A Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházban minden évben több száz súlyos agy-, koponya-, gerincvelő-, traumás-, illetve égési sérült, valamint neurológiai betegségben szenvedő gyermek rehabilitációja zajlik. Minél hatékonyabb, gyorsabb gyógyulásukat segítik a most beszerzett, fejlett technológián alapuló, speciális eszközök.
A robotterápiák előnye a nagyobb mozgási pontosság, az objektív mérési lehetőség, a magas ismétlésszám, illetve hogy alkalmazásuk során a lehető legkisebb fizikai igénybevétel szükséges a gyermekek részéről. Az új eszközök úgy növelik a terápia hatékonyságát, hogy közben személyre szabottabb és nem utolsósorban a gyermekeknek élvezhetőbb lesz a kezelés.
– Az már korábban is ismert volt, hogy a fejlett technológián alapuló eszközök a különböző gyógyító terápiák során rengeteg előnnyel bírnak. Ha egy megfelelően megtervezett, egyénre szabott terápiás kezelés részét képezik, hatékonyak a motoros funkciók javításában, az izomerő- és mozgástartomány-növelésben, de akár a koordináció fejlesztésében is. Ezért is különösen nagy öröm számunkra, hogy mostantól ezen speciális, innovatív technológiákon alapuló eszközökkel is segíthetjük a Bethesda Gyermekkórház kis betegeinek gyógyulását. Hisz a cél örök: az elérhető és a lehető legmagasabb életminőség biztosítása a hozzánk forduló, mozgásukban és/vagy egyéb képességeikben korlátozott gyermekeknek és családjuknak – nyilatkozta az eszközbemutatóval egybekötött sajtóeseményen Velkey György János, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója.
Bár az intézményben eddig is nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a gyermekkorban végzett rehabilitációt minden esetben minél játékosabb formában végezzék, egyre nagyobb kihívást jelentett, hogy az elektronikus eszközök képernyője előtt felnövekvő generáció figyelmét és érdeklődését lekössék. Mostantól az interaktív, komputerizált eszközök használatával – a remények szerint – ez a probléma is orvosolhatóvá válik.
A rehabilitációban használatos robotoknak két nagy csoportja van: funkciót fejlesztő terápiás eszközökre és önellátást segítő eszközökre, illetve a robot önálló mozgását biztosító motorja alapján is tovább kategorizálhatók: valódi robotok és nem valódi robotok (komputerizált interaktív eszközök) szerint. A valódi robotok azok, amelyek motorral felszereltek, így képesek önállóan – anélkül, hogy a páciens saját izomerejét használná – mozgatni az egyes testrészeket. Ezzel szemben a nem valódi robotoknál nincs motor, így az érintettnek a saját erejét kell használnia az eszköz működtetéséhez. Ám ezek is modern technológiai eszközök, mivel számos fejlett funkcióval rendelkeznek, így például dinamikus testtömeg-támogatással, mozgásérzékelő szenzorokkal vagy akár virtuális és kiterjesztettvalóság-technológiákkal.
Az intézmény felhívja a figyelmet arra is, hogy egyetlen robotterápiás eszköz sem csodaszer, a robot támogatta terápia önmagában nem hatékonyabb, mint a hagyományos gyógytorna, akkor tud pluszhozadéka lenni, ha kombinációban, kiegészítve használják más kezelésekkel együtt. Megfelelően alkalmazva azonban felerősítheti a gyógytorna és a hagyományos terápiák hatékonyságát azzal, hogy nagyobb ismétlésszámban, akár az adott végtag terhelését megszüntetve, vagy azt teljesen passzívan hagyva, testet és végtagokat megtámasztva mozgat, vagy épp ellenállást biztosítva, aktívan kivitelezteti a gyermekkel az adott mozgást. Ráadásul mivel valós idejű visszajelzést is ad játékos formában, motiváltabbá teszi a gyermekeket a terápiában való részvételre, a monotóniatűrésük határa kitolódik.
A technika fejlődésével a rehabilitációs ellátásban is egyre nagyobb teret kapnak a robotikus és robot által támogatott terápiás rendszerek. Noha ezek nem képesek arra, hogy helyettesítsék a korábban alkalmazott komplex terápiákat, de arra mindenképpen alkalmasak, hogy kiegészítsék azokat, sőt, megfelelően alkalmazva, növelhetik is az elért hatékonyságot.