Antiszemitizmus és vallásközi dialógus

2013. október 03., csütörtök

Neves közéleti személyiségek szólaltak fel a Tom Lantos Intézet által a Parlamentben szervezett Zsidó élet és antiszemitizmus a mai Európában című konferencián, melynek záró szekciója a vallások közötti párbeszédre nyújtott példát.

„A holokauszt a legnagyobb nemzeti trauma számunkra" – jelentette ki Martonyi János külügyminiszter a Zsidó élet és antiszemitizmus a mai Európában című, a Tom Lantos Intézet által szervezett nemzetközi konferencián szerdán az Országházban.

A magyar külügyi tárca vezetője a kétnapos rendezvényen tartott záróbeszédében hangoztatta: a magyar holokausztot magyarok követték el magyarok ellen, az elkövetők és az áldozatok egyaránt magyarok voltak, számunkra ez a legnagyobb nemzeti trauma, amivel szembe kell nézni. Kedden Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes kijelentette: a magyar állam is felelős volt a holokausztért, szembefordult saját polgáraival, sőt segédkezett abban, hogy kiirtsák őket. 1990 után, amikor „hirtelen" beszélni lehetett Magyarországon a holokausztról, a társadalomnak szinte sokkszerű volt találkoznia a magyar állam felelősségével - mondta Navracsics Tibor, felidézve, hogy az ő nemzedéke még azt tanulta az iskolában: nem a magyar állam, hanem „egy elkülönült emberfaj", „a Horthy-fasiszták" voltak felelősek a holokausztért, a kommunisták győzelmével pedig Magyarország túltette magát ezen a fejezeten.

A konferencia megnyitóján Jair Lapid egykori izraeli miniszterelnök-helyettes kiemelte: a Budapest náci megszállását tizenévesen átélő apja, Tomi Lapid egykori izraeli politikus és az antiszemitizmus ellen küzdő, szintén budapesti Tom Lantos egykori amerikai képviselő üzenete az, hogy sosem lehet felhagyni a gyűlölettel szemben, az igazságért folytatott küzdelemmel.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a konferencia résztvevőinek küldött videoüzenetében arról beszélt, hogy az antiszemitizmus Európa, az európaiak és az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmény. Az antiszemitizmus annyi, mint elutasítani Európát, az európai kultúrát - vélekedett. Kiemelte: aki antiszemita, elutasítja a másikat és ezáltal önmagát, hiszen az emberiességet utasítja el. Mert az emberiesség azt jelenti, hogy elfogadjuk a különbségeket, az emberiesség nem más, mint tolerancia, békés egymás mellett élés - mutatott rá az Európai Tanács elnöke.

Annette Lantos, a Lantos Alapítvány elnöke beszédében kifejtette: korábban azt remélte, hogy soha nem fogja megtapasztalni a gyűlölet, az antiszemitizmus megerősödését Európában. Meg kell érteni, hogy miért jelenhetett meg ismét az antiszemitizmus, és el kell dönteni, hogyan kezeljék ezt a helyzetet - közölte. Megjegyezte: ezt nem könnyű megtenni, de mindenképpen szükséges. Mint mondta, szembe kell nézni a múlttal, és azzal, hogy az antiszemitizmus most is jelen van, mert csak így lehet olyan jövőt építeni, amely tolerancián és kölcsönös tiszteleten alapul.

Vallások párbeszéde

Az Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek elnökölte, vallásközi szekcióban neves egyházi vezetők tartottak előadást. A dialógus szükségének fontosságát jelzi, hogy a konferencia külön szekciót szánt e témára. Marios Begzos dékán, az Athéni Egyetem teológia fakultánsának professzora a teológiai gondolkodás keleti és nyugati tradícióiba vezette be a közönséget és a görög ortodox perspektívába nyújtott betekintést. „Minden kultúra vallásban fejezi ki magát, ám mindegyik mélyén az élet problémája áll" – mondta. „Minden vallásközi dialógus fókuszában az élő hit van, függetlenül attól, hogy milyen teológiai viták rejlenek a háttérben. A dialógus nem lehet absztrakt, hanem emberséges kell, hogy legyen, és az emberi gondok megoldására irányuljon" – fejezte ki a konferencia vallásközi szekciójára reflektálva. A továbbiakban a vallástudós a vallásközi dialógusok mibenlétét értelmezte, többek között antropológiai és filozófiai szempontból.

„A keresztény egyház zsidó szektaként alakult ki. Az apostolok mind zsidók voltak és az őskeresztények nem egy új vallás követőinek tartották magukat. Van, akit ez a kapocs közelebb hoz, másokat távolít." – kezdte beszédét Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök, idézve Paul Claudel hívő francia költő szavait: „Adjátok vissza az Ószövetséget a népnek". Az egymást kölcsönösen megtisztelő párbeszédről kifejtette: a tapasztalat azt mutatja, hogy azokkal könnyebb dialógust folytatni, akik kapcsolatban állnak az élő Istennel. „Számos teológiai gondolat nyújthat kapcsot zsidók és keresztények között: közös a hitvallásunk, közösek teremtésvédelmi elképzeléseink, és a küldetéstudat és kiválasztottság szintén közös gondolkodásunkban. Fájdalom, hogy a sok közösség ellenére már a középkorban kialakult a zsidók kirekesztése. Sokan elfelejtették János apostol intését: 'Aki gyűlöli a testvérét, embergyilkos; azt pedig tudjátok, hogy az embergyilkosnak nincs örök élete.' (1Jn 3,15)'" – mondta a püspök.

Meg kell vallanunk, amikor gyengék, gyávák és némák voltunk, és határozottabban kell szót emelnünk napjainkban is a gyűlölettel, így az antiszemitizmus mindenféle megnyilvánulásával szemben. Ahogy ezt az Egyházak Világtanácsa nyilatkozata tömören summázza: „Az antiszemitizmus bűn Isten és az emberiség ellen."

Walter Homolka német rabbi, a potsdami egyetem Abraham Geiger Kollégiumának rektora az európai vallási pluralizmus születéséről és fejlődéséről tartott előadást. A 16. századtól a felvilágosodáson át bemutatta a vallási tolerancia állomásait, eljutva egészen a jelenkor vallásközi párbeszédéig.

Bölcskei Gusztáv református püspök olyan történeteket osztott meg, melyek a testvériség, az egymás melletti kiállás példái. Elsőként az ószövetségi József és testvérei történetét hozta fel, melynek csúcspontjaként az eladott József megtehetné, hogy testvérein bosszút álljon, ám az ellenkezőjét teszi. „Ez az a keret, amit soha senkinek nem szabad széttörnie, mert akkor az emberiség törik szét" – mondta. Ezután Bethlen Gábor, a 400 éve fejedelemmé választott erdélyi politikus tettét emelte ki, aki a korabeli zsidóellenes hangulat ellenére rendeletet, szabadságlevelet adott ki a zsidóság számára, mely eltörölte öltözékbeli megkülönböztetésüket. További igazodási pont lehet az 1936-ban elhunyt Baltazár Dezső református püspök. Amikor Lőw Immánuel szegedi főrabbit börtönbe zárták, elment a szegedi zsinagógába és héberül áldást, kiddust mondott a tiszteletére.

„Legyenek állásfoglalásaink és gesztusaink" – hangsúlyozta Bölcskei Gusztáv. E kettőnek egyaránt fontos szerepe van, amikor dialógusról beszélünk. Ilyen gesztusok között lehet említeni, amikor idén a debreceni nagytemplomban bemutatták az Izrael című rock-oratóriumot, illetve amikor 1982-ben a Debreceni Református Hittudományi Egyetem díszdoktorává avatta Scheiber Sándor rabbit és vallástudóst. „Ami összeköt bennünket: az írás tisztelete és üzenete" – mondta a református püspök, megidézve Martin Buber vallásfilozófust, akit zsidók és keresztények egyaránt követnek.

Darvas István, az angyalföldi Dózsa György úti zsinagóga rabbija teológiai előadásában felvetette: azok vannak itt, akik szerint a Gonosz ellen fel kell venni a harcot. „De mit mond erről Isten? Lehet, hogy belenyúlunk a hatáskörébe? Talán csak meg kell várnunk, hogy Isten minden gonoszt eltüntessen. Milyen esélyeink vannak ebben a küzdelemben (ha lehet küzdenünk) és milyen módszerrel érdemes próbálkozni?" – tette fel a kérdéseket, és a válaszhoz a zsidó hagyományt hívta segítségül. A Talmud szerint szabad szembeszállni és ha valakiben van elég erő, akkor harcoljon. „Ne konkurálj a Gonosszal, nehogy olyanná válj, és ne légy féltékeny a bűnelkövetők sikereire, mert te is olyan leszel. A gonosznak a cádik, az igaz ember ellen nincs semmi esélye. Lehet, hogy nem köztünk vannak a cádikok, de mindeddig nem találtak fel jobb módszert, mint az egymás felé szeretetteli fordulást és párbeszédet, ebben hiszek, hogy ez jobbítja a társadalmat" – mondta.

A dialógus záró előadását a kaliforniai Berkeley-ben élő Raj Ferenc rabbi, a Bét Orim Reform Zsidó Gyülekezet alapítója tartotta, melyben felidézte Tom Lantossal való kapcsolatát. Beszélt megosztott amerikai-magyar-zsidó identitásáról és hangsúlyozta: „Mindenekelőtt emberi lény vagyok. A legnagyobb bűn, ha elfelejtjük, hogy a másik is Isten gyermeke." A rabbi Martonyi Jánoshoz fordulva azt kérte, hogy 2014. éve, mely a holokauszt 70. évfordulója, legyen a nemzeti megbánás és megbékélés esztendeje. „Mennyi ártatlan ember esik áldozatául ma is az antiszemitizmusnak, a rasszizmusnak és az idegengyűlöletnek" – mondta. „A harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés, s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés." – idézte József Attila A Dunánál című versét: „Nehéz lesz, de nem lehetetlen".

reformatus.hu/MTI
fotó: Sereg Krisztián

Istent keresem

2Tim 2,19–26

„De az Úr szolgája ne viszálykodjék,...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →