Világokat mentettek meg

2011. május 15., vasárnap

Aki megment egy embert, az megment egy világot – mondta Weisz Péter a Barankovics Izraelita Műhely elnöke. Reformátusok és zsidók emlékeztek példaképeikre a budapesti teológia dísztermében.

Aki megment egy embert, az megment egy világot – mondta Weisz Péter a Parókia portálnak adott interjújában. Reformátusok és zsidók emlékeztek példaképeikre a budapesti teológia dísztermében.

Oly korban élt…

altA Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke Baltazár Dezső (1871–1936), aki támogatta a debreceni egyetem elődjének megalapítását. A főrendi ház, illetve a felsőház tagja – idézte fel Baltazár Dezső munkásságának sarkalatos pontjait Szászfalvi László államtitkár megnyitó beszédében. Az egykori püspök első világháborús szerepét méltatva az államtitkár úgy fogalmazott: – Olyan korban és olyan emberek számára tette lehetővé az Isten igéjének a hallását, akik megpróbáltatásaik közepette leginkább rászorultak Isten elfogadó szeretetére, a bűnbocsánat biztos tudatára. Szászfalvi László hangsúlyozta: a püspök felbecsülhetetlen munkát végzett a harctereken és a hadikórházakban, és neki köszönhető, hogy 1923-ban megszületett az önálló, protestáns, tábori lelkészi szolgálat.


A protestantizmus igaz gyermeke

Karasszon Dezső (1924–2008) professzor az Ige hű őrizője, annak tudományos igényű fordítója és magyarázója, a protestantizmus igaz gyermeke – folytatta az államtitkár a megemlékezést. – 1959-ben lett a Magyar Bibliatársulat szöveggondozó bizottságának a tagja – ismertette az államtitkár, majd hangsúlyozta Karasszon Dezső munkásságának jelentőségét az új fordítású Biblia előkészítésében, kiadásában és revizionálásában. Szászfalvi László hozzátette: – A professzor élete fő művének tekintette, hogy a bibliafordításban részt vállalhatott. Ugyanakkor, évtizedeken át hirdette az Isten igéjét tudós és tiszteletes lelkipásztorként. A modern kutatásokat is felhasználó magyarázatain lelkészgenerációk nőttek fel, akik mind a mai napig az ő nyomdokain járnak egy-egy ószövetségi igeszakasz tolmácsolásakor – tette hozzá.

Nem szavazta meg


altA Nagy-Magyarország utolsó református püspökét, Baltazár Dezsőt Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök, a zsinat lelkészi elnöke is méltatta. Felidézte azt az imádságot, amellyel az egykori püspök a trianoni békeszerződés megkötése utáni első konventi ülést nyitotta meg. Bölcskei Gusztáv szerint az őszinte bűnbánat és a bizalom nyilvánul meg Baltazár püspök önsajnálattól mentes imájában. Az a felelősségérzet, amit Baltazár Dezső tanúsított, a tiszántúli püspök szerint a ma embere számára is példaértékű, hiszen – mint fogalmazott – mi is okozói vagyunk a minket körülvevő válságnak.

Megemlékezésében Bölcskei Gusztáv elmondta: – Baltazár Dezső volt az egyetlen a felsőházban, aki a numerus clausus nevű törvényt elvből a legenyhébb formájában sem szavazta meg. Ezt nem felejti el sem a magyar zsidóság, sem a világ zsidósága – fogalmazott a tiszántúli püspök. Hozzátette, a jeruzsálemi héber egyetem díszdoktorává akarta avatni Baltazár Dezsőt, ám ezt halála miatt már nem tudták megtenni.

A Világ Igazává tennék


A magyarországi zsidóság tisztelettel adózik Baltazár Dezső, egy igaz ember emléke előtt – fogalmazott Markovics Zsolt, szegedi főrabbi előadásában. Hozzátette: – Az önvizsgálatban kellő példa, iránymutatás, ösvény lehetne az a gondolatvilág, műveltség, amely egész életében vezette Baltazár Dezsőt. Markovics Zsolt javasolta, hogy a megjelentek a 75 éves évforduló alkalmából hivatalos kérvényt nyújtsanak be, hogy a Világ Igaza kitüntetést Baltazár Dezső és leszármazottai megkaphassák.

Zsidók barátja

altNekünk, zsidóknak nagyon fontos, hogy ne felejtsük el azokat, akik értünk is tettek. Időközönként, szokásaink szerint, legalább az emlékezés kavicsait el kell helyeznünk – e szavakkal köszöntötte a jelenlévőket a megemlékezés egyik kezdeményezője, Weisz Péter, a Barankovics Izraelita Műhely elnöke. Weisz Péter Baltazár Dezsőt a zsidóság nagy barátjának nevezte. – Rendszeresen publikált az Egyenlőségben és a Múlt és Jövő zsidó újságban. Már teológushallgatóként nagy figyelmet fordított a zsidó vallás és a történelem tanulmányozására. Folyékonyan beszélt héberül. Lelkészként, majd egyházfőként is lelkészi kötelezettségének érezte a zsidók melletti kiállást. A református püspök közbenjárására Bethlen István támogatta a debreceni zsidó gimnáziumot – számolt be. A debreceni zsidó hitközség korábbi elnöke kiemelte: – Baltazár Dezső annak a vallási nyitottságnak volt a szószólója a két világháború közötti keresztény magyar közéletben, mely nemcsak a zsidó vallású magyar embert fogadta el egyenrangúnak, hanem magát a zsidó vallást is. Már beiktatásakor hitet tett a zsidóság mellett, és keményen küzdött az antiszemitizmus ellen. Weisz Péter leszögezte: – Hozzászólásai, kiállásai nagy hatást gyakoroltak a korabeli zsidóságra. Halálát az egész magyar zsidóság gyászolta.

Világokat mentettek meg

Baltazár Dezső is, Karasszon Dezső is olyan emberek voltak, akikre mindig emlékeznünk kell – fogalmazott Weisz Péter. – Aki megment egy embert, mondja a Talmud, az megment egy világot. Ők embereket mentettek meg a toleranciának, a békének, a szeretetnek. A hitük vezérelte őket – folytatta. – Tartsuk tiszteletben a másik ember más hitét, a kereszténység emberi csodáit, és beszéljünk róluk! Nekünk ez kötelességünk – tette hozzá. A zsidó–keresztyén párbeszédet is szorgalmazó civil egyesület elnöke úgy fogalmazott: – Hiszek abban, hogyha azt keressük egymásban, ami összeköt, és nem azt, ami elválaszt, akkor tudunk együtt gondolkodni. Mindenki vágyik egy kis békére, szeretetre, nyugalomra, és ez zsidóra ugyanúgy érvényes, mint keresztényre.

Zsidók vagy magyarok?

Nem az antiszemitizmus réme a veszélyes, nem a masírozások, hanem az, hogy nem ismerjük egymás kultúráját – fogalmazott Weisz Péter. – Nem ismerjük azt, hogy zsidók és keresztények, akik magyarok, mit tettek itt a történelem kezdetétől. Meg kell ismernünk mindezt ahhoz, hogy elfogadjuk egymást. Többet kell beszélnünk arról, hogy a legnagyobb királyunk, István azt írja a zsidókról a fiának írott levelében, hogy óvja és védje a Mózes-hitűekkel való barátságot, hiszen egy az Istenünk. Hozzátette: – Nagyon sokat tettünk együtt. Meg kellene próbálni a fiatalokkal a holocaust borzalmai mellett a pozitív együttlét kincseit megosztani. Azokról a magyarokról beszélni, akik nagyot alkottak. A zsidó származású Klebelsberg Kunó, Szép Ernő és Emőd Tamás a nemzet nagyjai – vélekedett.

Csak együtt gyógyulhatunk

altKarasszon István, a budapesti református teológia professzora, Karasszon Dezső fia elmondta, példaként állítaná Baltazár Dezső püspököt a mai társadalom elé. – Ne hagyjuk, hogy különböző politikai irányzatok, közéleti divatok szétszakítsanak bennünket, hanem tartsuk a testvériséget – fogalmazott. Testvérhit vagyunk, testvérvallás vagyunk, és ha a testvér a másiktól elszakad, komoly veszteség éri. A professzor szerint ennek tudatára kell ébrednie mind a reformátusoknak, mind a más vallásúaknak. Arra a kérdésre, hogy mi közös ügye ma a reformátusságnak és a zsidóságnak, Karasszon István elmondta: – Mindkettőnek igazi öntudatra kell ébrednie, föl kell dolgoznia saját múltját, és fel kell fedeznie saját feladatit a jelen társadalmában. Ez a munka párhuzamos, és kéz a kézben nagyon jól végezhető. A professzor egyetértett Weisz Péterrel abban, hogy a múlt modellértékű példái segíthetnek az öntudat megerősítésében mindkét részről.

parokia.hu/Jakus Ágnes

Istent keresem

2Tim 3,10–17

„...mindazokat, akik kegyesen akarnak élni Krisztus Jézusban, szintén üldözni fogják” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →