Az EP elítélte a keresztyének elleni erőszakot

2011. január 22., szombat

Állásfoglalásban emelte fel hangját az Európai Parlament (EP) a keresztyénekkel szembeni és minden más vallási indíttatású erőszak ellen csütörtökön.

Állásfoglalásban emelte fel hangját az Európai Parlament (EP) a keresztyénekkel szembeni és minden más vallási indíttatású erőszak ellen csütörtökön.

A strasbourgi plenáris ülésen elfogadott állásfoglalás  elítéli az Egyiptomban, Nigériában, Pakisztánban, a Fülöp-szigeteken, Cipruson, Iránban és Irakban keresztyének ellen elkövetett erőszakcselekményeket. A parlamenti képviselők felkérik a Külpolitikai Ügyek Tanácsát, hogy a január 31-én tartandó ülésen a tagok vitassák meg a keresztyénüldözés, valamint a vallás- és lelkiismereti szabadság kérdését.

Az állásfoglalás elítéli a vallás eszközként való alkalmazását a különböző politikai konfliktushelyzetekben. Felszólít továbbá a vallásszabadsághoz való emberi jog megerősítésére vonatkozó uniós stratégia kialakítására. Ez magában foglalna intézkedéseket azon államokkal szemben, amelyek tudatosan nem gondoskodnak a vallási felekezetek védelméről.

Az EP állásfoglalása az Aid to the Church in Need  szervezet „Vallásszabadság a világban” című 2009. évi jelentését idézi, amely megállapítja, hogy a vallásszabadsággal kapcsolatos, utóbbi évekre vonatkozó statisztikák szerint a vallási indíttatású erőszakos cselekmények többsége keresztények ellen irányult. Honlapunkon is beszámoltunk  egy január elején közzétett tanulmányról, miszerint a vallásuk miatt üldözött emberek nagy része keresztyén. Ötven országban mintegy százmillióan vannak veszélyben – állítja az Open Doors. A keresztyén emberi jogi szervezet adatai azt mutatják: a keresztyénüldözés világszerte drámaian növekszik.

Hétfőn a magyar és európai egyházak képviselőit fogadva Orbán Viktor miniszterelnök is támogatását fejezte ki, hogy az Európai Unió hatékony választ adjon az egész világot érintő keresztyénüldözésre és a keresztyén közösségeket érő egyre szaporodó támadásokra. Az EP plenáris ülésén elmondott, a magyar EU-elnökség programját felvázoló szerdai beszédében a kormányfő az előttünk álló félév fontos feladatának nevezte a vallásszabadság kérdésének tisztázását. „Azt szeretném, ha intézményközi vitákat nem provokálva, de Magyarország hozzájárulhatna ahhoz, hogy az Európai Unió egyértelmű és határozott állásfoglalást alakítson ki” – fogalmazott a kormányfő.

Január 2-án XVI. Benedek pápa szintén felszólította a nemzetközi közösséget, hogy védje meg a vallás szabadságát. Az MTI értesülései szerint vallásszabadságról szóló állásfoglalást készítenek elő uniós diplomaták az EU-országok külügyminisztereinek január 31-i tanácskozására is. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Navi Pillay közleményben szólította fel az államokat, hogy küzdjenek erőteljesebben a vallási diszkrimináció ellen.

Cz.A.

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió