Csak szeretnék szabadon tisztelni Istent

2019. február 08., péntek

„Nem merem elmondani a családomnak, hogy keresztyén lettem, mert a közösség kitaszítaná őket" – mondja egy szomáliai fiatal, aki ugyanakkor reméli: egyszer még nyíltan is Krisztus követe lehet a muszlim többségű társadalomban. Humanitárius krízisek, kulturális felsőbbrendűség, vallási radikalizmus, polgárháborúk és diktatúrák veszélyeztetik minden kilencedik keresztyén életét – a legutóbbi Open Doors-jelentés szerint világszerte 245 millió testvérünk szenved az elnyomás valamilyen formájától.

2018-ban 4136 Krisztus-hívőt öltek meg összefüggésben a vallásával, további 2625-öt börtönöztek be, valamint 1266 keresztyén épületet támadtak meg világszerte és milliók szenvednek hátratételt a holland gyökerű Open Doors Alapítvány adatai szerint. Egy év alatt 14 százalékkal nőtt az elnyomást vagy erőszakot szenvedő keresztyének száma – derül ki az őket segítő világszervezet összesítéséből.

A 10 legveszélyesebb ország a keresztyének számára 2019-ben:

1. Észak-Korea, 2. Afganisztán, 3. Szomália, 4. Líbia, 5. Pakisztán, 6. Szudán, 7. Eritrea, 8. Jemen, 9. Irán, 10. India

„A nagy számok és az elképesztő adatok mögött valódi embereket találunk, keresztyéneket, olyanokat, mint mi. Olyanokat, akik követik Jézust – és szenvednek érte” – emlékeztet mindenkit David Curry, az Open Doors amerikai részlegének vezetője. Néhányuk megpróbáltatásait és bizonyságtételét ismerhetik meg most magyarul is.

Fojtogató állami kontroll

Észak-Korea 18 éve vezeti a keresztyén szemszögből legveszélyesebb országok listáját. Három generáció nőtt már fel a kommunista diktatúrában, kitéve az állami szintű üldözésnek. Úgy tűnt, a 2018-as amerikai és dél-koreai diplomáciai gesztusok változást hoznak, de a világ legzárkózottabb országában továbbra sem csökken a hívőkre gyakorolt nyomás. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a gyerekeket arra nevelik az iskolában, hogy adják fel szüleiket is, ha azok Krisztushoz imádkoznak vagy Bibliát olvasnak.

Az idei jelentés azonban más problémákról – korrupcióról, szociális bizonytalanságról, éhezésről, alultápláltságról, fosztogatásokról, rossz higiéniai körülményekről és koleráról – számol be. Az Open Doors munkatársai észak-koreai keresztyének tízezreinek segítenek élelmiszerrel, gyógyszerrel, ruhával. A beszámolók szerint a helyiek ezt mentőövnek élik meg, valamint annak jeleként, hogy nincsenek egyedül, hogy Isten nem felejtette el őket.

Ugyanakkor nem Észak-Korea az egyetlen ország, ahol az autoritárius rendszer elnyomja az egyházakat. Vietnám, Mianmar és Kína is egyre szigorúbb e tekintetben, a gyorsan fejlődő technológia pedig segít az állampolgárok ellenőrzésében.

Másodrendű állampolgárok

A lista első 10 helyezettje közül 7 ország olyan muszlim többségű társadalom, ahol fájdalmas következményekkel jár Jézust követni, diszkriminációra és támadásokra lehet számítani. Aki muszlimból keresztyénné lesz, arra – például Afganisztánban – úgy tekintenek, mint aki elárulja a törzsét. Iránban is üldözik az áttérőket, a keresztyének nem oszthatják meg hitüket a muszlimokkal, nem tarthatnak istentiszteleteket perzsa nyelven, folyamatosak a letartóztatások – mégis működnek földalatti gyülekezetek. Akit letartóztatnak, ha ki is szabadul, nem térhet vissza a gyülekezetbe, mert azzal az egész közösséget veszélyeztetné. Sokuknak azonban barátaik elvesztése sem túl nagy ár azért, hogy személyes és élő kapcsolatban legyenek a Megváltóval.

Líbiában káosz és anarchia maradt az arab tavasz idején elűzött diktátor után, radikális iszlám fegyveres csapatok ellenőrzik az ország egyes részeit, kegyetlenkednek a keresztyénekkel, ahogy a nagyszámú vendégmunkással is. Jemenben a polgárháború az elmúlt évek egyik legnagyobb humanitárius krízisét hozta magával, ami csak tovább rontott a keresztyén kisebbség helyzetén. Szíria négy helyet ugrott előre a listán (a 11.-re), az ottani református egyházak szolgálatát idén is támogatja a magyar református közösség.

Pakisztánban szintén egyre nagyobb politikai erő a radikális iszlám, a keresztyének másodrendű állampolgárok. Egyikük arról számolt be, hogy amikor felismerte egy utcai árus, nem szolgálta ki mondván: ne szennyezze be azt a tányért, amiről mások is esznek. „Amikor ez történt, otthontalannak és elutasítottnak éreztem magamat, még ha tudtam is, hogy Krisztus meghalt értem” – mondja, de hozzáteszi: azzal gyógyulnak a sebei, ha képes szeretni másokat és megmutatni Jézust a fájdalmakon keresztül. Társaival együtt mindezek ellenére is – vagy talán pont ezért – szeretné elérni a kitaszítottakat, a magányosakat és a nincsteleneket.

Titokban keresztelnek

Több éves tendencia, hogy miközben a radikális iszlám csoportok kiszorulóban vannak Szíria és Irak területéről, ideológiájuk Afrikának a Szaharától délre fekvő régióiban terjed az ottani szélsőséges csoportok között. Szudán állami berendezkedése csak korlátozott jogokat biztosít a keresztyéneknek, az autoriter rezsim pedig a szólásszabadságot is korlátozza. Az elmúlt két évben számos egyházi épületet tönkretettek. Az Open Doors munkatársai ebben a helyzetben arra hívnak, imádkozzunk az ország vezetőiért.

Hasonlóan nagy nyomás nehezedik a Szomáliában élő néhány száz keresztyénre, gyakran el kell rejteniük a hitüket az őket ért támadások miatt. „Nem merem elmondani a családomnak, hogy keresztyén lettem, mert a közösség kitaszítaná őket” – mondja egy fiatal férfi, akit muszlimként neveltek, és csak egy másik városban továbbtanulva találkozott Jézussal: „Amikor kórházba kerültem, egy ismerős család viselte gondomat, akikről egy idő után kiderült, hogy keresztyének, az egyik gyerekük beszélt nekem Jézusról. Hat hónap alatt rájöttem, hogy nincsenek válaszaim, beismertem, hogy a Biblia Isten igaz szava.” Titokban keresztelték, a szülei sem tudják, ugyanakkor azt kéri, imádkozzunk érte, hogy egyszer még nyíltan is Krisztus követe lehessen a muszlim közösségben.

Kettős üldöztetés

Aggasztó, hogy a világ két legnépesebb országban is romlik a keresztyének helyzete Kína a 43.-ról a 27. helyre ugrott tavalyhoz képest, India pedig bekerült az első tíz közé. Hindu nacionalisták évről évre több keresztyént támadnak meg. 2014 óta, mióta a jelenlegi kormánypárt van hatalmon, megnőtt a támadások száma. A nacionalisták szerint indiainak lenni annyi, mint hindunak lenni, ezért keményen üldözik az áttérőket. De a más vallásúaknak is gondot okoz a felsőbbrendűség érzése: gondoljunk csak a buddhista Mianmarból Bangladesbe menekült muszlim rohingjákra, akiket tavaly nyáron a Magyar Református Szeretetszolgálat önkéntes orvoscsoportja is meglátogatott.

A jelentés kitér arra is, hogy a keresztyén nők több országban kettős üldöztetést szenvednek: egyes kultúrákban kevesebbet érnek a férfiaknál, könnyebben válnak célponttá és az ellenük elkövetett erőszakos cselekedetekről nincsenek adatok. Sokszor pedig egyszerűen csak magukra maradnak. Egy Eriteában élő négygyermekes édesanya férjét bebörtönözték, mert az autoriter rezsim által el nem ismert egyház tagja. Most egyedül kell eltartania a gyerekeit, semmi vagyona. „Isten kegyelméből vagyok még talpon. Szeretetét az egyházi családom támogatásán keresztül érzem” – mondja. Egyik gyermekét az iskolában kiközösítették hite miatt, a szünetekben nem beszélhet osztálytársaival, mégis folytatják a férje által elkezdett bibliatanulmányozást. Mire vágynak? Azért imádkoznak, hogy véget érjenek a szenvedéseik, hogy tudjanak mit kezdeni az előttük lévő kihívásokkal. „Szeretnénk szabadon dicsőíteni Istent az országukban.”

Nyitott ajtók

Az Open Doors világszerte több mint 60 országban támogatja az üldözött keresztyéneket bibliákkal, elsősegéllyel, szakmai tréningekkel, traumatanácsadással és jogi eszközökkel. Története 6 évtizedre nyúlik vissza, nevét onnan kapta, hogy alapítójának, Andrew van der Bijl-nek, Isten „ajtókat nyitott”, hogy bibliákat csempészhessen át a vasfüggönyön. A szervezet 1992 óta minden évben jelentést készít a globális keresztyénüldözésről, összeállítja az 50 legveszélyesebb ország listáját. Az egykori támogatott országok ma már kívül esnek a legveszélyeztetettebb régiókon, maguk is támogatják az üldözött keresztyéneket.

Terepen dolgozó munkatársainak tapasztalatait vallásszabadság-szakértők számszerűsítik és elemzik: az erőszakos cselekmények (rongálás, jogtalan letartóztatás, emberrablás, szexuális visszaélések, bántalmazás, gyilkosság) számára és az élet különböző területein (magánélet, család, közösség, nemzet, egyház) tapasztalt nyomásra alapozva rangsorolják a világ országait, rávilágítanak folyamatokra és imádságra hívnak bennünket. Az ima mellett személyes bátorításunkkal, önkéntes munkánkkal és adományainkkal is kifejezhetjük együttérzésünket rászoruló testvéreink iránt.

Feke György

Forrás: opendoorsusa.org, fotó: illusztráció (Open Doors)

Figyelem!

A Reformatus.hu megújult

Ön a Magyarországi Református Egyház korábbi weboldalán jár, amelyet 2020. április eleje óta nem frissítünk. Az itt található információk már elavultak lehetnek. Kattintson és látogasson el megújul honlapunka.