Nincs meddő élet – református cigánymissziós konferenciát tartottak

2011. június 24., péntek

A kultúrák közötti párbeszéd, az oktatásnak az integrációban játszott szerepe, a cigányság egyházhoz fűződő viszonya, valamint a munkateremtés témakörét járták körbe a csütörtökön, a Magyarországi Református Egyház budapesti székházában tartott cigánymissziós konzultáció előadói. A tanácskozás célja a magyar református közösség és a lelkipásztorok cigányságról való gondolkodásának megalapozása, elmélyítése volt. Az eseményt az MRE missziói, illetve külügyi irodája szervezte és a református egyháznak a magyar soros EU-elnökséghez kötődő programjai sorába illeszkedett.

A konferencia Steinbach József dunántúli püspök áhítatával kezdődött. A 113. Zsoltár alapján elmondott prédikációjában arról beszélt, ki az az Isten, akit dicsérnünk kell, hogyan és miért kell dicsérnünk. Az igehirdető egyik gondolata a nap folyamán többször is előkerült: rámutatva az Ige szavaira Steinbach József azt mondta, nincs meddő élet, nincs haszontalan, értéktelen sors.

A nap kezdetén Steinbach József hirdette Isten Igéjét

Az áhítat után Csomós József személyes hangvételű megnyitója következett. A tiszáninneni püspök felidézte élete állomásainak cigányokkal kapcsolatos élményeit, tapasztalatait, de a jelen helyzetre vonatkozóan is fontos megállapításokat tett. Csomós József, akinek egyházkerülete Magyarország leginkább cigány lakta területén található, azt mondta: az oktatási kormányzatnak el kell kezdenie kísérleteznie, hogy tizenöt év múlva, amikor a mostaninál jóval nagyobb lesz a cigány gyermekek száma, már kiforrott módszerekkel rendelkezzünk.

A lelki táplálék is elengedhetetlen

A cigánymissziós konzultáció ezt követően fórumbeszélgetések formájában folytatódott. A kultúrák közötti párbeszédet járták körül az első beszélgetés megszólalói, akik között ott volt önkéntesekkel foglalkozó református missziós munkatárs, Závodi Emese (Önkéntes Diakóniai Év programiroda), valamint Bakay Péter sárszentlőrinci evangélikus lelkész is.

Az ismeretek fontosságát hangsúlyozta Szabóné Kármán Judit romológus, a Semmelweis Egyetem oktatója, aki szerint a valódi ismeretekhez el kell menni a cigányok közé, a médiából félinformációkhoz, torz képhez lehet csak jutni. A jezsuita rend cigánypasztorációs munkájában is résztvevő szakember hangsúlyozta, az integráció nem asszimilációt jelent, hanem az egymástól való tanulást feltételezi, erre pedig felkészültnek, késznek kell lennie a cigányoknak is. Szabóné Kármán Judit azt is kiemelte, fontos, hogy a cigányokkal segítése ne csak a létfeltételek megteremtésére korlátozódjon, a lelki táplálék, az evangélium hirdetése ugyanolyan elengedhetetlen.

Megkeresni az értékeket a gyerekekben

Szolgálatuk sokszínűségét mutatták be az oktatással foglalkozó fórumbeszélgetés résztvevői. A felsőoktatást érintette Báthory János, aki a Keresztyén Roma Szakkollégiumi Hálózat tagjaként szeptemberben induló budapesti, jezsuita intézmény megbízott igazgatója. A sajókazai, buddhista hátterű Dr. Ambédkar Iskola tapasztalatairól annak igazgatója, Derdák Tibor beszélt, a baranyai Gilvánfa tanodájának életéről Heindl Péter mesélt.

Az oktatásról szóló fórumbeszélgetés résztvevői, balról: Heindl Péter, Derdák Tibor, Báthory János, Bóni István és Nagy Attila

A Református Missziói Központ keretében végzi munkáját Bóni István Dencsházán, ahol uniós segítséggel létrehozott programokat működtetnek: délelőttönként gyerekházat a legkisebbeknek és szüleiknek, délután tanodát az iskolásoknak. A cél egyértelmű, elérni, hogy ezek a gyerekek elvégezzék az általános iskolát. Ezt azonban nemcsak a tanulás segítésével, hanem a pozitív önértékelés kialakításával is segíteni akarják. „Azokat az értékeket keressük meg minden gyerekben, amelyekre később majd építeni lehet” – fogalmazott Bóni István, aki szerint fontos az, hogy önként, szabadon jöjjenek a gyerekek, ami megvan, és mindenki örömmel vesz részt a programokban.

Sok sztereotípia máig él

„Az egyház már akkor rendelkezett valamiféle képpel a cigányságról, amikor ez a népcsoport még nem is élt hazánkban” – ez már a harmadik, a vallás, az egyházak, valamint a cigányság kapcsolatát feszegető fórumbeszélgetésen hangzott el Szuhay Péter főmuzeológus, a Néprajzi Múzeum munkatársa részéről, aki megjegyezte, a cigányok megbélyegzése is innen eredt. Ezt erősítette meg Póczik Szilveszter történész, kriminológus is, hozzátéve, hogy sok sztereotípia a mai napig él. Például az a kétpólusú nézetrendszer, amelynek egyik véglete szerint a cigány vallástalan, gyanútlan és kimondottan kriminális hajlammal bíró nép. Miközben évszázadok óta tartja magát az a vélemény is, hogy a cigányok esetében kimondottan vallásos népcsoportról van szó.

Nagy Pál történész azt jegyezte meg ezzel kapcsolatban, hogy Közép-Kelet-Európában hitehagyott cigányról nincs történet, viszont Nyugat-Európából szinte csak ilyen van. Gecse Annabella néprajzkutató szülőfaluja példáján keresztül beszélt a cigányok vallásosságáról: a gömöri Baraca cigányai templomba hosszú idők óta nem járnak, mégis nagyon fontos számukra a katolikusság, egy történelmi egyház; a cigányok között gyakran népszerű kisegyházak náluk nem tudták megvetni a lábukat.

A mélyszegénység nem cigány sajátosság

Az utolsó beszélgetés a munkahelyteremtés, a cigányok foglalkoztatásának problémakörét ölelte fel. Határozottan fogalmazott Forgács István független romaügyi szakértő, aki szerint nem biztos, hogy megoldódik minden gond, ha állást kapnak a cigányok. Meg kell találni ugyanis a számukra és a munkaerőpiac számára szükséges képzéseket, amihez az állam részéről is szemléletváltásra van szükség. A munkaügyi központok tervezett átalakításáról szólva Bátori Ágnes munkaügyi tanácsadó üdvözölte az elszánást, mert azok eddig nem hatékony, az egyéni, munkaerőpiaci igényekre nem figyelő kínálatot nyújtottak a képzések terén.

A cél az emberhez méltó élet biztosítása mindenki számára, de ennek csak egyik szeglete a munka, mondta hozzászólásában Furmanné Pankucsi Márta, a Miskolci Egyetem szociológusa. Differenciálni kell, hogy kiket akarunk segíteni pontosan: a cigányságot, a mélyszegénységben élőket, a tanulatlanokat? Ha ezek a szempontok keverednek, az nem szerencsés, jegyezte meg. A munkahelyteremtés nehézségei kapcsán az Autonómia Alapítvány projektfelelőse, Lukács György arra a fontos tényre hívta fel a figyelmet, hogy a gazdasági rendszerváltás óta a magyar munkaerőpiacon nagyjából 3,8 millióan vannak, ebben nagy változások egyik kormány alatt sem történtek. A mélyszegénységgel kapcsolatos statisztikákat boncolgatva pedig kijelentette, ezt a társadalmi helyzetet nem tekinthetjük alapjában véve cigány specialitásnak.

Csepregi Botond–Kováts Annamária, fotók: Kalocsai Richárd

Istent keresem

1Thessz 5,1–11

„...legyünk éberek és józanok!” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →