Varsóban tanácskoztak az európai reformátusok

2014. március 31., hétfő

A Református Egyházak Világközössége (REV) európai tagegyházainak vezetői a korábbi gettó közepén található református gyülekezetben tartották közgyűlésüket. A posztkommunizmus volt a főtéma, választásokra is sor került. A résztvevők támogatásukról biztosították a kárpátaljai magyar reformátusokat.

A mintegy negyven résztvevő 25 tagegyházat és európai társszervezetet képviselt a lengyel fővárosban az európai reformátusság március 27-28-án tartott éves rendes találkozóján, ahol a magyar tagegyházak is szép számban képviseltették magukat szerte a Kárpát-medencéből. Kató Béla és Bölcskei Gusztáv püspökök mellett Antal János, a Királyhágómelléki Egyházkerületet külügyi referense, Bódis Tamás, a szlovéniai egyház lelkésze és Branimir Bukanovic zágrábi lelkész, a horvátországi reformátusok zsinati titkára is részt vett az ülésen. A REV január elejétől Hannoverben működő központi irodája képviseletében Setri Nyomi leköszönő főtitkár és Douwe Visser teológiai titkár is felszólalt a tanácskozáson, amelynek helyszínválasztása egyben a Marek Izdebski püspök vezette kicsiny lengyel református egyházzal való szolidaritást is jelképezte. Az ülés helyi jelentőségét az is jelezte, hogy a lengyel reformátusságot a kommunizmus alatt ért hátratételekről és a kilenc gyülekezetében csupán 4000 tagot számláló közösség mai kihívásairól tartott beszámolón hat lelkész is részt vett szerte az országból.

Európai együttműködés a szolidaritás jegyében

Jan-Gerd Heetderks, a régió elnöke beszámolt az ötfős vezetőtestület elmúlt évben végzett munkájáról, amelyben ugyancsak fontos szerepet játszott a javarészt kisebbségben élő tagegyházakkal vállalt szolidaritás. Ennek megfelelően az elmúlt egy évben Kolozsvárott és a litván fővárosban, Vilniusban került sor vezetői találkozókra és egyházvezetőkkel folytatott eszmecserére. A résztvevők megemlékeztek a kritikus ukrán helyzetről is és meghallgatva a kárpátaljai reformátusokról szóló beszámolót úgy határoztak, hogy levélben fejezik ki együttérzésüket és támogatásukat a magyar református egyházzal. „Aggodalommal hallgattuk az ukrán helyzetről, különösen is a kárpátaljai magyar kisebbségről szóló beszámolókat. Biztosítjuk a Kárpáraljai Református Egyházat és az egész magyar közösséget imádságos együttérzésünkről" – áll a levélben, amely egyben az ukrán magyar kisebbség tanúságtételét és megbékélésért folytatott küzdelmét is méltatja. A Zán Fábián Sándor püspöknek címzett levelében a REV támogatásáról biztosítja a kárpátaljaiakat és készségét fejezi ki arra, hogy akár személyes látogatással is nyomatékosítsa kiállását a közösség mellett.

Teológiai és igazságosság – az elnöki beszámoló súlypontjai

Az elnök beszámolt továbbá a fiatal teológusok bevonásával zajló teológiai munkáról, amelynek célja, hogy a valamennyi európai egyházat érintő közös kérdésekben adjon útmutatást a református egyházi vezetőknek. A teológiai bizottság főtémája a hermeneutika, arra keresi a választ, hogy lehetséges-e a jelentősen eltérő egyházi és társadalmi közegben élő európai reformátusságban a közös bibliaértelmezés. Martina Wasserloos-Strunk alelnök a REV legújabb európai kezdeményezéséről számolt be. A vezetőtestület, a még 2004-ben elfogadott, de ma is vitatott ún. Accra-i Hitvallás 10. évfordulója alkalmából, az európai egyházak társadalmi igazságosság melletti elkötelezettsége jegyében a menekültügyi konferenciát szervez októberben, partnerszervezetekkel együttműködve. A tervezett konferencián a menekültekkel, migránsokkal és menedékkérőkkel kiemelten is foglalkozó egyházak, az olasz, francia, görög, spanyol és svéd tagegyházak mellett a Magyarországi Református Egyház szakértői vesznek részt.

A tervek között Arjan Plaisier, a Hollandiai Protestáns Egyház főtitkára ismertette az MRE és Cseh Testvérek bevonásával készülő háromoldalú tapasztalatcserét, amelyet a három egyház közötti megállapodás rögzít. A kezdeményezés mintául akar szolgálni a református egyházak közötti szakmai együttműködésre, a REV Európai régiója támogatásával. A program keretében 8 fős, egyházvezetőkből, teológiai tanárokból és misszióvezetőkből, valamint fiatalokból álló delegációk cserélnek tapasztalatot a szekularizáció európai hatásairól és a misszió mai lehetőségeiről. A három egyház a tervek szerint kölcsönösen megerősítheti egymást az evangélium hirdetésének felelősségében a szekularizált társadalmakban, teológiai konzultációjuk és gyakorlati tapasztalatcseréjük eredményéről pedig ajánlásokat fogalmaznak meg az európai testületnek.

Fókuszban a „posztkommunizmus"

Ez a felvetés szorosan kapcsolódott az ülés központi témájához, amely a kontinenst évtizedeken át megosztó kommunizmus jelenig ható valóságát járta körbe. A témafelvetéssel a szervezők célja az volt, hogy még inkább tudatossá tegyék a kontinens reformátusai közötti együttműködés és szolidaritás fontosságát valamint nehézségeit is, és ösztönözzék a szembenézést az eltérő tapasztalatokból megfogalmazott egyházi álláspontok különbségével és a nyugat- illetve kelet-európai egyházak között még manapság is megnyilvánuló bizalmatlansággal. A találkozás célja mindazonáltal nem a múltfeltárás és visszatekintés, hanem annak a kritikus megvitatása volt, hogy mennyire megalapozott szociológiailag a „posztkommunizmus" jelenségéről beszélni és azt felelőssé tenni a kelet-európai egyházak nehézségeiért, esetleges alkalmatlanságukért.

Hámori Ádám szociológus, a Károli Gáspár Református Egyetem tanársegédje szakértőként kapott meghívást az ülésre. Előadásában az európai egyházak társadalmi helyzetét vetette össze, külön elemezve a nyugat- és kelet-európai vallásosság alakulását az elmúlt évtizedekben. Az európai értékkutatás adatain alapuló prezentáció számos előfeltételezést megdöntött és sok kérdést vetett fel. Annyi bizonyossá vált, hogy nem támasztható alá az a feltételezés, amely akár az egyéni kegyesség, személyes vallásos hit, vallásgyakorlat vagy az intézményes keresztyénség tekintetében tipikusan kelet-európai utat vélelmez. Nincsen ugyanis szociológiai megfigyelésekkel körülírható egységes „posztkommunista" jelenség: mind nyugaton, mind keleten eltérő folyamatok figyelhetők meg, amelyekben a szekularizáció, vallási individualizáció és a vallási megújulás tézisei egyaránt alkalmazhatók. Ugyanakkor átfogó „trendek" is tetten érhetők, ami a nyugat- és kelet-európai egyéni és intézményes vallásosság konvergenciáját mutatják: nyugaton összességében tartósan csökken, míg keleten növekszik a vallásosság, jóllehet utóbbi alapvetően kulturális jelenség és az ortodox és katolikus országokban megfigyelhető egyházi növekedés alapozza meg.

A szociológiai megközelítést személyesebb hangvételű kerekasztal beszélgetés egészítette ki, amelyben Jörg Schmidt, a németországi református szövetség főtitkára mellett Bölcskei Gusztáv és Branimir Bukanovic vett részt. A hozzászólók a közös kihívások kapcsán a folyamatos kelet-nyugati tapasztalatcserét hangsúlyozták a tanúságtétel, a hiteles református teológia, a kisebbségi lét és a migráció témáiban. Antal János nagyváradi külügyi referens a diktatúrával kollaboráló egyházi vezetőkről, a múltfeltárás hiányosságairól és a kommunista rendszer európai megítélésének máig ható kétértelműségéről tett nagyhatású hozzászólásával árnyalta a képet.

Választások

Az ülés végén választásokra is sor került. Az egyházak végeredményben újraválasztották a korábbi vezetőtestületet és megerősítették az ellenjelölt nélkül induló elnököt, Jan-Gerd Heetderks lelkészt, a holland börtönlelkészség igazgatóját és titkárként Alexander Horsburgh skót lelkészt. A két al-elnöki tisztségre négyen pályáztak. Közülük Matina Wasserloos-Strunk német politológusnak, a Német Református Szövetség elnökségi tagjának és Ódor Balázs református lelkésznek szavazott bizalmat a közgyűlés. Az újonnan választott vezetőtestület legközelebb Spanyolországban ülésezik, a következő területi bizottsági ülésre pedig múlva Írországban kerül sor egy év múlva. Az ülés úrvacsorás istentisztelettel zárult a varsói református templomban, amelyen a helyi gyülekezet lelkésze, Michal Jablonski hirdette az igét.

Külügyi Iroda
Fotó: Michał Karski 

Ez történik továbbiak →

Istent keresem

Mt 9,9–17

„Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink