Széthúzástól az egységig
2019. május 24., péntekTöbb mint kétmillióan vallották magukat reformátusnak 1880-ban az Osztrák-Magyar Monarchia magyar koronához tartozó területein. A 139 évvel ezelőtti reformátusság életét a széthúzás, a vita, valamint a szervezeti és gondolkodásbeli különbségek jellemezték, ma viszont egy irányba tartó közösségünkért adunk hálát. A széttöredezettségből az egységig – az 1881-es és a 2009-es alkotmányozó zsinatokon át – vezető úton Baráth Béla Levente kalauzolt minket.
„Sehol a földkerekségen annyi eredménytelen tanácskozás és tervezgetés, mint nálunk. Annyi tüntetése a tenni akarásnak és oly kevés tett. E tehetetlen csacsogási kedvünket különösen táplálja egyházi szervezetünk befejezetlensége, melynél fogva valamely indítvány, vagy reformterv feletti munkálatot, – melyet egyszer és egyidőben megvitatni és aztán mindenütt életbe léptetni lehetne – annyiszor és annyi időben állítunk elő, ahány kerületünk van.”
Szeremley Sámuel hódmezővásárhelyi lelkipásztor jellemezte így a 19. századi református egyházat. Keserű szavai az egységesítés előtt álló magyar reformátusság komoly hiányosságaira világítanak rá. Nem is teljesen alaptalanul, hiszen a 16. században létrejött, de a török hódoltság, majd a Habsburg elnyomás miatt addig nem egyesült 5 egyházkerület – Dunamellék, Dunántúl, Erdély, Tiszáninnen és Tiszántúl – szervezetileg és gondolkodásmódjában is erősen különbözött. Hogy csak néhány példát említsünk: eltérő istentiszteleti liturgiát követtek, más énekeskönyveket használtak, eltért az egyházkerületekben a világi befolyás mértéke, illetve az egyház társadalmi szerepe és szerepvállalása is.
Négyszázötven év örökségének nyomában
Korábbi cikkünkben utánajártunk, honnan számíthatjuk a magyar református egyház létrejöttét.
Az egyházszervezeti kihívások mellett lelkiségi problémákkal is küzdöttek a kor reformátusai. Ennek mélységeire egy 19. századi debreceni protestáns lap névtelen vezércikkírója világít rá: „Végzetes dolog lenne, ha a magyar protestantizmus többsége észre nem venné, hogy nem egyedül az autonómia lépten-nyomon való hangoztatásán, hanem azon fordul meg sorsa, hogy képes-e olyan belső életerőt, munkássági kedvet, és egységet adni egyházaiba és egyes tagjaiba, amely most nincs. De amilyennek lenni kell, ha a magyar protestantizmus múltjához arányában elmaradni, elsüllyedni nem akar.”
Fény az alagút végén – bár elég lassan közelít
A megoldás első reménysugara 1877-ben tűnt föl, ekkor indítványozta ugyanis a tiszántúli egyházkerületi közgyűlés – amely korábban tartózkodott az országos egyház létrehozásának gondolatától – egy alkotmányozó zsinat összehívását. Itt szerették volna a közös ügyeiket rendezni, ezért novemberben fel is állítottak egy tizennyolc tagú bizottságot. A másféltucat megbízottnak a zsinat előkészítése volt a feladata, ők pedig ezt négy év alatt végre is hajtották – összehasonlításképp Magyarország első vasútvonalát körülbelül két év alatt építették meg.
A kifejezetten hosszú és néhol egészen sok vitát generáló folyamat azonban meghozta az eredményét: az 1881. október 31-i nyitó istentiszteletet 117 résztvevő 25 napnyi tanácskozása követte. Az alkotmányozó zsinat akkori eredményei pedig még mai hatással vannak egyházunkra.
Komoly emberek komoly döntései
A kor református vezetői rétegét jól jellemezte a zsinat résztvevőinek névsora. A debreceni tanácskozáson jelen volt többek között gróf Lónyai Menyhért, a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke, korábbi miniszterelnök és pénzügyminiszter, hivatalban lévő dunamelléki főgondnok, illetve idősebb gróf Ráday Gedeon, aki néhány évvel korábban királyi biztosként felszámolta a dél-alföldi betyárvilágot. Emellett számos püspök, teológus, tanár, doktor, nyelvész is részt vett a zsinaton.
A zsinat-presbiteri elv és a paritás elve az ő vitáik nyomán lett az éppen megszülető országos református egyház kormányzásának pillérei. Egyházunk kisebb-nagyobb változtatásokkal ma is az akkor készült egyházszervezeti mintát követi, illetve rengeteg szervezet és egyházi gyakorlat vezethető vissza 1881-re. Megteremtették például a szakszerű és folyamatos országos szintű egyházi törvényalkotás, bíráskodás és oktatásirányítás alapjait, szabályozták a lelkészválasztást és az egyházi vagyongazdálkodást, illetve lefektették az országos nyug- és gyámintézet létrehozásának alapjait.
A vitathatatlan eredmények elismerése mellett Baráth Béla Levente a kor árnyoldalaira is figyelmeztetett. A korabeli és későbbi kritikák ugyanis elsekélyesedő lelkiségről, felületes teologizálásról és kiüresedő kultúrprotestantizmusról szólnak, ezek pedig igen komoly vádak. Amellett ugyanakkor, hogy ezek igazságtartalmát elismerjük, figyelembe kell vennünk, hogy a tizenkilencedik század végétől közel négy évtizeden keresztül eredményesen működő, Kárpát-medencei szervezet nagyon komoly dolgokat ért el – hangsúlyozta a DRHE rektorhelyettese.
Széttöredezés és újraegyesülés
A trianoni békekötések után a Magyarországi Református Egyház tagjainak felét vesztette el. Az erdélyi és partiumi, a felvidéki és kárpátaljai, valamint a délvidéki reformátusok kénytelenek voltak az új államhatároknak megfelelően saját egyházszervezeteket létrehozni. A 20. század történelmi viharai nyomán ma Magyarország mellett Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában is működik önálló református egyház a Kárpát-medencében.
Az első világháborút követő nemzetállami ellentétek gyakorlatilag ellehetetlenítették az egységtörekvéseket, a kommunizmus bukása után viszont újraindultak: először a Magyar Reformátusok Világszövetségének (1991-től), majd a Magyar Reformátusok Tanácskozó Zsinatának (1995-től) végül a Generális Konvent (2002-től) munkájának, döntéseinek köszönhetően. Mindez oda vezetett, hogy 2009. május 22-én – szintén – a debreceni Nagytemplomban elfogadták a szétszakított egyháztestek hitvallási egységét megerősítő, azokat szervezetileg egybefoglaló Magyar Református Egyház alkotmányát.
Bővüléssel ünnepeljük az egységet
Az amerikai Kálvin Egyházkerület is csatlakozott a tizedik születésnapját ünneplő Magyar Református Egyházhoz a 2019. május 17-i debreceni ünnepi zsinati ülésen.
„Ezzel a tíz évvel ezelőtti lépéssel egyházunk arra biztatja a Kárpát-medence és a világ református közösségeit, hogy maradjanak meg az evangélium tiszta hirdetésében. Életükkel, imádságukkal tegyenek bizonyságot arról az irgalomról és szeretetről, mellyel Isten Krisztusban a világ felé fordult” – hangsúlyozta az előadó. Cikkünk Baráth Béla Leventének a 10 évvel ezelőtt kimondott egység előzményeit ismertető előadása alapján készült.
Szűcs Péter, fotó: Szarvas László
Istent keresem
2Tim 2,14–18
„Igyekezz kipróbált emberként megállni Isten előtt...” tovább >
Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink
Ez történik továbbiak →
-
12. 10. kedd
Adventi jótékonysági koncert
Debrecen -
12. 11. szerda
A Református félóra e heti adásából
Országszerte -
12. 12. csütörtök
Temesvár 30
Temesvár -
12. 15. vasárnap
A Reformátusok Lapja e heti számából
Országszerte -
12. 16. hétfő
Olvasta már?
-
Koordinátort keres az MRE-HEKS cigánymissziós gyülekezeti programja
A Svájci Protestáns Egyházak Segélyszervezete, a HEKS 2013 óta hosszútávú elkötelezettséggel támogatja a Magyarországi Református Egyház (MRE) gyülekezeteinek és iskoláinak a romák/cigányok egyházi és társadalmi befogadását segítő munkáját. Az országos program keretében jelenleg 13 gyülekezet és 6 általános iskola valósít meg a HEKS által támogatott inklúziós programot. Az MRE a cigánymissziós gyülekezeti projektek koordinálására keresi munkatársát.
-
Itt kezdődik
Decemberben sok a fény, a csillogás és a mese. De miről szól valójában a karácsony? És milyen a mi ünnepvárásunk? Erre szeretnénk emlékeztetni kisfilmünkkel és ma induló adventi kampányunkkal.
-
Iskolapélda szeretetből
Thai boxszal és adventi kenyér sütéssel készül a karácsonyra a göncruszkai református gyülekezet. Az abaúji kis falut teljesen újjáépítette az ott szolgáló lelkész házaspár. Sohajda Leventével tudatos ünnepvárásról, az Istenhez vezető utakról és a mélyszegénységben megszólaló karácsonyi örömhírről beszélgettünk.
-
Magnetofon helyett trombitaként
Nyitottak a spiritualitásra, sokat és rendszeresen interneteznek, példaképek számukra tanáraik. Autoritásból nem lehet velük kommunikálni, élő, konkrét és hiteles példákkal azonban igen, ebben pedig az egyháznak, az államnak és a civil szférának is nagy szerepe és felelőssége van.
-
Új japán könyvtár a Károli Gáspár Református Egyetemen
Húszezer példányos könyvszállítmány érkezett Magyarországra, amiből ötezer darabot adtak át a Károli Gáspár Református Egyetemnek. Ennek köszönhetően Magyarország legnagyobb japán nyelvű könyvtára jön létre a református intézményben.