 1920. január 7-én érkezett Párizsba, azonnal a Neuilly-ben lévő Chateau de Madrid nevű szállóban helyezték el, valójában internálták. Ugyanis azt a delegációt, melyet gróf Apponyi Albert vezetett, s melynek tagjai voltak gróf Bethlen István és gróf Teleki Pál, házi őrizetben tartották, és nem vehettek részt a konferencián. Csak 1920. január 16-án, a béketervezet végleges lezárása után volt lehetőségük arra, hogy Apponyi Albert előadhassa a magyarok álláspontját. Gróf Apponyi Albert a francia Külügyminisztérium földszinti dísztermében a békekonferencia Legfelső Tanácsa előtt tartotta 3 nyelven híres „védőbeszédét”. Ez a beszéd a résztvevők nagy részében igen nagy hatást keltett, de akkor már a döntések megszülettek, és nem volt lehetőség változtatásra, érveit nem vették figyelembe. Ezután a dokumentumokat aláírták anélkül, hogy a magyar érveket, pl. Teleki Pál térképeit figyelembe vették volna.
A diktátum következtében Magyarország területe 282 000 km2-ről 93 000 km2-re csökkent. Az utódállamokban élő 42 millió lakosból 16 millió volt nemzetiség. A románokat meglepetésként érte az is, hogy az eredetileg tervezett terület kétszeresét kapták. Ezáltal a 137 000 km2-es Románia 295 000 km2-es soknemzetiségű birodalom lett. A Szent Korona Tan a Kárpát-medencében harmóniát teremtett, s Trianon után a szomszédos irredentizmusok pedig diszharmóniát. Az egyik aláíró Lloyd George 1928. október 7-én a londoni Guild Hallban a következőket mondta: „Az egész dokumentáció, melyet szövetségeseink a béketárgyalások alatt rendelkezésünkre bocsátottak, csaló és hazug volt, mi hamis alapokon határoztunk.” Yves de Daruvár a franciaországi magyar – édesapja magyar katonatiszt volt, édesanyja francia, és Trianon után kerültek Franciaországba – könyvet írt „A trianoni magyar sors” (Püski Kiadó) címmel. A feldarabolt Magyarországról a következőket mondta: „A trianoni béke a szégyenteljesen kihasznált bírák, sóvár szomszédok és tudatlan nagyhatalmak rosszindulatú munkájának gyümölcse.” A magyar irodalomban írók, költők művei is híven tükrözik a következményes magyar lelkiséget. Köztük hazánk legnagyobbjai voltak és vannak. Babits Mihálytól József Attiláig, Wass Albertig, és sorolhatnám a neveket. A hivatalos állásfoglalás kifejezést azért használtam, mert más szerzők az események okait másképp látják. Az egész folyamat már az I. világháború előtt kezdődött, sőt a világháború oka sem az volt igazán, ami a köztudatban és hivatalosan szerepel. Az eseményekben nagy szerepe volt Wilson elnöknek, és főképp fő tanácsadójának Edward Mandell House angol származású üzletembernek. Apja Angliából ment az Egyesült Államokba, s Edward fia Houstonban született. Wilson elnök bizalmas és legközelebbi tanácsadója lett. Tevékenységéről szól a négy kötetes „The Intimate Papers of Colonel House”. Mandell House ugyanis a köztudatban House ezredesként szerepel, bár katona sohasem volt. Emellett Magyarország feldarabolásában a háttérben talán a legnagyobb szerepe Tomas Garrigue Masaryknak volt, s a hozzá csatlakozott Benesnek. Itt utalnék Kocsis István írására a Nemzetstratégia c. könyv első kötetében. Irodalmi adatok arról szólnak, hogy a szabadkőművesség milyen nagy szerepet játszott a Trianoni tragédiában. Woodrow Wilson elnökről is írják, hogy szabadkőműves volt. A tragikus eseményekben a szabadkőművesség szerepéről Fejtő Ferenc ír Requiem egy hajdanvolt birodalomért c. művében. Mindezek közlését csak bevezetőnek szántam, valójában a trianoni magyar lelkiállapottal kívánok foglalkozni mélylélektani megközelítésben. A mélylélektani megközelítéshez fontos az analitikus iskolák említése. Hozzám a legközelebb áll a zseniális Carl Gustav Jung. Magamról elmondhatom, amit már több helyen publikációimban is ismertettem, hogy jungi modellben gondolkodom, és ennek megfelelően jungi terminológiát használok. Freud azt mondta, hogy az egyes ember személyiségstruktúrája háromszintű. Rendelkezik az én, a felettes én és a tudatalatti résszel. Szondi pedig azt mondta, hogy egy családnak van kollektív tudattalanja, s Jung szerint pedig a földön élő össz-emberiségnek van kollektív tudattalanja. Ez pedig nagyon mély réteg. Hogy érthetőbbé tegyem ezt a dolgot, szimplifikálva azt mondhatom, hogy az én szintje hasonlítható a földszinthez, ez az a szint, melyen egymással kommunikálunk, ezt nevezzük tudományosan kognitív szintnek. Az egyéni tudattalanba lefelé megyünk, ez a „földszinthez” legközelebb eső mélyebb réteg, majd ez az én képzeletemben egyre mélyebb és egyre tágul, amíg eljutunk az össz-emberiig. Ezzel a gondolkodásmóddal jutottam el ahhoz, hogy ily módon van kollektív tudattalanja egy nemzetnek is. Emiatt sok támadás ért. Van, aki nem hisz ebben, és sokan nem is értik. Mások nem akarják érteni. Olyan szakemberek is támadtak, akik nagyon jól ismerik Jungot, tisztában vannak tanításaival, bizonyára hiszik is, de érdekeikkel ez nem egyezett. Egy televíziós műsor keretében is beszélem erről. Hogy a támadásokra megfelelő választ kapjanak, megkértem dr. Süle Ferencet egy szereplésre. Ő a Jung Társaság alapítója és tanításainak legismertebb szakértője. Elmondta, hogy a zsidó népet szétszórta sorsa a világon. Mégis kollektív tudattalanjukban kétezer éve él az ősi haza képe, s ez előjött. Ezt nem tagadhatták.
Trianon a magyarság megsemmisítését próbálta megvalósítani. Ez nem sikerült. Az I. és II. világháború között az ország talpra állt. A Horthy-korszakban olyan politikusok vezették az országot, mint az előbb említett Bethlen István, Teleki Pál, Klebelsberg Kuno, és sok más a hazát szerető nagyformátumú politikus. Kormányzásuk idején volt idő, hogy a magyar pénz rendkívül erős lett, Európa egyik legerősebb valutája volt. Dacára annak, hogy a későbbiekben megint mások határoztak hazánk sorsáról, és ismét nehéz idők jöttek, de ma látjuk, hogy ezeket is túléltük. És biztos meggyőződésem, hogy a magyarság megsemmisítése sohasem fog sikerülni, akkor sem, ha újra és újra történnek erre törekvések. Akár szándékosan, akár hozzá nem értésből. A hypnosis módszerének megismerése sokat segített a mélylélektani megközelítésben való gondolkodásban. Elméleti és gyakorlati képzésben vettem részt, és ennek során magam is átéltem a hypnosis élményét. Így vált számomra ismertté az a tény, hogy az egyes ember tudattalanjában megvan életének minden mozzanata, az egész élettörténet, mely transzformált tudatállapotban előhívható akár az intrauterin életig. Ha pedig ez így van, akkor a nemzet kollektív tudattalanjában megvan annak a nemzetnek egész története, történelme. Ez azonban csak az események analízisével, kutatásokkal lehetséges. És erre vannak eszközök. A trianoni lelkiállapotot csak úgy lehet vizsgálni, ha a magyarság lelkiállapotával egyetemesen foglalkozunk. Saját teóriám szerint a magyar nemzet pszichés energiája az elmúlt években megfogyatkozott nemzetünk kollektív tudattalanjában. Ennek oka az, hogy az energiaforrásokat szisztematikusan rombolták. Szerintem a pszichés energia forrásai a személyes identitás legfontosabb tényezői. Ezek: az istenhit, a nemzeti identitás, a társadalmi hovatartozás – bár a hagyományos társadalmi osztályokat szétrombolták, ehelyett ma inkább közösségekhez tartozásról beszélhetünk, valamint a család, s a nemzet spirituális egysége. Ez azt jelenti, hogy a magyarság összetartozik, éljenek tagjai bárhol a világban. Ezért ami a magyarsággal bárhol történik, az velünk is történik. A pszichés energiaforrások megfogyatkozásának következménye az, hogy a tudatos tudat szintjén, vagyis kognitív szinten az egyes emberek kudarcelviselő képessége, vagy tudományos kifejezéssel élve a frusztrációs toleranciaképessége katasztrofálisan lecsökkent. Ezzel függ össze az a tény, hogy a nemzet kollektív tudattalanjából irányítottan egy kollektív öndestruktív folyamat zajlik, fogy a magyarság.
Mindezekből kiindulva lehet Trianon hatásáról is beszélni. Az I. világháborúban százezrekben fejezhető ki a harcokban elesett, hadifogságból soha haza nem térő férfiak száma. Emellett az ország területe kétharmadának elvesztésével elveszítettük lakosságunk közel kétharmadát. Nemzetiségtudományi tény az, hogy az a nemzet, amely elveszíti lakosainak akár egyharmadát, annak a nemzetnek a léte veszélybe kerül. S a békediktátummal mi elveszítettük nemzetrészeinket. A nagy emberveszteséget – a háborús veszteségekkel – joggal nevezhetjük magyar holokausztnak, és mint a zsidó nép történetében generációkon keresztül él a zsidóság kollektív tudattalanjában a holokauszt hatása, ugyanúgy él ez a tragédia a magyarság kollektív tudattalanjában. És Jung azt mondta, hogy az emberek cselekedeteit kognitív szinten a kollektív tudattalan tartalmai határozzák meg anélkül, hogy az egyének ismernék cselekedeteik valóságos okát. Erre magyarázatul rendszeresen a közlekedésben történő agresszivitásokat hozom fel példának. Hogy semmiségek történnek, és az emberek képesek ölre menni. És ez nem azért történik, ami a helyszínen zajlik, hanem azért, mert a kollektív tudattalanban a pszichés energia megfogyatkozott, és ezáltal csökkent az emberek kudarcelviselő képessége. Ugyanígy más emlékek, tartalmak befolyásolják az emberek cselekedeteit. Így hat Trianon a magyarság kollektív tudattalanjából az emberek viselkedésére. Bár a sokéves agymosás, az iskolai oktatás rombolása megtette a hatását az emberekre, a tudattalan működik. Így történt ez azon a bizonyos december 5-én is, 2004-ben. Ugyanis a hazaáruló propaganda elhitette az emberekkel, hogy a kettős állampolgárság megadásával veszélybe kerül az emberek szociális biztonsága, s ettől a magyar ember nagyon fél. De a mélylélektani parancs üzenete más volt, s az emberek nagy tömege került önmagával konfliktusba, s ezért el sem ment szavazni. Az egy másik kérdés, miért hittek a propagandának. De a lényeg, hogy bár az igen szavazatok száma több volt, mint a nemeké, a részvételi arány miatt vált érvénytelenné a szavazás. A hiszékenység pedig egy ősi öröksége a magyar nemzeti karakternek, helyesebben a lényeg az, hogy az emlékezetben az van, hogy a kimondott szó igaz. Erdélyben még sok helyen ma is egy munkánál nem kötnek írásbeli szerződést, csak kezet fognak, és ez elég. Ez az alapja a hiszékenységnek. Ezzel együtt kutatások bizonyítják (Gereben Ferenc – Tomka Miklós: Vallásosság és Nemzettudat Vizsgálódások Erdélyben), hogy például Erdélyben mind a vallásosság mind a nemzettudat sokkal magasabb szinten él, mint az anyaországban. Sok kutató – a legkiemelkedőbbek Kopp Mária és Skrabszki Árpád kutatásai – igen magasnak találják az anomia megjelenését a magyar társadalomban. Ez a nagyfokú identitásvesztést jelenti, főként a morális romlásra utal. A népesség vészesen fogy, állandóan mint rémet hirdetik, hogy 10 millió alá megy a népesség, és egyesek szerint ez a folyamat megfordíthatatlan. De ez nem így van. A megoldás a pszichés energiaforrások visszaépítése, melynek kardinális tényezője a nemzet spirituális egységének újjáélesztése. Ehhez erős kormányra, a magyarságot hazánkban is megerősítő politikára, külpolitikára van szükség, s erre most van remény. A Kárpát-medence egy földrajzi egység, és az itt élő népek békességben éltek egymással. Ennek a feldarabolása, megbontása történt Trianonban. A mohó körülöttünk lévő irredentizmus és gyűlölet oka pedig ugyancsak mélylélektani megközelítéssel egyszerű. Az ún. kis antant irredentái, a gyűlölködők tudják, hogy amit hirdetnek, hazugság. Emiatt van egy belső lelkiismeret furdalásuk, és emiatt éreznek irántunk féktelen gyűlöletet. Mi vagyunk a hazugságok okai. És ezek a csoportok ideológiát hirdetnek magyargyűlöletről. Új történelmet is írnak saját maguk számára. A tudatlan embereket ideológiájukkal befolyásolják. Ezért bántják, sokszor súlyosan bántalmazzák a magyarokat körülöttünk a Kárpát-medencében. Van olyan ország mellettünk, ahol a Kárpát-medence kifejezést is tiltják. A magyar nemzeti karaktert azonban jól jellemzi Ravasz László: "Ha testünk nem érezne fájdalmat, belesétálnánk a halál tüzes kemencéjébe... De mivel fáj és éget sorsunk tüzes kemencéje, mást, jobbat, különbet akarunk. A magyar fájdalom életösztönünk riadója! A magyar bánat nem lemondó." Ismeretes egy pszichiátriai betegség, a poszttraumás stressz neurosis, stressz betegség.
A magyarság számára történelmében Trianon a legsúlyosabb trauma. A lelkiállapotot tarthatjuk hasonlóan egy poszttraumás stressz betegségnek. Ez a kórkép sokféle tünettel jár, depresszióval, szorongással, félelmekkel, még súlyosabb következményekkel is. És ez az egyetlen ember életében évekig, sokszor egész életében jelentkezhet. Sokszor nem is ismerik fel a tünetek és a trauma közötti kapcsolatot. Egy nemzet, a mi nemzetünk életében például a depresszió nagy arányban történő megjelenése csak következmény, következménye lehet egy súlyos traumának, s természetesen hozzájárul kognitív szinten a reménytelenség, a fokozódó szegénység. Egyetlen megoldás hoz teljes gyógyulást az egyes ember betegségében is, ez pedig a spirituális megoldás. A Trianon szindrómára is egyetlen megoldás van, a spirituális megoldás, a teljes magyarság egységének helyreállítása. A többi pedig már a Gondviselés dolga.

 

Írta: Kosza Ida

A cikk megjelent a Confessio Trianon 2010 rendkívüli különszámában

Istent keresem

1Thessz 3,9–13

„Hogyan is adhatnánk eléggé hálát Istennek...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →