Vallásszabadság húsz év távlatából

2010. március 12., péntek

A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról hozott 1990. évi IV. törvény elsősorban az emberek szabadságáról szólt – mondta Platthy Iván nyugalmazott államtitkár a törvény megalkotásának huszadik évfordulója alkalmából rendezett konferencián Szegeden.

altPlatthy Iván a Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán tartott előadásában kifejtette: húsz év alatt számos törvény ehhez a jogszabályhoz igazodott, erre épült. Ma százhúsz olyan törvény van érvényben, amelyben egyházakat érintő rendelkezések is megfogalmazódnak. Ez "alkotmányerejű törvény", alapjában nem módosítható, hisz akkor az azóta ráépült törvényeket is módosítani kellene – tette hozzá. Paczolay Péter alkotmányjogász, az Alkotmánybíróság elnöke azt mondta: az 1990. évi törvény összességében alkotmányosan ma is megállja a helyét. A jogszabály a ráépült törvényekkel és gyakorlattal együtt fenntartható akkor is, ha néhány dogmatikai nehézség van benne, s a gyakorlatban megjelenik igényként az egyházalapítás szigorítása.A törvényt 1990. január 24-én fogadta el az Országgyűlés. A jogszabály megteremtette a lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülésének, valamint az egyházak és felekezetek, az egyházi intézmények működési szabadságának jogi feltételeit és garanciáit. A máig hatályban lévő törvény részletesen leírja a lelkiismereti és a vallásszabadság fogalmát, és kimondja, hogy az "mindenkit megillető alapvető emberi szabadságjog".

altBalog Zoltán református lelkész, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke feburár elején az Egyházak szabadlábon című írásunkban úgy nyilatkozott, hogy a törvény konszenzus nélkül született meg húsz esztendővel ezelőtt. "Csak nem képzeli bárki, hogy ha a Magyar Katolikus Egyház valóban őszintén és szabadon nyilatkozik erről a törvényről, akkor elfogadja azt, hogy tíz fővel – a száz fő csak utólagos korrekció volt a parlamenti vita végső szakaszában – ugyanolyan egyházat lehet alapítani, mint az övé? Ezt senki nem gondolhatja komolyan. De egy súlyosabb érvem is van. Nem sokkal az első szabad választások előtt általános választásokat tartottak a református egyházban, és tizenkét éves ciklusra új zsinat alakult. A szabad választások után ez a testület részben politikai, részben alulról jövő egyházi nyomásra feloszlatta magát, és új választást írtak ki. A kettő között eltelt másfél év. Mit gondol, hány százaléka maradt meg a képviselőknek?

altÚj felekezetek bejegyzése esetén a bíróságnak felül kellene bírálnia, hogy amire az adott közösség alapul, az tényleg vallási tevékenység-e – véli Erdő Péter bíboros. Az esztergom-budapesti érsek szerint nem elfogadható, hogy az állam bizonyos jogokat és kötelezettségeket kapcsol a vallási tevékenységhez, majd utána „következetesen elzárkózik attól, hogy meghatározza, mit tekint vallási tevékenységnek. A katolikus egyházfő szerint ha egy szervezet nem vallási tevékenységre alapul, akkor a gazdasági társaságok között van a helye.
A bíboros úgy véli, hogy a törvény gyakorlati megvalósítása tökéletesítést igényel.

Hallgassa meg, hogyan nyilatkozott a törvényről portálunknak Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek!

 

 

 

 

 

 

Istent keresem

Jel 17

„…a Bárány… legyőzi őket, mert ő uraknak Ura, és királyoknak Királya…” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →