Háborúban állunk az alvilággal

2010. szeptember 22., szerda

Egy év kimaradás után zsinatra készül a Szerbiai Református Keresztyén Egyház. A Kárpát-medencei Magyar Református Generális Konvent elnökségének februári bácsfeketehegyi ülésén a helyi lelkipásztorok a szolgálatukat érintő problémákról adtak számot. A belső feszültségekkel terhelt kis magyar református közösség hetvenkét éves püspökét, Csete-Szemesi Istvánt a jelenlegi helyzetről kérdeztük.

Néhány vajdasági lelkipásztor a nyár végén egy nyilatkozatban észrevételezte, hogy 2009-ben nem hívták össze a szerbiai Református Keresztyén Egyház Zsinatát. Miért nem került sor erre?

Az elmúlt kilencven esztendőben, amióta elszakítottak minket az anyaországtól, ötven zsinatunk volt összesen. Előfordult, hogy nyolc évig nem ülésezett a testületet. Tehát régebben sem tartottak évente zsinatot az egyházunkban. Az alkotmányunk is azt írja, hogy „a zsinat rendszerint évenként vagy a szükséghez képest tart ülést”. Én ezt úgy értelmezem, hogy nem kell minden évben összehívni a zsinatot.

Tavaly viszont lejárt az egyházuk zsinati tanácsának a mandátuma, ahogy az ön püspöki megbízatása is. Ebben az esetben sem kellett volna összehívni a testületet, és kiírni a választásokat?

altAz egyházunk nehéz helyzetben van, egy óriási probléma megoldása előtt áll. Az újvidéki ingatlanmaffia a volt lelkipásztor segítségével rátette az egyházközségi ingatlanok egy részére a kezét. Négy per van folyamatban, és a kialakult helyzet lehetetlenné tette a zsinat megtartását. A délszláv háború idején már volt arra példa, hogy a vis maior helyzetre való tekintettel két és fél évre választások nélkül hosszabbították meg a tizenkét főből álló zsinati tanács mandátumát. Ez a lehetőség tehát a precedens alapján beépült a jogrendszerünkbe, és ezzel éltünk most is.

Jól értjük, hogy a délszláv háborúhoz hasonlítja az újvidéki helyzetet? Azt gondolnánk, míg az előbbi akadályozza, addig az utóbbi épphogy szükségessé teheti az egyház legfőbb szervének az összehívását.


Nem túlzok, ha azt mondom, hogy háborúban állunk az alvilággal.

Októberben mégis zsinatra készülnek. Ekkora nyomás nehezedett a zsinati tanácsra a gyülekezetek részéről, vagy csak megszűnt a vis maior helyzet?

A helyzet kétségkívül enyhült valamelyest, a peres eljárás pedig a végső stádiumához ért, bár a volt lelkész, akiről a palástot is levettük azóta, nem hajlandó kiköltözni az újvidéki parókiáról, és ahogy lehet, az ügyvédjei segítségével húzza, halasztja az ügyet. Ugyanakkor úgy látjuk, hogy a jelenlegi körülmények között már összehívható a zsinat.

Hányadikán lesz a tanácskozás?


Október 20. és 30. között lesz, még nem alakult ki a pontos időpontja. A szabályrendelet szerint két héttel a zsinat előtt kell kiküldenünk a gyülekezeteknek a meghívókat.

Tavaly – május 22. után – minden részegyház a jogrendszerébe foglalta a Magyar Református Egyház alkotmányát. A zsinat elmaradása miatt erre önöknél csak most kerülhet sor.

Az alaptörvény ratifikációja zsinatunk első határozata lesz októberben. A dokumentumot az egyház ügyeit a két zsinat közötti időben intéző zsinati tanács jóváhagyásával főgondnok társammal együtt írtuk alá tavaly Debrecenben. Jogszerűen történt tehát minden.

Milyen kérdések lesznek még napirenden?


Fontos napirendi pont lesz az egyházunk alkotmányának és szabályrendeleteinek a módosítása, reformja is. A folyamatban lévő peres ügy sajnos megmutatta ezek hiányosságait. A volt újvidéki lelkészt védő ügyvédek nem egyszer megpróbálták félremagyarázni a paragrafusokat. A zsinati tanács a javaslatait már kiküldte a gyülekezeteknek.

A javaslat a hetven éves püspöki nyugdíjkorhatárt nyolcvanra emelné. Ez a módosítás is az újvidéki ügy tanulsága lenne?


Aki ezt a javaslatot tette, azzal érvelt, hogy az eddigi püspökeink is 77, 78 és 79 éves korukban tették le a szolgálatot. A zsinat döntését természetesen tiszteletben fogom tartani.

Miért akar püspök maradni? Mik a tervei?

Nem akarok már sokáig maradni, csak amíg véget ér az újvidéki ügy. Az életemet tettem fel erre, ezért remélem, hogy mielőbb lezárulhatnak a perek, és nyugalomba vonulhatok, hogy aztán a tudományos munkámra koncentrálhassak. Nem áll szándékomban egy újabb ciklust kitölteni, csak szilárd talajra akarom kormányozni egyházunk hajóját.

A közelmúltban derült fény az újvidéki ügy egy újabb szálára: a pirosi temető egy részének eladására. Meddig húzódhat még a bírósági eljárás?

A régi ügyek esetében nem lehet tudni, néhány hónap, fél év talán. A pirosi temető ügye ezeknél jóval kisebb volumenű, ami miatt talán nem kell maradnom.

Mint említettük, a zsinati tanács és az ön mandátuma is lejárt. A tanácstagokat és a püspököt a gyülekezetek választják. Mikor kerülhet sor a választásokra?

A zsinat erről is dönt: kiírja a választásokat, majd november-decemberben lezajlik a jelölési és a szavazási folyamat, és január elején összeül az új zsinati tanács.

A Generális Konvent elnökségének bácsfeketehegyi ülésén egy lelkészfórum keretében a helyiek a hétköznapok gondjairól számoltak be. Ezek többségét a már említett nyilatkozat ismét megerősítette. Mi a helyzet például az iratterjesztés ügyével?


Új szerkesztősége van a havonta megjelenő újságunknak, ennek köszönhetően időben megérkezik az előfizetőkhöz. Az idei évre szóló naptárunkat és az évkönyvünket is sikerült megjelentetni már karácsony előtt, ami ugyancsak nagy eredmény a korábbi évek gyakorlatához képest.

Mi a helyzet a Biblia és a vallásos irodalom terjesztésével?


Holland adományozóknak és a Magyar Bibliatársulatnak köszönhetően a közeljövőben nagyobb mennyiségű újfordítású Bibliához jut az egyházunk. A magyarországi könyvterjesztések és kiadók elérhetőségeit pedig eljuttattuk a lelkipásztorainkhoz.

A lelkipásztorok túlterheltsége, feltöltődési és továbbképzési lehetőségeik hiánya is felmerült az említett beszélgetésen.

altVéleményem szerint a lelkipásztorok többsége nincs túlterhelve, a továbbképzéseket illetően pedig azt tudom mondani, hogy rendszeresen érkeznek előadók Erdélyből és Magyarországról hozzánk. Legutóbb pedig a Dunántúli Református Egyházkerület ajánlotta föl, hogy a húsvét utáni időszakban kurzust szervez a lelkészi karunk számára. A közeljövőben három segédlelkész is érkezik az anyaországból.

A fórum résztvevői azt is nehezményezték, hogy nincs se presbiteri, se nőszövetség a Délvidéken, és hogy a többi Kárpát-medencei egyházkerülettel szemben az ifjúsági munka országos koordinálására, segítésére sem hoztak létre önöknél szervezetet.

Soha nem volt nőszövetség a Délvidéken. Női munkának hívták nálunk, és ezen a néven folyik a nők szolgálata a mai napig a gyülekezetekben. Valóban nincs Délvidéken presbiteri szövetség sem, de a gyülekezetek elöljárói számára enélkül is bibliaórákat és továbbképzéseket tartunk. Ami pedig az ifjúsági munkát illeti, az is elsősorban a gyülekezetekben folyik, és emellett nyaranta három korosztály számára országos tábort szervezünk, sőt idén az anyaországba, Erdélybe és Kárpátaljára is eljutottak ifjaink.

Mégis az a hír járja, hogy lelkipásztorok tervezik elhagyni a Délvidéket, mint mondják, ha nem változik a helyzet.

Ezt nem hiszem. Bizonyára csak mendemonda. Meglátásom szerint jól élnek a lelkészeink. Tavaly például nagy összegű fizetéskiegészítést is kaptak, volt olyan lelkészházaspár, aki több ezer eurót.

Ha már a juttatásokat említi: úgy hallottuk, hogy az elégedetlenkedők közül többeket fizetésmegvonással sújtott a zsinati tanács.


Mindössze három lelkipásztor havi 25 eurós juttatását érinti a zsinati tanács határozata. Ők nem voltak hajlandók visszavonni a már többször említett nyilatkozatot, pontosabban annak azt a pontját, amely a világi pereskedés megszüntetését követeli. A zsinati tanács meglátása szerint ennek a követelésnek a megvalósítása jelen helyzetben óriási károkat okozna egyházunknak.

Kiss Sándor, fotó: Kalocsai Richárd

(A cikk megjelenik a Reformátusok Lapja 2010. szeptember 26-i számában.)

Istent keresem

1Thessz 4,1–8

„...testvéreim, kérünk titeket, és intünk az Úr Jézus nevében...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →