Közös látásmód kimunkálása

2019. április 15., hétfő

Kétnapos tanácskozást tartott április 8-án és 9-én Rimaszombatban a Református Külügyi Fórum, melynek célja a párbeszéd elmélyítése és a közös stratégia tervezése a külkapcsolatokat illetően a Kárpát-medencei magyar református egyházakon belül.

„A Református Külügyi Fórum a Magyar Református Egyház Generális Konventjéhez (GK) tartozó tagegyházaknak a külügyeseit foglalja egybe. Ez a fórum most első alkalommal ült így össze. Gyakorlatilag ez egy történelmi pillanat, mert ilyen még nem volt, hogy csak a külügyi képviselők találkoznak és egyeztetnek hivatalos keretek között" – összegezte a ma7.sk hírportálnak Palcsó Attila, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház (SZRKE) zsinati külügyi tanácsosa.

„Tavaly Budapesten a Református Egyházak Világszövetségének tanácskozásán a Kárpát-medencében működő református egyházak is képviseltették magukat. Ott fogalmazódott meg, hogy lehetne ezt intézményesíteni, s külön egy ilyen fórumot megszervezni, ahol a mi dolgainkról, a Kárpát-medencei magyar reformátusságnak a dolgairól esik szó, elsősorban a külügyi, külkapcsolati szempontok alapján megvizsgálva. Lényeges, hogy ezekről is tudjunk tárgyalni, egymás munkáját ezen a téren megismerni, esetleg olyan dolgokat megfogalmazni, ami a GK felé is segítség lehet a jövőre nézve" – tette hozzá a külügyi tanácsos.

Nem vagyunk egyedül

A fórumot megtisztelte jelenlétével Fazekas László püspök, aki a nyitó áhítat megtartása után a SZRKE helyzetét és az egyház előtt álló kihívásokat vázolta fel.

Fazekas László beszámolója kezdetén visszanyúlt a SZRKE eredetéig, egészen addig, ahogy a Trianoni döntés után az utódállamokban kellett kialakítani az egyházi kereteket, sőt magukat az új egyházkerületeket is. Szólt a második világháborút követő hontalanság éveiről és a deportálások időszakáról, rámutatva, hogy ezek voltak a református egyház legnehezebb évei Csehszlovákiában.

„A rendszerváltás után, 89 után indulhattunk el azon az úton, amin most is lépegetünk, de most is érezhető egyfajta megkülönböztetés az egyházunkkal szemben" – fogalmazott Fazekas László. Mindhárom korszakban (Trianon után, a második világháborút követően és most is) jelen volt és van a diszkrimináció – mutatott rá, hozzátéve, hogy ebben a tekintetben a helyzet hasonló mint 100 éve. Ám míg akkor a református oktatókat és intézményeket egzisztenciálisan veszélyeztette a hátrányos megkülönböztetés, ez most olyan formában érezhető, hogy az állam a támogatások terén különbözteti meg a református egyházat (pl. az egyházi iskolák nem meríthetnek EU-s forrásokat).

Palcsó Attila külügyi tanácsos (SZRKE) és Ódor Balázs külügyi irodavezető (MRE) nyilatkozik a Hírek.sk Szlovákiai Magyar Televíziós Hírportálnak

„Ezek a harcok sok erőt és energiát elvesznek, de amellett Isten sok áldásban is részesít bennünket. A magyar kormány jóvoltából olyan támogatáshoz jutottunk, ami nemcsak a templomok, parókiák, épületek felújításában nyilvánul meg, hanem az emberek lelkében is erősödik az érzés, hogy nem vagyunk egyedül. Nekünk feladatunk van, amit el kell látnunk, ehhez hozzátartozik a belső és külső építkezés is" – mondta Fazekas László püspök.

Az aktuális helyzetet elemezve felvázolta, hogy a református gyülekezet fogyatkozik, egyrészt az elöregedés miatt, másrészt mert nagy a kivándorlás nyugatra és Magyarországra. Mindemellett a teológusok, fiatal lelkészek hiányával is meg kell küzdeni. A pozitívumok között említette, hogy jó az egyház kapcsolatrendszere, s vannak kérdések, amelyben a különböző egyházak vezetői közösen tudnak fellépni. Éppen az ilyen közös látásmód kialakítása szempontjából is fontos ez a fórum – zárta értékelését a SZRKE püspöke.

Partnerként tekintenek ránk

„Idén tízéves a magyar református egység, ezt ünnepeljük május 18-án Debrecenben. Így a rimaszombati is egy jubileumi találkozás, s jó alkalom volt az elmúlt időszak összegzésére. Nem árulunk el azzal titkot, hogy az elmúlt évtizedekben nyugati testvéreink is komoly támogatásban részesítették egyházi közösségeinket, s erre mind a mai napig égető szükség van" – nyilatkozta a Felvidék.ma honlapnak Palcsó Attila külügyi tanácsos.

Kifejtette, külföldi támogatások, kapcsolatok nélkül nagyon nehéz lenne létezniük egyes tagegyházaknak, gyülekezeteknek. A segítség továbbra is elkél. A kapcsolattartás viszont kölcsönös, hiszen a református közösségre partnerként tekintenek a külföldiek, s számítanak a szakmai segítségükre is.

A konferencián a református külügyi stratégia tervezése, javaslatok és kölcsönös egyeztetés mellett elemezték a református missziókat a világban, a nemzetközi és ökumenikus kapcsolatokat, a különböző szervezetekkel (CEC, GEKE, WCRC, WCC) való kapcsolattartást, amelyekben jelen vannak küldöttként a vezető testületekben vagy egyes bizottságokban a református egyház képviselői is.

Megismerni a kisebbségi lét kihívásait

A rimaszombati Csillagház zsinati központ tanácstermében megtartott tanácskozáson a Kárpát-medencei magyar református részegyházak többsége képviseltette magát. Magyarországról Ódor Balázs, a Zsinat Külügyi Irodájának vezetője és Erdélyi Diána külügyi referens érkezett, Antal János külügyi előadótanácsos a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet, Beszédes Mária lelkésznő a Vajdaságot, Taracközi Ferenc beregszászi lelkipásztor és Badó Krisztina a Kárpátaljai Református Egyházat, míg Molnár Sándor rimaszombati lelkész, zsinati főtanácsos, Fazekas László püspök és Palcsó Attila külügyi tanácsos a házigazda szerepében a Felvidéket képviselte.

A Református Külügyi Fórum kapcsán Taraczközi Ferenc nagyon fontosnak tartja, hogy a kisebbségi lét kihívásait a többi szervezet és tagegyház is megismerheti. „Nagyon fontos információkat adtunk át egymásnak, hogy a küldötteink a nemzetközi szervezetekben naprakészen tudjanak bennünket képviselni" – nyilatkozta a lelkipásztor.

„Vannak olyan dolgok, amiben egységesen tudunk fellépni bizonyos nemzetközi egyházi szervezetekben. Emellett fontos tudni és ismerni egymás helyzetét, egymásnak a problémáit, vagy azokat az égető kérdéseket, amiket fontos lenne előhozni. Ahhoz, hogy a tanácskozáson megfogalmazódjanak ilyen kérdéskörök, ehhez elsősorban az a legfontosabb, hogy az egyes külügyi képviselők elmondják saját dolgaikat. Ez szintén egy fontos része a tanácskozásunknak" – mondta Palcsó Attila, hozzátéve, hogy az első nap folyamán minden egyes egyházkerület képviselője beszámolót tartott, másnap pedig a nemzetközi helyzet, és az azzal összefüggő kérdések és feladatok közös egyeztetése és megtárgyalása szerepelt a fórum napirendjén.

Forrás: ma7, hirek.sk, Felvidék.ma – fotók: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma

Istent keresem

1Thessz 5,1–11

„...legyünk éberek és józanok!” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →