Élő hit az üldöztetésben

Az április közepén megtartott tanulmányúton hat hallgató vett részt Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő, a Nemzetközi Kapcsolatok és Társadalomtudományok Intézet egyetemi docense vezetésével. A küldöttség meglátogatta az iraki Kurdisztán és a Ninivei-fennsíkon található településeket az iraki keresztyénség jelenlegi helyzetének megismerése céljából. Az utazásról Wagner Péter és Kemenes Golda, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) első éves joghallgatója számolt be.

Golda korábban is érdeklődött a Közel-Kelet iránt, ezért jelentkezett a kurzusra, ahol tág képet kapott az üldözött keresztyénség helyzetéről. Nem félt az utazástól, bár ez volt élete első repülőútja. Érdekesnek találta a kulturális sokféleséget, a helyi lakosságot és azokat a helyszíneket, amiket felkerestek. Tanára, Wagner Péter az elmúlt húsz évben többször is járt a térségben, látta a kint élő keresztyének helyzetének és környezetük változását, amely mostanra valamelyest stabilizálódott. Letelepedtek azok is, akik az üldöztetés miatt menekülni kényszerültek Irak más régióiból.

Sokan érkeztek az ország északi részére, vagy még tovább mentek: Európába, az Amerikai Egyesült Államokba. A Kurdisztánba érkezők berendezkedtek egy új életre. A magyar kormány Hungary Helps programja az infrastruktúra és a lakóházak újjáépítését biztosította számukra azokban a városokban, ahonnan elűzték a keresztyéneket. Mostanra a lakosság fele, kétharmada visszatért. A keresztyének létszámát jelenleg körülbelül százötven és kétszázezer közé becsülik Irakban.

Wagner Péter úgy véli, hogy a nemzetközi kapcsolatok tantárgyat csak úgy van értelme tanítani és tanulni, ha rendelkezik terepismerettel a tanár és a hallgató is. Ezért hirdette meg az üldözött keresztyénekről szóló kurzust. A legjobban teljesítőknek felvetette egy iraki út lehetőségét, amit a Hungary Helps program és a KRE is támogatott. Így állt össze a hat diákból és a tanárukból álló egyetemi csoport. Segítette az utazás, a helyi programok és találkozók szervezését a két ország közötti jó diplomáciai és egyházi kapcsolat és Wagner Péter saját ismeretsége is. Kurdisztánban becsülik a magyarokat, és nem csak az ottani keresztyének. Az elmúlt tíz évben a térségbe érkező segítségnyújtás sokat jelent az ott élőknek.

A helyiek rendkívül segítőkészek voltak, és örömmel fogadták őket. Volt alkalmuk találkozni és beszélgetni politikusokkal, püspökökkel, akik mindent meg akartak mutatni a magyar csoportnak, hogy miket valósítottak meg a magyar segítségből, és ezek a projektek hogyan működnek. Wagner Péter kiemelte, hogy ha Keleten a bizalmukba fogadnak valakit, az szájról szájra terjed, és örömmel segítik vendégeiket.

A magyar egyetemistákból álló csoport olyan ősi helyekre jutott el, ahol majdnem kétezer éve élnek keresztyének. Az ottani kulturális, lelkiségi eseményekről a vezetőjük elmondta: már korábban volt alkalma megtapasztalni a helyi keresztyének hitéletét. Még 2021-ben Moszulban járt, abban a templomban, amit Tamás apostol alapított keleti missziós útján. Részt vett egy szír ortodox püspökszentelésen is, ahol a különböző keresztyén felekezetek közösen ünnepeltek. A ceremónia után a résztvevők együtt maradtak, mindenkit meghívtak egy közös ebédre, valódi ünneppé téve az együttlétet.

Hasonló vendégszeretetet a mostani úton is tapasztaltak a magyar fiatalok, amit felemelő élménynek neveztek, és igazi kulturális sokként élték meg, hogy együtt ebédelhettek püspökökkel. Kemenes Goldának különleges élmény volt olyanokkal találkozni, akiknek teljesen más az életük keresztyénként egy keleti országban, mert ők évszázadok óta elszenvedik az üldözést, és talán épp ezért erősebb a hitük is. Hozzáfűzte még: nem látszódott, hogy félelemben élnének, miközben ez az érzés a mindennapjaik része.

Wagner Péter megemlítette egy iraki ismerősét, aki az Iszlám Állam terrorszervezet 2014-es előrenyomulásakor menekült el. A térségben már a korábbi években is több robbantásos merényletet követtek el szélsőségesek a keresztyének ellen, akik ezeket a támadásokat nemzeti traumaként élik meg. A 2003-as amerikai invázió előtti rendszerben a keresztyének megbecsült kisebbségnek számítottak, bármilyen foglalkozást űzhettek, nem üldözték őket. Az elmúlt húsz évben ez azonban megváltozott, több támadás érte templomaikat, elrabolták papjaikat, ezek az események sokkolták a közösséget, identitásuk részévé vált. Mindig megemlékeznek a támadások áldozatairól, ezek az események is közelebb hozzák egymáshoz a keleti keresztyéneket. Élő történelmi kapcsolódást jelent számukra az apostolok és az első keresztyének önfeláldozása, mártírként tekintenek az erőszakos cselekményekben meghalt vagy megsebesült testvéreikre.

Wagner Péter kifejtette, hogy a kurdok megbecsülik Jézus követőit. Bár voltak vallási konfliktusok, de a politikai vezetésnek fontos az etnikai sokszínűség fenntartása. A térségben a szintén véres támadásoknak kitett jezidiek, illetve arabok, mandeusok is élnek. A többségi arab társadalom békében élt együtt a keresztyén és más kisebbségekkel, de az elmúlt húsz év politikai és társadalmi folyamatai hatására radikalizálódtak. A magyar csoportot fogadta a kurdisztáni közlekedési miniszter is, aki szintén keresztyén, és nem ő az egyetlen ilyen vallású a jelenlegi politikai vezetésben és a társadalmi elit tagjai közül. A keresztyén politikusok igyekeznek közösségük érdekeit képviselni, miközben nem távolodnak el saját gyülekezetüktől sem. Rendszeresen részt vesznek az istentiszteleteken, egyházi ünnepeken. A keresztyén közösség ebből a szempontból összetart, de politikai nézeteltérések természetesen közöttük is vannak.

Kemenes Goldának nehéz volt visszatérni a régi kerékvágásba és folytatni az egyetemet. Bár nem tartja megnyugtatónak a kint élő keresztyének helyzetét, ám magával ragadónak mondta azt a természetességet, ahogyan megélik a hitüket és kitartanak mellette. Tapasztalatait a tanulmányai szempontjából is motiválónak nevezte az elsőéves hallgató. Korábban csak távlati tervei voltak, de az út segített abban, hogy melyik területre szeretne jobban odafigyelni.

A kutatóút lehetőséget adott az egyetem hallgatóinak arra, hogy a tanulmányaikba illeszkedő gyakorlati tapasztalatokat gyűjtsenek a Közel-Kelet viszonyairól. Számos kutatási téma fogalmazódott meg a hallgatókban: az Iszlám Állam okozta károk felszámolásában szerepet játszó civil szervezetek vagy a külföldi befolyás Irakban, de a török elnyomás ellen harcoló törökországi kurd terrorszervezet, a PKK témája is érdekes szakmai munkára ad lehetőséget a jövőben.

Wagner Péter szintén azt tapasztalja, hogy a keleti keresztyének nincsenek veszélyben, de biztonságban sem. Számukra az a természetes és normális, ahogyan ott élik a mindennapjaikat. Irakot továbbra is belpolitikai gondok sújtják, a síita milíciák erősek a keresztyén területeken is, állandósult a kurd és az arab fél közötti politikai vita, az ország belső területein az Iszlám Állam pedig továbbra is jelen van. Emellett súlyos gazdasági problémáktól szenved az ország. Kurdisztánban a keresztyének a társadalmi elitet képviselik. Vannak közöttük orvosok, tanárok, egyetemi professzorok, költők, politikusok, üzletemberek. A látogatás egyik helyszíne az erbíli katolikus egyetem volt. Wagner Péter és Kemenes Golda is felemelőnek nevezte látni a keresztyén oktatók és hallgatók alkotta körülbelül ezerfős intézményt. Találkoztak olyan fiatalokkal, akik állami ösztöndíjjal tanulhattak Magyarországon.

Wagner Péter kiemelte, hogy a térségben a keresztyének mindig a tehetősebb közösséghez tartoztak. Akik maradtak, nagyrészt fenn tudják tartani ezt a társadalmi státuszt. Lehetőségük van utazni, élnek Nyugaton rokonaik, akik támogatják őket. Azok a családok, amelyek megengedhetik maguknak, elküldhetik a gyermekeiket külföldi egyetemekre tanulni. Ám kiszámíthatóságon teljesen mást értenek, mint mi Európában. Az elmúlt tíz évben, bár stabilizálódott a keresztyének helyzete és látható egyfajta megnyugvás bennük, mégis érezhető a kivárás és a bizonytalanság a jövőjükkel kapcsolatban.