A Református Pulmonológiai Centrum az országban a második legnagyobb tüdőgyógyászati és tüdőrákellátó intézmény, évente több ezer daganatos beteg kezelését és rehabilitációját végzi. A túlélési esély a tüdődaganatos betegek esetében a korszerű, célzott immun- és kemoterápiás kezelések hatására az elmúlt években megduplázódott. A betegek életminőségének javításához nemcsak a világszerte komoly eredményeket felmutató korszerű terápiás lehetőségek járultak hozzá – amelyeket a kórház is alkalmaz –, hanem az elmúlt évtizedek kitartó munkája, a betegút folyamatos fejlesztése, az orvos-beteg kapcsolatra helyezett kiemelt figyelem és a kiegészítő foglalkozások, mint például a rendszeres pszichológiai és lelkigondozói segítségnyújtás, a rehabilitáció, a sóbarlang vagy a kardiótanösvény.
Gálffy Gabriella főigazgató megerősíti, hogy a korszerű, célzott és immunterápiás kezelésekkel a túlélést az elmúlt tíz évben sikerült megduplázni
Évente hétszáz új tüdődaganatos beteget diagnosztizálnak a törökbálinti Református Pulmonológiai Centrumban. Országosan ez a szám évente tízezer, akit az egészségügyben diagnosztizálnak és látnak el. Sokan közülük a kezelésig sem jutnak el, mert túl későn derül ki a kórkép. Magyarországon a tüdőrák a férfiak között még mindig a vezető halálok, a nőknél a második.
A fenti országos adatokat Gálffy Gabriellától, a kórház főigazgatójától halljuk, aki a Magyar Tüdőgyógyász-társaság onkopulmonológiai szekciójának elnökeként egy 2011-től végzett kutatás friss eredményeiről is beszámol. – 2016-ig kemoterápiás és célzott kezelési lehetőségek álltak a tüdőrákos betegek rendelésére, azonban 2017-ben megjelentek az immunterápiás eljárások, ami igen előremutató eredményeket hozott a betegellátásban – fejti ki a főigazgató. A másik nagy előrelépés a célzott terápiák alkalmazása volt, amikor nem az egész testet legyengítve, hanem közvetlenül „bombázzák” a rákos sejteket. Ez a terápia ugyan hazánkban már 2005 óta elérhető, mostanra viszont jelentősen kibővültek a lehetőségei, köszönhetően a folyamatosan növekvő számú génpaneles vizsgálatoknak – azaz a húsz évvel ezelőtti néhány mutációra adható gyógyszerfajták köre mára sokszorosára nőtt. – Persze, mindez függ a betegség stádiumától is. Az előrehaladott stádiumú tüdőrák leggyakrabban az agyban, a májban, a mellékvesékben, a csontban, az ellenoldali tüdőben és a mellhártyában ad áttétet – mutat rá Gálffy Gabriella. Ezekben az esetekben nincs lehetőség műtéti beavatkozásra, ezért igen nagy jelentősége van annak, hogy a korszerű célzott és immunterápiás kezelésekkel a túlélést az elmúlt tíz évben sikerült megduplázni.
Hazánkban az új tüdődaganatos betegek korai stádiumban csak mintegy huszonöt százalékban operábilisak, azaz műthetők. Az elmúlt évek vívmányaként a megjelenő immunterápiával kiegészített kemoterápiás lehetőség a korai stádiumban diagnosztizált tüdődaganatoknál a daganat jelentős csökkenését segíti elő, amely a operábilis betegek hosszabb túlélését eredményezi – tudjuk meg a téma egyik legelismertebb hazai onkológus szakorvosától és kutatójától.
Gálffy Gabriella nemcsak az intézet vezetője, hanem egy orvos is a sok közül, aki felveszi a hozzátartozóknak a telefont és megnyugtatja a beteget a legnagyobb félelmek között
A kutatás, a szakmai tudás és az emberi odafordulás együtt ment életet
Ma, amikor egyre-másra kerülnek a klinikumba az újabbnál újabb terápiák a tüdődaganatos betegek gyógyítására, mégis sokakban felmerül a kérdés, hogy hogy lehet, hogy olyan sok esetben túl későn, előrehaladott, áttétes daganatként ismerik fel a betegséget. – Ebben az esetben már nincs lehetőség műtéti beavatkozásra, a terápiás lehetőségekkel, célzott immun- és kemoterápiával viszont jelentősen tudjuk növelni a betegek túlélési esélyeit. Míg néhány éve maximum fél-egy év volt a túlélési esélye egy ilyen betegnek, ma az említett új kezeléseknek köszönhetően ennek akár sokszorosára tudják növelni a túlélési időt, jó életminőségben – teszi hozzá a főigazgató.
Ezért hangsúlyozza minden fórumon Gálffy Gabriella a rákszűrések fontosságát. Pilot program keretében elkezdődött hazánkban is az alacsony dózisú CT-vizsgálatok alkalmazása: ez a legkorszerűbb tüdőrákszűrési módszer, amivel sokkal több kezdődő betegséget lehet felismerni, mint a hagyományos mellkasröntgennel, ugyanakkor jelenleg még nem része a hazai szűrőprogramnak – nem így a környező országokban, ahol ez már működik. Mint leszögezi, sajnálatos, hogy a kötelező mellkasröntgenszűrés megszűnt Magyarországon, hiszen a tüdőt érintő rákfajták legtöbbje ma is a dohányzással van összefüggésben.
A törökbálinti kórházban, amely 2024 óta a Magyarországi Református Egyház fenntartásában működik, hivatásként tekintenek az emberek kezelésére, gyógyítására, amiből maga a főigazgató is kiveszi a részét a betegágy mellett. Gálffy Gabriella nem csak az intézet vezetője, hanem egy orvos is a sok közül, aki felveszi a hozzátartozóknak a telefont és megnyugtatja a beteget a legnagyobb félelmek között. Az, hogy a betegápolók is mindig mosollyal fogadják a pácienseket, egyrészt egy jól átgondolt szervezeti működés eredménye, de hozzájárul az is, hogy több mint egy éve kórházlelkész is segíti a betegek mellett a dolgozókat is. Náluk elsődleges az is, hogy legyen ideje az orvosnak a betegre, sikerüljön kiépítenie a bizalmat, ami a főigazgató szerint fél siker a kezelés során. Folyamatosan fejlesztik a betegutat, vagyis figyelemmel kísérik a külső vizsgálatokat, más intézményben történt beavatkozásokat és a társbetegségeket.
Légzésrehabilitáció – újra levegőhöz jutni
– A Református Pulmonológiai Centrum légzésrehabilitációs osztálya nemcsak onkológiai betegeket lát el, hanem minden olyan tüdőbetegséggel összefüggő állapoton segítenek, ahol a páciensek nehézlégzést tapasztalnak, és egészségükért, mindennapi zökkenőmentes életvezetésükért maguk is tenni akarnak. Ezek között a leggyakoribbak a krónikus obstruktív tüdőbetegség, az asztmás betegek, a kötőszöveti betegségekkel járó tüdőfibrózis és a poszt-covid állapotok – mondja Paraczki Ágnes osztályvezető főorvos.
Parack Ágnes osztályvezető főorvos szerint segítőkész környezetben a betegek meg tudnak nyugodni, feloldhatók a félelmeik
A légzési rehabilitáció része a fizikoterápia, a csoportos légzőtorna, a terheléses tréning és a klímaterápia. Az osztályon a műtétre váró daganatos betegeket felkészítik a beavatkozásra, ezáltal csökkenthetők a műtéti kockázatok is. Háromhetes terápiás ciklusok vannak a rehabilitációs betegeknek, akiket színes napirend vár a pihenésen és a gyógyuláson felül. Sokan már visszatérő „vendégek”, így jó kapcsolatot ápolnak a dolgozókkal, és gyakran barátságok is kialakulnak a betegek között.
A sóbarlangban parajdi sótömbök között pihennek a betegek
A megváltozott élethelyzetet, a légzési nehézségekkel való együttélést nem könnyű feldolgozni, de sok múlik a beteg hozzáállásán, elvégzi-e a gyakorlatokat, leszokik-e a dohányzásról. Ehhez pedig elengedhetetlen egyfajta empátián alapuló, bizalmi kapcsolat az orvos és a páciens között. – Segítőkész környezetben a betegek meg tudnak nyugodni, feloldhatjuk félelmeiket, tisztázhatjuk a tévhiteket – erősíti meg az osztályvezető főorvos. – A nyers szakma nem elég. Valószínűleg ezért is térnek ide vissza a betegek: a bizalmi légkör, a jó hangulat és a kellemes környezet miatt – állapítja meg.
A kórház melletti park kardiotanösvényén néhány kilométeres túrák színesítik a kórházban töltött időt. Sóbarlangjukban parajdi sótömbök közt negyvenöt percet töltenek a betegek felügyelet mellett: itt előadásokat hallgathatnak meg, pszichológus segítségével relaxációs technikákat sajátíthatnak el, illetve kórházlelkész és dietetikai tanácsadás is kapható.
Külső közreműködéssel kórust is szerveztek már tüdőbetegeknek, aminek óriási sikere volt – egyébként az éneklés kifejezetten ajánlott bizonyos betegségcsoportokban. Képzéseket is tartanak az oxigénről, a dohányzásról, a tüdő működéséről és a légzésről. – Ezt követően teljesen másképp állnak a páciensek a betegségükhöz, például megértik, miért fontos oxigént használni – árulja el a főorvos.
Az aggódó nagymamát is látni
Az embert egészében, a lelki nehézségeivel együtt lehet a legeredményesebben gyógyítani – hívja fel a figyelmet Lakatos Enikő lelkipásztor
A betegséget és a megváltozott életet sok esetben komoly szorongás kíséri. A törökbálinti intézményben éppen ezért a gyógyulást pszichológus és kórházlelkész is segíti, aki rögtön a diagnózis felállítása után, a kezelés időtartamában ott van a betegágynál, a páciens mellett. – A pszichoszomatikában ma már tényként kezelik, hogy az embert egészében, a lelki nehézségeivel együtt lehet a legeredményesebben gyógyítani – mondja Lakatos Enikő lelkipásztor. A tapasztalt szakember a rehabilitáción eltöltött hetek során nemcsak a krónikus beteg embert látja, hanem a nagymamát, akit hiányol az unokája, vagy akinek lelkiismeretfurdalása van azért, mert nem tud értük menni az óvodába. – A beteg nem terheli lelki vívódásaival a családot, általában azt szeretné mutatni, hogy ura a helyzetnek. Itt jön képbe a lelkész és a pszichológus, akivel mindezt megoszthatja – avat be a lelkipásztor. Mi lesz velem, ha már nem vagyok ura a testemnek, milyen lesz, amikor nem tudok levegőt venni, fájdalmas lesz-e az elmúlás? – mind-mind olyan kérdések, amelyeket, ha biztonságos környezetben tehet fel valaki, akkor megnyugvást kaphat.
Lakatos Enikő szerint sok bűntudat vegyül az érzésekben, például a korábbi életmódjával kapcsolatban. Ha valaki kibillen stabil élethelyzetéből a betegsége miatt, szinte mindig megkezdődik egyfajta spirituális keresés. Gyakran megjelenik a betegeknél a büntető Isten képe vagy a csodavárás esete, amikor passzív szerepbe helyezi magát. – Az istenkeresés félre is tud menni, hiszen nem az egészséges megküzdést építik, hanem a megválaszolhatatlan kérdéseket erősítik ezek a gondolatok – teszi hozzá a szakember, akinek éppen az a feladata, hogy hatékony irányba vezesse a lelki vívódást és fejlődést. – A megszokott kereteink elvesztése embert próbáló, a lelkipásztor hivatása, hogy ezekben a nehéz helyzetekben is megerősítse a beteget abban a tudatban, hogy, a Gondviselésnek hála, nincs egyedül – mondja.
A Törökbálinton található Református Pulmonológiai Centrumban évente tízezer fekvőbeteget és mintegy ezer gyermeket látnak el. A felnőtt- és gyermek-tüdőgyógyászat vonatkozásában – az egyik legjobb személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező kórháznak számít, úgynevezett 2-es és 3-as progresszivitású, azaz a legmagasabb szintű betegellátást végzi. Az intézményben háromszázhúsz fekvőbeteg gyógyítására van lehetőség. Több mint kétszáz ágyon látnak el aktív pulmonológiai és onkológiai betegeket, harmincágyas gyermek-, hatágyas intenzív-, ötvenágyas légzésrehabilitációs osztályuk mellett alváslaboratóriumot is működtetnek. A súlyos, életet megrövidítő betegségben szenvedő betegek és családjuk életminőségének javítására a közelmúltban elkezdték a palliatív profilú tüdőgyógyászati szakrendelést is. Több mint tíz különféle ambulanciájukon évente százezer járóbeteg kap ellátást.