Vissza a gyerekszobába a Közös(s)Éggel

2010. február 11., csütörtök

 

altÖvék a jövő- szoktuk mondani. A gyermekeké. De ha a szülők munkaidejét, vagy az iskolák hozzáállását tekintjük, nem látjuk, hogy tényleg kiemelten fontos helyet szánnánk nekik a felnőttek által alakított világban.

Van, ahol nem foglalkoznak velük, amíg gazdasági szempontból haszontalanok. Vannak kultúrák, ahol különféle beavatási ceremóniákon és próbákon kell átesniük, mielőtt felnőtté nyilvánítanák őket. Érdekes megvizsgálnunk a mai magyar helyzetet, vajon mi a nagy és okos felnőttek felmértük-e hogy a valóság, amit teremtünk a gyermekeink valósága is. Tőlünk tanulják el azt hogy hogyan szeressenek, tőlünk tanulják el a hitet is. 


altA Közös(s)Ég Magazin  Februári számában újra sok kérdést teszünk fel. Például, hogy mi a különbség hitbéli gyermekség, vagy gyermetegség között. Ártatlanok-e a kisgyerekek? Az Isten hitünkben engedelmes gyermekek vagyunk-e, avagy bábuk, akiket az Úr csak az orránál fogva tud vezetni? Szabó István igyekszik arra terelni a figyelmünket, ami igazán lényeges, Miklya Luzsányi Mónika nevelő szülőkkel beszélgetett, akik olyan gyermekeket fogadtak be, akiket a szervezett bűnözés köréből mentettek ki. Bagdy Emőkével gondolkodunk azon, hogy a lelkészgyermekek helyzete könnyebb, vagy nehezebb, mint más gyerekeké. Fekete Zsuzsa riportjában pedig lelkészgyermekeket kérdez arról, hogyan élik, élték meg a gyerekkorukat, lázadásaikat, hitüket. Várjuk az olvasók hozzászólását!  www.kozos-eg.hu

Pete Violetta

Istent keresem

Lk 8,40–56

„Amikor Jézus ezt meghallotta, így szólt az apához: Ne félj, csak higgy, és meggyógyul.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →