Ez történt a Zsinat csütörtöki ülésén

2010. november 18., csütörtök

Olvassa el a XIII. zsinati ciklus hatodik ülésének részletes eseményeit időrendben visszafelé haladva. Minden előterjesztés, valamennyi határozat, hozzászólások.

A XIII. zsinati ciklus hatodik ülése zajlik Budapesten a zsinati székház üléstermében. A napirenden szerepelt többek között az egyházi alkotmány módosítása az egyházközségek tárgyában, a gazdálkodási törvény módosítása, az SDG Konferenciatelep jövője, a református oktatási intézmények integrációja. Olvassa el a csütörtöki tanácskozás részletes eseményeit időrendben visszafelé haladva. Minden előterjesztés, valamennyi határozat, hozzászólások.

19:15 Véget ért a XII. zsinati ciklus hatoldik ülsének csütörtöki tanácskozása.

19:10 A Zsinat megalapította a Filadelfia Ház – Fogyatékosokat Segítő Református Központ fogyatékos napközi intézményt a Filadelfia-házak „A” épületének pincéjében. Az új intézménybe integrálják a zuglói Mécses Református Támogató Szolgálatot.

19:00 A zsinati ülés Kádár Zsolt esperes beszámolójával megemlékezett a Református Egyházak Világközössége (REV) nyári megalakulásáról.

A szervezet, amely 108 ország 230 egyházába tartozó 80 millió református keresztyént képvisel, júniusban alakult meg Grand Rapids-ben.
>>Részletesen itt olvashatnak a Grand Rapids-i találkozóról.

18:10 A szünet után a református oktatási szervezet integrációjáról szóló előterjesztéssel folytatódott a tanácskozás. A Zsinat támogatta, hogy egységes tanügyi szervezet jöjjön létre. A Zsinat felkérte az Oktatási Bizottságot és a Jogi és Egyházalkotmányi Bizottságot, hogy készítse el az alapító okiratot, az állománytáblát, a szervezeti és működési szabályzatot és a költségvetést.

A Zsinat 2009 novemberében utasítást adott az Oktatásügyi Szakbizottságnak egy országos hatáskörű tanügy-igazgatási és pedagógiai szervezet kialakításának előkészítésére. A Bizottság 2010. június 4-én benyújtotta javaslatát, amelyről akkor úgy határozott, hogy „a Magyarországi Református Egyház tanügy-igazgatási, pedagógiai szakmai szolgáltatási és pedagógiai szakszolgálati feladatai ellátásának a 2010/2011. tanévben bevezetendő új formájára vonatkozó előterjesztést leveszi a napirendről, és felkéri az Oktatásügyi Bizottságot a további egyeztetések lefolytatására és a koncepciónak az őszi zsinati ülésre történő újbóli előterjesztésre.” Az akkori észrevételek egy része a munkáltatással, más része pedig a gazdálkodással összefüggő kérdésekre vonatkozott.

Az Oktatási Bizottság Ábrám Tibor főgondnok előterjesztésében most ismételten a Zsinat elé terjesztette az országos hatáskörű tanügy-igazgatási és pedagógiai szervezet tervezetét. „A szervezet küldetése az értékelvű, református identitás hitbeli, tudásbeli, etikai alapjainak újjáépítése, ápolása, fejlesztése, és az ehhez szükséges politikai, szakmai-pedagógiai, jogi és financiális keretrendszer folyamatos megteremtése, valamint a magatartási és tanulási nehézségekkel élő diákok többlet pedagógiai ellátásának megszervezése.”

17:45 Szünet következik.

17:40 A Zsinat nevében Bölcskei Gusztáv kööszöntötte a háromnegyed éves indiai külmisszióról visszatért Németh Júliát és Pálur Tamást.

17:30 A Zsinat döntött a Református Egyház című havilap átalakításáról.

2011. január 1-től a lap a Magyarországi Református Egyház és hivatalos testületeinek egyházi közlöny funkcióját látja el. Évente legalább négyszer, vagy szükség szerint jelenik meg. A Református Egyházat elektronikus és nyomtatott formában minden gyülekezet és intézmény megkapja, a költségeket a közegyházi költségvetés állja. Az igehirdetést segítő vázlatokat a debreceni Református Továbbképző Intézet által készített és megjelentetett Igazság és Élet című folyóirat veszi át. A tanulmányok, cikkek megjelentetését a Theologiai Szemle és a Confessio veheti át, de lehetőség lenne az internetes publikálásra is.

A Zsinat tavaly márciusi ülése óta foglalkozik a Református Egyház című folyóirat átalakításának kérdésével. A legutóbbi, 2010. június 4-i ülésen az akkor bemutatott előterjesztést nem fogadta el, átdolgozásra visszaadta. A jelenlegi zsinati ülésre az Elnökségi Tanács nyújtotta be az előterjesztését, amit a testület tagjai elfogadtak.

16:30 Bellai Zoltán gazdasági bizottsági elnök előterjesztésében a gazdálkodási törvény módosítása került a Zsinat elé.

Az előterjesztés szerint a módosításra egyrészt azért van szükség, mert 2002 óta az állami szabályozásban és az egyház életében egyaránt jelentős változások mentek végbe. Ezek szükségessé teszik a törvény aktualizálását. Másrészt az elmúlt időszak egyházat is érintő gazdasági nehézségei egyértelműen rávilágítottak azokra a gondokra, szabályozatlan területekre, amelyek orvoslása szükséges. A mind több területen megvalósuló egységes gondolkodás is arra indította az előterjesztőket, hogy a gazdálkodás terén is az egyház közössége és intézményei számára egységes irányelveket és szempontokat fogalmazzanak meg.

Az előterjesztés szerint az egyház döntéshozó testületei egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy a hétköznapi működési gyakorlat folyamatosan olyan megoldandó problémákat rejteget, amelyekre a saját belső jogszabályok nem adnak megfelelő útmutatást. A módosítás célja az is, hogy közérthetőbb segítséget nyújtson az egyházi gazdálkodó szervezetek számára működésük és gazdálkodásuk javítása érdekében.

A törvény módosítása pontosítja az alapelveket, ezáltal meghatározza az egyházi gazdálkodás, döntéshozás és végrehajtás alapjait. A gazdálkodás szabályozása a tervezés-gazdálkodás-beszámolás-ellenőrzés ciklikusságára épül. A gazdálkodási részben elkülönül az egyházközségek gazdálkodásának szabályozása az egyházi szervezetek és intézmények gazdálkodásától.

A törvény módosításával nagyobb súlyt kapnak, szankcionálhatóvá válnak a gazdálkodás alapvető elemei, például a költségvetés vagy zárszámadás elfogadásának hiánya. A jogszabály, amelyben külön fejezetbe kerültek a felelősségi szabályok, megteremti a lehetőséget a felkészültebb, életszerűbb, értékelhetőbb ellenőrzési munkának.

Bellai Zoltán kaposvári lelkipásztor, a Gazdasági Bizottság elnöke előterjesztésében elmondta, hogy „sok ponton túlhaladta az idő a törvényt”, ezért szükséges az újragondolás. Szabó István dunamelléki püspök javaslat szerint terminustáblát kellene létrehozni. Más hozzászólásokban a gyülekezeti alapítványokra hívták fel a figyelmet. Takaró András esperes úgy fogalmazott, hogy „kerüljön vissza a vagyonmérleg a dokumentumok közé”.

"Módosítsunk vagy csináljunk egy új törvényt?" – tette fel a kérdést Bellai Zoltán a hozzászólások után, a válasz szerinte az elhangzott reagálások tekintetében az új törvény irányába mutat. Bertalan János tiszántúli zsinati képviselő új törvény megalkotását javasolta. Szűcs Attila dunántúli presbiter nem javasolta, hogy teljesen új törvény alkotásába kezdjen a Zsinat, mert azt ebben a ciklusban már nem tudná megalkotni. Simonfi Sándor esperes arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvénymódosításról előterjesztett javaslatok már egy új törvényt jelentenek. Kocsis Márta jogtanácsos elmondta, hogy a törvényhez nem érkezett írásbeli megjegyzés, és hangsúlyozta, hogy ha a jövő Zsinatig nem lesz érdemi megjegyzés, akkor nem lehet megfelelően elfogadni.

A Zsinat a gazdálkodásról szóló új egyházi törvény alapelveit első olvasatban elfogadta, és felkérte a Jogi és Egyházalkotmányi Bizottságot, hogy a következő Zsinatra terjessze elő a második olvasatot. A törvény tervezett hatálybalépése 2011. november 30. Az írásbeli javaslatok beérkezési határideje: 2010. december 31. A tervezet február 28-ig készül el. A véleményeknek március 31-ig kell visszaérkezniük, a végleges javaslat májusra a Zsinat elé kerül.


16:22 Az ülés folytatódott; a Tanulmányi és Teológiai Bizottság javaslatát az egyházi és társadalmi megbékélés folymatáról  Fazakas Sándor a bizottség elnöke terjesztette elő. A Zsinat az ajánlást egyhangulag elfogadta.

Fazakas Sándor elmondta, hogy a bizottság az elmúlt zsinat ülésszakán kapta ezt a feladatot, és munkájához előrebocsátotta, hogy a tényfeltárás egy folyamat (megbékélés, kiengesztelés) és csak akkor tudunk erről beszélni, ha a bűn és bűnbánat ismerete meg van hozzá. Fazakas Sándor javasolta, hogy a Zsinat Elnöksége körlevél formájában adjon tájékotatást a gyülekezeteknek, valamint az egyházi fenntartású intézményeknek a múltfeltárás rendjéről, és a Tényfeltáró Történész Bizottság munkájáról. Továbbá javasolja, hogy a 2011-el kezdődő hétéves ciklus az engesztelődés jegyében teljen, valamint minden év október 23. és november 4. közötti vasárnapon  emlékistentiszteletet tartsanak a megbékélés jegyében. Fazakas Sándor elmondta, hogy a megbékélés tematizálását is szükségesnek tartja.

Fontos a téma feldolgozása, mégpedig szakértők bevonásával, gyülekezeti tanulmányi munkával, valamint lelkészi és presbiteri továbbképzéssel. Továbbá kívánatosnak tarja, hogy az egyházi felsőoktatási intézményekben egy választható tanegység keretén belül a hallgatók tanuljanak a témáról.

A lelkészi és világi tisztséget betöltők, valamint az intézményvezető jelöltek az Értékelő Bizottsághoz fordulhatnak, abban az esetben, ha meg szeretnék tudni, hogy létezik-e olyan anyag ami a hiteles ténykedésüket befolyásolhatná. Fazakas Sándor kiemelte továbbá, hogy a Tényfeltáró Történész Bizottság és az Értékelő Bizottság kutatási eredményeinek folyamatos megismerése, közzététele függvényében kerüljön sor a kiengesztelődés és megbékélés istentiszteleti megélésére is, valamint hét évente ismételjék meg a programot.

16:07 Huszár Pál levezető elnök szünetet rendelt el.

16:04 A továbbiakben Fazakas Sándor előterjesztését hallgatták meg a tagok az egységes lelkészképesítő vizsga rendje tárgyában. Az előterjesztést egyhangúlag elfogadták.

15:45 A lelkészi különbözeti és honosító vizsgáról szóló előterjesztést Fazakas Sándor ismertette a zsinati tagokkal, melyet kisebb módosításokkal elfogadtak.

A Magyarországi Református Egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló, többször módosított 1994. évi II. évi törvény nem szabályozza a honosító vizsga tartalmát és eljárási rendjét. Ezt a kialakult szokásrend a lelkészképző intézetek saját vizsgaszabályzata, illetve gyakorlata próbálták rendezni. A szabályozatlanság több félreértésre és indokolatlan elvárásokra adott okot, főleg miután a választójogi törvény zsinati módosítása kivette az állampolgárság megszerzésének feltételét. A tervezett szabályozás kitér a felsőoktatási követelményekre, a szabályozatlan kérdésekre és a egységes lelkészi vizsga 2011. január 1-től hatályos új rendjére.

15:40 A tanácskozás a lelkészek jogállásáról szóló törvényhez készített előkészítő anyag megtárgyalásával folytatódott. A zsinat elfogadta Kocsis Márta zsinati jogtanácsos előterjesztését.

Az elmúlt zsinati ciklus egyik nagy célkitűzése volt a lelkészek jogállásáról szóló törvény megalkotása.  A Zsinat az első olvasatot elfogadta, a törvénytervezet második olvasatának zsinat elé terjesztése azonban már megtorpant.  A sok és különböző véleményt tükröző hozzászólásból az derült ki, hogy még jelentős számú alapfogalom, koncepcionális kérdés nem került tisztázásra, többen túl gyorsnak ítélték a törvénykezési ütemet. Mindezekre tekintettel az elmúlt ciklusban már nem kerülhetett sor a szöveg véglegesítésére. A jelenlegi ciklus elmúlt év őszén összeült zsinata elfogadta a Jogi és Egyházalkotmányi Bizottságnak az egyházi törvények megalkotására és módosítására vonatkozó előterjesztését, amelyben az érintett törvény 2011-re való elfogadását tűzték ki célul.  A már eddig elkészült anyag közel 100 §-ból áll – de néhol hiányos, néhol pedig ismétli önmagát és követhetetlen. Viszont egy jó tartalomjegyzékkel és keresőprogrammal szerkesztve egy nagyobb terjedelmű jogszabály is kezelhető lenne. Ezekkel a problémákkal szembesülve a Jogi Bizottságban megfogalmazódott az a gondolat, hogy egyfajta „folyamatábra-táblázat” szülessen, amely egyúttal a törvény szerkesztési alapkoncepciójának is vázát adná. Ebből egyszerűen láthatóvá válna, hogy a felsőoktatási hallgatói jogviszonyból kilépő milyen „állomásokon” át válik önálló lelkipásztorrá, pontosítva és egységesítve az egyes fogalmak tartalmát, az anyagi, eljárási szabályok  és  joghatás tekintetében.

Kocsis Márta zsinati jogtanácsos szerint nem megfelelő az eddigi jogszabályi struktúra. Az átláthatóság érdekében jobb visszalépni, és átgondolni a törvény szerkezetét és tartalmát. A törvény a lelkészeknek kell, hogy megfeleljen, hiszen nekik és róluk szól. A lelkészeknek tisztában kell lenniük saját helyzetükkel, hogy az egyházon belül és kívül is hitelesen tudják magukat definiálni. A lelkésznek egyes életpályaszakaszokban tudnia kell a lehetőségeit és azt, ez hogyan illeszkedik az egyházi és világi társadalomba. A világi joghatóságoknak is érteni és értelmeznie kell az egyházi jogszabályokat, és ezt csak úgy tudja, ha illeszkedik a törvény a világi fogalmakhoz, és definiálhatóak a lelkész jogai és kötelezettségei. Ugyanakkor ezeknek a fogalmaknak meg kell különböztetnie a lelkészt a világi viszonyoktól. A szolgálati jogviszony jelleget kell erősíteni, mégpedig következetesen és koherensen. Ennek az igényével készítették el a tervezetet és azt kérik, hogy a tervezethez és struktúrához tegyenek észrevételeket és javaslatokat.

Ezek előre bocsátásával a Jogi és Egyházalkotmányi Bizottság egy táblázatot és egy törvény-szerkesztési vázlatot adott közre, melyet a zsinat egyhangúlag elfogadott.

14:31 Márkus Mihály nyugalmazott püspök előterjesztésében került a Zsinat elé az egyházközségek státuszának szabályozása, "Az MRE Alkotmányáról és kormányzatáról szóló 1994. évi II. törvény módosítása az egyházközségekről szóló II. rész 1. fejezet tárgyában" címmel. A Zsinat csak részben fogadta el az előterjesztést.

"A módosítás elsődleges célja, hogy szabályozza a lelkészi állás önálló  fenntartására nem képes egyházközségek helyzetét" - így szólt az előterjesztés első mondata. Az alkotmánymódosítás már megjárta a Zsinatot, júniusban a Jogi Bizottság megpróbálta beépíteni az egyházközségi státusok közé az újonnan létrehozandó „társult egyházközségek” fogalmát. Ezt a Zsinat nem látta kellően átgondoltnak. A Jogi Bizottság - Zsinat útmutatása alapján - fontosnak tartotta továbbgondolni a kérdést, miután gyakran fordul elő az a helyzet, hogy egy egyházközség még képes presbitériumot választani, a korábban megszerzett javait nem akarja társegyházközségi "közös vagyonba" tenni,  de a lelkészi állást már csak más egyházközséggel (egyházközségekkel) együtt tudja fenntartani.

Erre a bizottság azt javasolta, hogy az anyaegyházközség fogalmát a 15.§ (2) bekezdés szerint úgy definiálja, hogy  "Az anyaegyházközség a lelkipásztori állás fenntartásával kapcsolatos feladatait önállóan, vagy más anyaegyházközséggel közös szervezésben teljesíti."

A módosítás más lényeges pontja az eltérő helyzetben lévő egyházközségek szavazati számértékének kérdését próbálta kezelni annak érdekében, hogy ez a szám reálisabb képet adjon az egyházközség nagyságáról, lelkészi állásfenntartó képességéről. Miután a jellemző gyülekezetnagyság ezer lélekszám alatt van, különösen indokoltnak látta a jogi bizottság ennek megjelenítését. Több modellezés után úgy vélték, hogy a javaslat szerinti tizes skála a jelenleginél jobban leképezi az egyházközségeket. 

A 21.§ (5) bekezdése szerint az egyházközség választójoggal rendelkező tagjainak száma a számértéket a következők szerint határozná meg: 100-ig 1; 101-200 2; 201-400 3; 401-700 4; 701-1000 5; 1001-1500 6; 1500 felett 7.

Szabó István dunamelléki püspök hozzászólásában arra kérte a zsinati tagokat, hogy küldjék vissza az előterjesztést a jogi bizottságnak. Legfőbb indoka az volt, hogy az előterjesztés a református egyházszervezés egyik leglényegibb elemét, az anyaegyházközség meghatározását döntő módon érinti. Mégpedig azt az elvet, hogy anyaegyházközség az a gyülekezet, amelyik prédikátort tud eltartani. Felvázolta azt is, hogy a törvénymódosítás után tárgyult egyházközségek tömegesen alakulhatnának vissza anyaegyházközséggé és ezzel megváltoztatnák a fokozatos egyházi testületek, így a zsinat összetételét is.

A többi hozzászólás is kritikusan állt a javaslathoz, mind az anyaegyházközség meghatározása, és részben a számértékek kérdését illetően. Több felszólaló azonban szükségét fejezte ki annak, hogy differenciáltabb legyen az egyházközségek számértéke, nagyobb legyen a nagyobb gyülekezetek súlya, mint eddig.

A jogi bizottság munkájára rávilágítva Kocsis Márta zsinati jogtanácsos úgy vélekedett, a megszólalók túlságosan kiemelték az anyaegyházközség ismérvei közül a lelkész állás önálló fenntartását.

A Zsinat nem egyben szavazott az előterjesztésről, hanem az összesen négy módosításról egyenként döntött. A testület nemet mondott arra a módosítási javaslatra, hogy a jövőben a területi elvtől eltérően szervezett egyházközségek is létre jöhessenek. A zsinati többség szintén nem támogatta azt, hogy egy anyaegyházközség más anyaegyházközséggel együtt tartson fenn lelkészi állást. A Zsinat igent mondott arra, hogy a felettes egyházak - a presbitériumok szervezési joga mellett - jogosítványt kapjanak az új egyházközség létrehozására. A számértékek számításán nem változtatott a Zsinat. A testület az előterjesztést az első olvasatban úgy fogadta el, hogy a bizottság kizárólag a 20. paragrafus tekintetében hozhatja vissza a jogszabályt a Zsinat elé.

14:30 Az ebédszünet után folytatódik az ülés.

13:20 Megkezdődött a bő egyórásra tervezett ebédszünet.

13:07 A tanácskozás a következőkben az MRE lelkészeinek ellátásairól és a nyugdíjintézetéről szóló 2002. évi II. törvény nemzetközi vonatkozású függelékkel való kiegészítéséről szóló előterjesztéssel foglalkozott. A Zsinat elfogadta az előterjesztést.

Az előterjesztő, Bellai Zoltán, a Nyugdíjintézeti Intézőbizottság elnöke szerint az Európai Gazdasági Közösség 1408/71. EGK rendeletével kell összhangba hozni a református lelkészi nyugellátás szabályozását, jogkövető lépésről van szó. Az előterjesztés így fogalmaz:

"Tekintettel arra, hogy az állami Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság és az Európai Unió más tagországaiban működő lelkészi nyugdíjintézetek (többek között a Kolozsvári Lelkészi Nyugdíjintézet is) a nyugdíjak  megállapításakor a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71. EGK rendelet vonatkozó részei alapján járnak el, szükségesnek látszik, hogy a Magyarországi Református Egyház is ezen nemzetközi előírások figyelembevételével alakítsa ki szabályait  a különböző országok területén szolgálati idővel rendelkező lelkészek nyugdíjjárulékának kiszámítása esetén."

Simonfi Sándor esperes szerint nincs szükség az EGK-rendelet beépítésére, ez olyan elemet hozna be a nyugdíjrendszerbe, amely csak gondot okozhat a jövőben. Bellai Zoltán szerint azonban azért van szükség a változtatásra, mert korábban azért kellett borzasztó mértékű nyugdíjkiegészítéseket megítélni Erdélyből érkezett lelkészeknek, mert szolgálati idejük nem érte el a megkívánt mértéket. 

12:52 Az ülés a balatonszárszói SDG Konferenciatelep működtetése ügyében a csütörtöki zsinati tanácsi ülésen született döntés ismertetésével folytatódott. A Zsinat egyhangúlag elfogadta a Zsinati Tanácsban született javaslatokat.

Az előterjesztő, Csomós József tistzáninneni püspök elmondta, hogy a Zsinati Tanács úgy határozott, hogy az SDG-telep kerüljön vissza az egyház kezelésébe, miután december 31-ével lejár a jelenlegi külső üzemeltetői szerződés. A Zsinati Tanács javasolja, hogy átmenetileg szűnjön meg a konferenciatelep jogi személyisége. A testület felkérte a Zsinat Elnökségét, hogy az Elnökségi Tanáccsal egyeztetve keresse meg és bízza meg azt a személyt, aki a konferenciatelep hasznosításának közép- és hosszú távú tartalmi és szakmai elképzeléseit kidolgozza 2011. december 31-ig. A Zsinati Tanácsi azt is indítványozza, hogy a Zsinat bízza meg a Zsinat Elnökségét, hogy a konferenciatelep hasznosításának végső kidolgozása idejére a konferenciatelep napi ügyeinek intézését vegye magához és felügyelje.
>> A Zsinati Tanács SDG-vel kapcsolatos döntéséről (a csütörtöki határozatokat tartalmazó összefoglalóban) itt olvashatja el.

12:32 Huszár Pál levezető elnök tízperces szünetet rendelt el.

12:31 A Zsinat elfogadta az elnöki megnyitót és a beszámolót a Zsinati Elnökség intézkedéseiről.

12.10 Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnöke ismertette a Zsinati tanács november 17-i ülésének döntéseit.
>> A Zsinati Tanács döntéseiről részletesen itt olvashat.

12:05 A Zsinatra meghívott Kárpát-medencei részegyházak képviselői szóltak a tanácskozáshoz.

A száztíz egyházközséget tömörítő Kárpátaljai Református Egyház részéről Zán Fábián Sándor püspök, a négy gyülekezetet számláló Szlovéniai Református Egyháztól Bódis Tamás lelkész beszéltek közösségeik életéről, múltjáról és jelenéről.

10:51 Bölcskei Gusztáv püspök, a Zsinat lelkészi elnöke megkezdte elnöki megnyitóját.

Bölcskei Gusztáv az előző zsinati ülés óta eltávozottakra való megemlékezéssel és a nemrégi nemzeti ünnepen kitüntett egyházi személyiségek méltatásával indította beszédét.

A Zsinat lelkészi elnöke elgondolkodtató, mély és kendőzetlen megfogalmazásoktól sem tartózkodó prédikációnak nevezte Futó Zoltán áhítatát. Bölcskei Gusztáv ezeken a hangokon is tovább indulva az egyházunk, az ország, de a világ számára is meghatározó mostani élményről, a gazdasági válságról beszélt. A válság természetére világított rá megnyitója első felében.

Mint mondta, a magukról, a tisztességes játék szabályairól elfeledkező, a börzén, függőségben kaszinózók rabjaivá váltak milliárdok: adófizetők, kisemberek és a még meg nem születettek is. Kijelentette: véget ért az a világ, amelyben a gazdaság öntörvényűségébe vetett hit lespörhetett minden morális szempontot. Kiderült, a mindenhatónak beállított matematikai összefüggések semmit sem érnek, ha a rendszerbe vetett bizalom megszűnik.

A Futó Zotán igehirdetésében bemutatott Roboám király történetére utalva azt mondta, lehet élményünk a közösség megtöréséről. De van élményünk az elvetett bizalom helyreállításáról: Krisztus halála jelenti ezt a számunkra.

Ezt követően az előző zsinati ülés óta eltelt idő belső egyházi, külkapcsolati történéseiről, a Kárpát-medencei református egyházak életének fejleményeiről számolt be a Zsinat lelkészi elnöke.

A beszéd záró részében a zsinati ülés tárgysorozatában szereplő témákat ismertette röviden a tiszántúli püspök.

Bölcskei Gusztáv utolsó gondolataiban kitért az új kormányzattal megindult együttműködés fejleményeire. Mint mondta, kisebb döccenők még tapasztalhatóak a koordinációban, de ezek elviselhetőek és betudhatóak az indulás nehézségeként.

10:50 A zsinati tagok elfogadták az ülés tárgysorozatát.
>> A zsinati ülés mindkét napjának témáiról itt olvashat részletesen.

10:40 A XIII. zsinati ciklus hatodik ülésének csütörtöki tanácskozását Huszár Pál, a Zsinat lelkészi elnöke nyitotta meg.

Az Elnökség javaslata alapján, a Zsinat döntéseként a jegyzőkönyvet Pásztor Dániel lelkészi, a szólni kívánók jegyzésére Baráth István világi jegyzőt, a jegyzőkönyv hitelesítésére Bellai Zoltán és Futó Zoltán zsinati tagokat választotta meg.

A távolmaradók, illetve jelenlevők megállapítását végezték el először az ülésen.


10:00 Futó Zoltán sarkad-újteleki lelkipásztor áhítatával megkezdődötta csütörtöki ülés. Igehirdetését a 2Krón 10 - Roboám király története - alapján tartotta Futó Zoltán.

"Milyen nagy felelősség dönteni! Mert kivéve, ha Isten jelenti ki a jövőt, mi egy-egy döntésünk után soha nem tudhatjuk biztosan, hogy mi következik. Akárhány sakkjátékot lejátszhatunk, akárhányszor végiggondolhatunk minden lehetséges variációt, de döntéseink következményeit valójában mindig csak utólag látjuk jól. Csak utólag tudjuk biztosan az eredményt. Ezért kell segítségül hívni a Szentlelket, hogy Isten adjon nekünk bölcs döntéseket!" - mondta a lelkipásztor.

Isten előre kijelentette: elszakítja Izraelt Dávid házától, annak idején a silói Ahijjá ezt már tudtul adta Jeroboámnak, Nébát fiának. De Roboám király mégis maga volt felelős a döntéséért. Futó Zoltán szerint Roboám király tragédiája az volt, hogy a szívének, vágyának kedvesebbet választotta, és nem gondolt a múlttal, még kevésbé gondolt Istennel. Az uralkodó döntése, mutatott rá a lelkész, minden korban kísérti Isten népe vezetőit, így a Magyarországi Református Egyház Zsinatát is. "Kísért bennünket az, hogy abból induljunk ki döntéseinkben csupán, amit mi tapasztaltunk, mi láttunk, átéltünk. Emlékezetünk jó, ha 30-40-50 évre nyúlik vissza. Valahol ott találjuk meg akaratlanul is az etalont. S elfeledkezünk róla, vagy esetleg nem is gondolunk vele, hogy az már az egyház megromlott állapota volt."

A mai ige vívódó, feszítő kérdése: ha ma megkérdeztetünk arról, hogy készek vagyunk-e reformációra, mit válaszolunk? Döntéseinket az határozza csupán meg, hogy milyen az egyházunk ma, és milyen folyamatok mentek végbe az utóbbi évtizedekben, vagy merünk messzebb visszanézni, akár a látszólagos vagy valós visszalépés vádját és terhét is magunkra véve? Magával ragad a fogyasztói társadalom, és követelésekkel vagyunk tele, vagy tudunk egyszerűbbek, puritánabbak lenni? Közösséggé kívánunk formálódni, vagy csak együtt akarunk maradni, de mindenki egyénieskedve? Mi a kiindulási alap? Az, ami évszázadok alatt romlott, és a szocializmus kényszer-korszaka alatt kiteljesedett, hogy a lelkész úr a maga szemétdombján, magános, egyedüli szolgálattevő, aki mindenhez ért és mindent a legjobban tud? Más ne szóljon bele, mit tesz! Presbiter sem, de még az esperes, a püspök sem? Vagy pedig az a kiindulási alap, amit Kálvin Jánosék éltek Genfben, ahol egyszerre tucatnál több lelkész szolgált, s még a presbitérium is részt vett a gyülekezetet gondozásában, a családok látogatásában, a hívek tanításában? És tudtak, akartak együtt szolgálni? Mi a kiindulási alap? A félsz, amit évtizedekig sulykoltak belénk, hogy az egyháznak jaj, ha felemeli a szavát ott, ahol bűnt, törvénytelenséget, igazságtalanságot és méltánytalanságot lát, mert akkor azonnal lecsapnak rá, és megvonnak minden támogatást? - tette fel a kérdéseket Futó Zoltán.

A sarkadi lelkipásztor szerint a válasz - amit Roboám nem vett figyelembe - nem a bölcseknél, nem az ifjaknál, hanem kizárólag Istennél van. "Kormányozzon, tanítson minket Isten Szentlelke ma is, mert döntéseink, hitvallásaink, teológiai nyilatkozataink, egyházkormányzásunk nemcsak a saját korunkra szólhat. Nemzedékekre kihathat az, amiről akár ma is határozunk" - hangzottak Futó Zoltán prédikációinak utolsó gondolatai.
>> Futó Zoltán igehirdetésének teljes szövegét itt olvashatja el.

Csepregi Botond/Fodor Zsófia/Németh László, fotó: Kalocsai Richárd

A XIII. zsinati ciklus hatodik ülése zajlik csütörtökön Budapesten a zsinati székház üléstermében. A napirenden szerepel az egyházi alkotmány módosítása az egyházközségek tárgyában, a gazdálkodási törvény módosítása, az SDG Konferenciatelep jövője, a Református Oktatási Szervezet létrehozása. Közvetítésünk folyamatosan frissül, gyorsan beszámolunk a legújabb előterjesztésekről és a vitáról.

Istent keresem

2Tim 1,1–7

„Mert nem a félelem lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →