Az egyházi bíráskodásról

TÖRVÉNYTÁR

 

2000. évi I. törvény

Az egyházi bíráskodásról szóló

2005. évi VI. törvény és a 2006. évi III. törvény módosításokkal

 

egységes szerkezetben

 

 

Az egyház bírói hatalma Jézus Krisztusnak, mint az Anyaszentegyház Urának a Máté evangéliuma 16. része 17-19. és a 18. része 15-20. verseiben foglalt kijelentésén - a kulcsok hatalmán alapul.

Hitvallási alapja a Heidelbergi Káté 83-85. pontjaiban foglalt kérdésekre adott válaszokban és a II. Helvét Hitvallás 18. Fejezetében van.

Az egyházi fegyelmezés mind tartalmában, mind módszereiben pásztori szolgálat is. A fegyelmezés célja az egyházi élet és szolgálat ékes és jó rendjének biztosítása (I. Kor. 14:40.).

 

 

I. Rész

 

 AZ EGYHÁZ BÍRÓI HATALMA

 

1. §

 

Az egyház bírói hatalma fegyelmi ügyekre és olyan vitás tanfegyelmi és igazgatási ügyekre terjed ki, amelyeket az egyházi törvény bírói hatáskörbe utal.

 

2. §

 

(1)              Az egyháztagok fegyelmi és az egyházközség igazgatási ügyében az illetékes presbitérium jár el.

(2)              Egyházi tisztségviselők fegyelmi és igazgatási ügyében az illetékes egyházi bíróság jár el.

(3)              Az egyházi személyek (1994. évi II. tv. 9.§ (1) bek.) fegyelmi és igazgatási ügyében az egyházi bíróság jár el, minden egyéb alkalmazott tekintetében pedig a mindenkor hatályos állami jogszabályok szerint kell eljárni. A keresztyén erkölcsre és hithűségre vonatkozó követelményeket az intézmények belső szabályaiban, illetve a munkaszerződésekben kell érvényesíteni.

(4)              Ugyanaz az egyházi bíró csak egy egyházi bíróságnál működhet. Akit bírói tisztség betöltésére megválasztottak, más, újabb egyházi tisztségre nem választható.

 

 

3. §

 

(1)       Az egyházi bíróságok a részükre meghatározott hatáskörben és eljárási szabályok szerint járnak   el és a hatáskörükbe tartozó ügyekben minden világi hatóság és bíróság kizárásával határoznak.

(2)               Illetékes bíróságától  - a törvényben írt kivételektől eltekintve - senki sem vonható el.

(3)               Egyházi bíróságok tagjai e tisztségükben eljárva kizárólag a törvénynek vannak alárendelve.

 

 

4. §

 

Az egyházi bíróságok a következők:

a)  az egyházmegyei bíróság,

b)  az egyházkerületi bíróság,

c)   a zsinati bíróság

 

II. Rész

AZ EGYHÁZI BÍRÓSÁGOK SZERVEZETE ÉS HATÁSKÖRE

 

I. Fejezet

Az Egyházmegyei Bíróság

 

5. §

 

(1)     Az Egyházmegyei Bíróság elnöksége az egyházmegye esperese és gondnoka. Az egyházmegyei bíróságot az egyházmegyei bírák alkotják, akiket az általános tisztújítás során az alakuló egyházmegyei közgyűlés választ meg a teljes jogú egyháztagok köréből.

(2)      Az egyházmegyei bíróság négy lelkészi és négy világi egyháztagból áll. A világi tagokat lehetőleg jogi végzettséggel rendelkező legalább 5 éve teljes jogú egyháztagok köréből kell megválasztani.

 

 

6. §

 

       (1) Az eljáró bírósági tanács összesen három tagból áll. A tanács tagjai közül legalább egy személy lelkészi és legalább egy személy jogi végzettségű.

(2)  Az eljáró bírói tanács tagjait a bíróság elnöksége jelöli ki, - elnökét a tagok maguk választják meg.

(3)  Az elnökség tagjai az ügy tárgyalásában és a határozat meghozatalában nem vehetnek  részt.

 

7. §

 

(1)     Az egyházmegyei bíróság első fokon határoz:

a)       az esperes és az egyházmegyei gondnok kivételével az egyházközség és az egyházmegye  tisztségviselőinek minden fegyelmi, illetve igazgatási ügyében.

b)       az egyházmegyébe bekebelezett lelkészi jellegű személyek minden fegyelmi illetve igazgatási ügyében,

c)       az egyházközségek, valamint az egyházmegyék és azok intézményei igazgatási ügyében.

 

(2)     Másodfokon határoz: az egyházközség, az egyháztagok fegyelmi, illetve igazgatási ügyében hozott presbitériumi határozat elleni benyújtott fellebbezések ügyében. (53.§ (4) bek.)

 

8. §

 

 

Az Egyházmegyei Bíróság tárgyalásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek részletes szabályait a 48.§. tartalmazza.

                                                             9. §

 

Minden egyházmegye alakít bíróságot, de több egyházmegye megállapodhat közös bíróság létrehozásában is. Közös bíróság alakításakor a bíróság elnökségének azt az egyházmegyei elnökséget kell tekinteni, amelyik az adott ügyben területileg illetékes. 

 

 

II. Fejezet

Az egyházkerületi bíróság

 

10. §

 

(1)       Az Egyházkerületi Bíróság elnöksége az egyházkerület püspöke és főgondnoka.

(2)       Az egyházkerületi bíróságot az egyházkerületi bírák alkotják, akiket az általános tisztújítás során az alakuló egyházkerületi közgyűlés választ meg a teljes jogú egyháztagok köréből, - az egyházmegyék arányos képviseletét lehetőleg biztosítani kell.

(3)       Az egyházkerületi bíróság egyenlő arányban, legalább négy lelkészi és négy világi tagból áll. A világi tagokat lehetőleg jogi végzettséggel és gyakorlattal rendelkező legalább 5 éves teljes jogú egyháztagok köréből kell megválasztani.

(4)       Az eljáró bírósági tanács három tagból, fellebbezési ügyben öt tagból áll. A tanács tagjai közül legalább egy személy lelkészi és legalább egy személy jogi végzettségű.

(5)       Az eljáró bírói tanács tagjait a bíróság elnöksége jelöli ki. Elnökét a tagok maguk választják meg.

(6)       Az elnökség tagjai az ügy tárgyalásában és a határozat meghozatalában nem vehetnek részt.

 

11. §

 

(1)          Az Egyházkerületi Bíróság első fokon határoz:

a)  a püspök és az egyházkerületi főgondnok kivételével az egyházkerület tisztségviselői, valamint az esperesek és az egyházmegyei gondnokok minden fegyelmi és igazgatási ügyében,

b)  az egyházkerületi intézmények igazgatási ügyeiben.

(2)          Másodfokon, mint fellebbezési bíróság határoz az egyházmegyei bíróságtól fellebbezés folytán felterjesztett fegyelmi és igazgatási ügyekben.

 

 

III. Fejezet

Zsinati Bíróság

 

12. §

 

(1)              A Zsinati Bíróság elnöksége a Zsinat lelkészi és világi elnöke.

(2)              A Zsinati Bíróságot alkotják a Zsinat által a Zsinat időtartamára a legalább 5 éve teljes jogú egyháztagok köréből titkos szavazás útján választott 20 zsinati bírósági bíró, lelkészi és világi bírák egyenlő arányban.

(3)              A Zsinati Bíróság tagjául kiemelkedő elméleti felkészültséggel és gyakorlati tapasztalatokkal bíró lelkészeket, teológiai tanárokat, világi tagnak lehetőleg bírákat, ügyészeket, ügyvédeket és a jogtudomány művelésében kiemelkedő tudósokat kell jelölni és megválasztani.

(4)              A Dunamelléki- és a Tiszántúli egyházkerületek zsinati képviselői 6-6, és a Dunántúli- és Tiszáninneni egyházkerületek zsinati képviselői 4-4 zsinati bírót jelölnek.

 

13. §

 

(1)       Az eljáró bírósági tanács összesen 5 tagból áll. A tanács tagjai közül legalább két személy lelkészi és legalább két személy jogi végzettségű.

(2)       Az eljáró bírói tanács tagjait a bíróság elnöksége jelöli ki. Elnökét a tagok maguk választják meg.

(3)       Az Elnökség tagjai az ügy tárgyalásában és a határozat meghozatalában nem vehetnek részt, kivéve a 16.§ szerinti eljárást.

 

14. §

 

(1)                    A Zsinati Bíróság első fokon határoz:

 

a)  a püspökök és főgondnokok fegyelmi ügyeiben,

b)  a teológiai tanárok, a gyűjteményi tanács elnöke, a zsinati tanácsos, a zsinati jogtanácsos, a zsinati bírák, a Zsinati Iroda lelkészi jellegű osztályvezetői,  a zsinati fenntartású intézmények lelkészi jellegű vezetői fegyelmi ügyében, -  e minőségükben elkövetett cselekmények vonatkozásában.

 

c)   az a) és b) pontban felsoroltak igazgatási ügyeiben,

d)  az egyházkerületek és az országos intézmények közötti igazgatási ügyekben,

e)   a Zsinati Tanács nyugdíj ügyekben hozott határozatai ellen benyújtott panaszok ügyében.

(2)       Másodfokon határoz:

az egyházkerületi bíróságtól, mint elsőfokon eljáró bíróságtól fellebbezés folytán felterjesztett fegyelmi és  igazgatási ügyekben.

(3)       Harmadfokon határoz: azokban a fegyelmi ügyekben, amelyekben a másodfokú bíróságok hivatalvesztés büntetést alkalmaztak. Az eljárásra e törvény 53-61. §-ok rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(4)      Rendkívüli jogorvoslatként  e törvény VI. Fejezetében foglalt rendelkezések alapján elbírálja a felülvizsgálati kérelmeket.

 

15. §

(1)                

(2)               A Zsinati Bíróság elsőfokon hozott, a 14.§(1) bekezdés a-d.) pontjaiban foglalt határozatai ellen fellebbezésnek van helye a Zsinati Bíróság másodfokú tanácsához.

(3)               A másodfokú tanács 5 tagból áll. E tanácsban nem járhatnak el azok a bírák, akik az elsőfokú határozat hozatalában részt  vettek.

(4)               A Zsinati Bíróság felülvizsgálati tanácsa 5 tagú, amely tagok között nem lehetnek jelen azok akik az első vagy a másodfokú bíróság határozatában részt vettek.

(5)               A Zsinati Bíróság teljes ülése akkor határozatképes, ha az elnökségen kívül legalább 12 zsinati bíró jelen van.

 

 

16. §

 

(1)               A Zsinati Bíróság teljes ülése az egyházi bíráskodásban vitássá vált elvi jelentőségű kérdések vonatkozásában - vagy ha az egyházi bíróságok eltérő gyakorlatát észlelik az egységes jogértelmezés biztosítása céljából jogegységi határozatot hozhat.

(2)                Jogegységi határozat hozatalát kezdeményezheti:

a)  a Zsinati Bíróság elnöksége, vagy a Zsinat jogtanácsosa,

b)  az egyházkerületi bíróság elnöksége vagy az egyházkerületi jogtanácsos.

(3)               A Zsinati Bíróság a jogegységi határozatot szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a tanácskozást vezető elnök szavazata dönt.

(4)               A Zsinati Bíróság jogegységi határozata kihirdetésétől kötelező az egyházi bíróságok ítélkezési gyakorlatára nézve. A jogegységi határozat kihirdetését megelőzően jogerősen befejezett ügyeket a jogegységi határozat nem érinti.

 

 

IV. Fejezet

Bírói jogsegély

 

17. §

 

Más bíróság területén bírói cselekményeket megkeresés útján kell foganatosítani. Az egyházi bíróságok kötelesek a másik bíróság vagy hatóság megkeresésének 15 nap alatt eleget tenni. A megkeresés teljesítését meg kell tagadni, ha az törvénybe ütközik.

 

 

V. Fejezet

A bírósági hatáskör megállapítása tárgyi összefüggés alapján

 

18. §

 

Ha több olyan panaszlott van, akinek az ügyében az első fokú eljárás a törvény rendelkezésénél fogva más-más szintű bíróság hatáskörébe tartozik, és a cselekményeik összefüggenek, a tárgyi összefüggésnél fogva a magasabb fokú bíróság jár el.

 

 

VI. Fejezet

Bírósági illetékesség

 

19. §

 

Egyháztagok fegyelmi és igazgatási ügyében az a presbitérium illetékes eljárni, amely egyházközség tagja a panaszlott.

 

20. §

 

(1)       Tisztségviselők bírósági ügyében az a hatáskörrel bíró első fokú bíróság illetékes, amelynek a területén a tisztségviselő tisztségét betölti. Ha ugyanabban a fegyelmi ügyben több olyan panaszlott van, akire nézve Első fokon más-más azonos szintű bíróság lenne hivatott eljárni, az a bíróság fog eljárni, amelyik előtt az eljárás előbb megindult.

(2)       A bíróságok között felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén az eljáró bíróságot a Zsinati Bíróság elnöksége jelöli ki. Határozata ellen fellebbezésének helye nincs.

 

VII. Fejezet

Bírói eskü

 

21. §

 

 Az egyházi bíróság tagjai kötelesek külön bírói esküt tenni az őket megválasztó testület előtt. Az eskü szövege a következő: „Én ........................ bíró, esküszöm az élő Istenre, aki Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy örök, igaz Isten, hogy azokban az ügyekben, amelyekben, mint bíró működöm közre, az egyházi törvények értelmében, a Szentírás szellemében igazságosan és lelkiismeretesen, részrehajlás nélkül, legjobb tudásom szerint  fogok eljárni. A hivatali titkot megőrzöm. Isten engem úgy segéljen!”

 

 

VIII. Fejezet 

A képviselet

 

22. §

 

(1)       Egyházi bíróság előtt a fél személyesen vagy meghatalmazott útján járhat el.

(2)       Meghatalmazott csak a félnek a 23. § (1) bek. c) pontjában meghatározott hozzátartozója vagy ügyvéd lehet.

(3)       Nem lehet meghatalmazott:

a)  aki 18. életévét még nem töltötte be,

b)  akit jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltott,

c)   akit a bíróság jogerős ítéletével gondnokság alá helyezett.

(4)       A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz tanúk alkalmazása nem szükséges.

 

 

IX. Fejezet

Bírák kizárása - bíróság kijelölése

 

23. §

 

(1)       Az ügy elintézéséből ki van zárva és abban, mint bíró nem vehet részt:

a)  a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy,

b)  az a) pont alá eső személy képviselője, vagy olyan volt képviselője, aki az ügyben eljárt,

c)   az a) vagy b) pont alá eső személynek egyeneságbeli rokona és annak házastársa, az örökbefogadó és nevelő szülő, az örökbefogadott és nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, jegyes - a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa (hozzátartozó),

d)  akit az ügyben tanúként kihallgattak, vagy akinek tanúként vagy szakértőként való kihallgatását a bíróság elrendelte,

e)   olyan határozat felülbírálásában, amelynek meghozatalában részt vett,

f)    az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okokból nem várható (elfogultság.),

(2)       Az a-e) pontokban felsorolt eseteket a bíróság hivatalból köteles figyelembe venni az eljárás bármely szakában.

(3)       Az (1) bek. f) pontjában kizárási okot a fél a tárgyalás megkezdése után csak akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről csak a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást és ezt nyomban bejelentette.

 

 

24. §

 

(1)            Ha a bíró a reá vonatkozó kizárási okot maga jelentette be vagy saját mellőzéséhez maga is hozzájárul, másik bíró behívásáról a bíróság elnöksége gondoskodik.

(2)            A felmerült érdekeltségre vonatkozó kifogás tárgyában a bíróság elnöksége dönt. E döntés meghozataláig az eljárást fel kell függeszteni. Ha valamelyik bíró érdekeltségét a bíróság elnöksége megállapította, az elnökség új tag behívásáról intézkedik.

(3)            Ha a kizárásra irányuló bejelentést nem maga a bíró tette, nyilatkozatát a döntés előtt be kell szerezni.

(4)            A kizárást kimondó határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, a kizárás megtagadása miatt pedig csak abban a fellebbezésben lehet panaszt tenni, amely az ügy érdemében hozott határozat ellen irányul.

25. §

 

Ha a kizárási ok az egész bíróságra, illetve a bíróság elnökségére - kivéve a Zsinati Bíróságot - kiterjed, vagy annyi tagjára nézve áll fenn, hogy a bírói tanács nem alakítható meg, másik azonos hatáskörű bíróság kijelölésének van helye. A bíróság kijelölésének jogát az egyházmegyei bíróságot illetően az egyházkerületi bíróság elnöksége, az egyházkerületi bíróság vonatkozásában pedig a Zsinati Bíróság elnöksége gyakorolja.

 

 

III. Rész

ELJÁRÁS KISEBB SÚLYÚ VÉTSÉGEK ESETÉBEN

 

26. §

 

(1)       Ha az egyháztag olyan kifogásolható magatartást tanúsít, amely a fegyelmi vétség súlyát nem éri el, őt a presbitérium elnöksége intésben részesítheti.

(2)       Az intés történhet:

            a) négyszemközt,

b) a presbitérium jelenlétében.

 

27. §

 

(1)               Ha az egyházi tisztségviselő olyan kisebb szabálytalanságot követ el, vagy olyan kifogásolható magatartást tanúsít, amely a fegyelmi vétség súlyát nem éri el, őt az illetékes egyházmegyei, egyházkerületi vagy zsinati bíróság elnöksége intésben részesítheti.

(2)       Az intés történhet:

a) az elnökség jelenlétében,

            b) a lelkész testület jelenlétében.

28. §

 

(1)              A presbitérium elnökségének intézkedése ellen a megintett a közléstől számított 15 napon belül a presbitériumhoz élhet fellebbezéssel.

(2)              A bíróság elnöksége által alkalmazott intés ellen a megintett a bírósághoz fordulhat, és tárgyalás tartását kérheti, a közléstől számított 15 napon belül.

 

IV. Rész

A FEGYELMI ÜGYEK

 

I. Fejezet

A fegyelmi vétségek

 

29. §

 

 Az egyháztag fegyelmi vétséget követ el, ha az egyháztagságból fakadó jogával visszaél, vagy kötelességét szándékosan vagy súlyosan gondatlanul nem teljesíti.

 

30. §

 Az egyházi tisztségviselő fegyelmi vétségei:

 

a)  Isten Igéjével, illetve a Magyarországi Református Egyház Hitvallásaival ellentétes tanok hirdetése és terjesztése,

b)  hivatali  jogaival való visszaélés, kötelezettségeinek megszegése,

c)   az egyházi szolgálatok el nem végzése, vagy akadályoztatás esetén a megfelelő helyettesről való gondoskodás elmulasztása,

d)  a hivatali teendők végzésében való mulasztás,

e)   az egyházi anyagi javak hűtlen kezelése, s minden olyan gondatlanság, mellyel az egyháznak kárt okoz,

f)    olyan cselekmény vagy mulasztás, amely az evangélium mértéke szerinti tiszta erkölcsbe ütközik, vagy a viselt egyházi tisztség tekintélyét sérti, az egyház hitelét rontja, - és a tisztségéhez szükséget  bizalmat megingatja,

g)  ellenszegülés,  engedetlenség az egyházi felsőbbségek törvényes rendeleteivel és határozataival szemben,

h)  egyházi felsőbbségnek, egyházi szolgáknak és egyháztagoknak szóban vagy írásban történő rágalmazása,  becsületsértés, az egyházi vagy világi hatóságok , vagy nagy nyilvánosság előtti hamis vádaskodás,

i)    a törvényes ellenőrzési kötelezettség elmulasztása,

j)    bűncselekmény elkövetése,

k)  házassági kötelék felróható felbontása.

 

 

II. Fejezet

Fegyelmi büntetések

 

31. §

 

 A fegyelmi büntetések egyháztaggal szemben:

a)  feddés,

b)  megfosztás a választás és választhatóság jogától 1-6 évi időtartamra.

 

II. fejezet

Fegyelmi büntetések

 

31. §

A fegyelmi büntetések egyháztaggal szemben:

  1. feddés,

  2. megfosztás a választás és választhatóság jogától 1–6 évi időtartamra.

 

 

32. §

Fegyelmi büntetések egyházi tisztségviselőkkel szemben:

(1) Főbüntetések:

  1. szóbeli feddés,

  2. írásbeli megrovás,

  3. pénzbüntetés,

  4. áthelyezés

  5. választhatóságtól megfosztás,

  6. tisztségtől való megfosztás,

  7. áthelyezés vezetői állásból beosztotti állásba,

  8. önálló lelkészből nem önálló lelkésszé minősítés,

  9. hivatalvesztés.

 

(2) A d) pontban meghatározott jogkövetkezmény (áthelyezés) csak segéd és beosztott lelkésszel szemben alkalmazható.

(3)Az  e) és h)  pontokban foglalt büntetés 1-6 évig terjedő időtartamra szabható ki.

(4) Az (1) bekezdés g), h), i) pontjaiban foglalt jogkövetkezmények csak lelkésszel szemben szabhatók ki.

(5) Akit a bíróság hivatalvesztésre ítélt, lelkészi szolgálatot nem láthat el, lelkészi tisztsége megszűnik, lelkészi állásra nem választható és  nem nevezhető ki .

 (6) Mellékbüntetések:

  1. a jobb javadalmazású állásra vagy magasabb egyházi tisztség viselésére való választhatóság kizárása 1-6 évig terjedő időtartamra,

  2. egyes részjogosítványok, jogosultságok meghatározott időre történő megvonása.

 

33. §

 (1) A 32.§ (1) bekezdésének c) és f) pontjaiban foglalt fegyelmi büntetés végrehajtása két évig terjedő próbaidőre felfüggeszthető, ha az elkövető személyi körülményeire tekintettel alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. Ha a felfüggesztés ideje alatt elkövetett fegyelmi vétség miatt jogerősen újabb fegyelmi büntetést szabnak ki, a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani, és ezt a határozatban ki kell mondani.

(2) A büntetések közül az a), b) alattiak végrehajtását kihirdetés útján az eljáró bíróság foganatosítja.

(3) A c) pontban foglalt büntetés végrehajtása ügyében a bíróság megkeresi az elmarasztalt szolgálati felettesét, állásfenntartóját, munkáltatóját a pénzbüntetés levonás útján történő foganatosítása iránt.

(4) A 32.§ (1) bekezdésének d), e), f), g), h) i)  pontokban meghatározott olyan fegyelmi büntetés kiszabása  esetén, amely a szolgálati viszony adott helyen történő megszűnését eredményezi – amennyiben szükséges – a lelkészi illetménylakás kiürítése iránt polgári bírósághoz kell fordulni.

(5) A pénzbüntetés: az egyházi tisztségviselő előző naptári évi illetményének egyötöd részét nem haladhatja meg.

(6) A pénzbüntetés alapjául figyelembe veendő összeg: az előző évi nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem.

(7) Amennyiben e törvény 32.§ (1) bekezdés d), e), f), g), h), i), pontjai szerinti főbüntetés, illetve a (2) bekezdés szerinti mellékbüntetés kerül kiszabásra, a határozatot meg kell küldeni az illetékes egyházkerület elnöksége és a Zsinat elnöksége részére.

 

 

V. Rész

A BÍRÓSÁG HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ IGAZGATÁSI ÜGYEK

 

34. §

Az egyházi tisztségviselők választása, - megbízatása, - javadalmazása, - nyugdíjazása, - áthelyezése, - anyagi felelősségének érvényesítése körében felmerülő jogviták, valamint az egyházközségek és egyházi szervezetek és intézményeik között felmerülő viták intézése, a jogszabályok értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban az illetékes egyházi bíróság hatáskörébe tartozik.

 

VI. Rész

BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS

 

I. Fejezet

Az előkészítő eljárás

 

35. §

 

(1)       Az egyházi bíróság előtti eljárás hivatalból, vagy a panaszos kérelmére indulhat.

(2)       Bármely egyházi szervnél vagy hatóságnál tett bírói útra tartozó bejelentést vagy panaszt 8 napon belül az illetékes egyházi bíróság elnökségéhez át kell tenni, és erről a panaszost értesíteni kell.

(3)       Az illetékes egyházi bíróság elnöksége 8 napon belül köteles a panaszt megvizsgálni.

(4)       Amennyiben a panasz hiányos, úgy hiánypótlásra vissza kell adni azzal, hogy a panaszt a hiánypótlással és a bizonyítékok megjelölésével együtt 8 napon belül a panasztevő jogosult ismét benyújtani. Ennek elmulasztása esetén a bíróság elnöksége a panaszt visszautasítja.

(5)       A bíróság elnöksége – amennyiben nincs helye a 36.§ (1) bekezdésében szabályozott eljárásnak – a szabályszerűen benyújtott panasz egy másolati példányát megküldi a panaszlottnak és felhívja, hogy 8 napon belül terjessze elő ezzel kapcsolatos nyilatkozatát az erre vonatkozó bizonyítékokkal együtt.

 

36. §

 

 (1)      A nyilvánvalóan alaptalan panaszt a bíróság elnöksége indokolt határozattal elutasítja. Ez ellen a határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a bíróság elnökségéhez benyújtott, de a bírósághoz címzett jogorvoslatnak van helye.

(2)       Ha az (1) bek. alkalmazásának nincs helye, a bíróság elnöksége az ügy iratait az illetékes jogtanácsosnak adja ki, aki gondoskodik az előzetes vizsgálat lefolytatásáról.

 

37. §

 

(1)                  A jogtanácsos a panasz kivizsgálása során a panaszost és panaszlottat, valamint a tanúkat és szakértőket  a szükséghez képest kihallgatja, az ügy felderítéséhez szükséges bizonyítékokat és okiratokat beszerzi.

(2)                  A vizsgálatot 30 napon belül  le kell folytatni. Ez indokolt esetben az elnökség hozzájárulásával további 30 nappal meghosszabbítható.

(3)                  A vizsgálat befejezése után az összes irat beterjesztésével indítványt terjeszt elő a bíróság elnökségéhez, amelyben az eljárás lefolytatásának elrendelését, vagy az eljárás megszüntetését indítványozza.

 

38. §

 

(1)              A bíróság elnöksége a jogtanácsos indokolt javaslatára a fegyelmi eljárás elrendelését megtagadja, ha

a)  a vizsgálat tárgyává tett magatartás nem képez fegyelmi vétséget,

b)  ha a fegyelmi vétséget képező magatartás elévült,

c)  ha a fegyelmi eljárást lefolytatásának egyéb akadálya van.

(2)       Az eljárás elrendelését megtagadó határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a bíróság elnökségéhez benyújtott, de a bírósághoz címzett jogorvoslati kérelemnek van helye.

39. §

 

Ha az eljárás megtagadásának nincs helye, a bíróság elnöksége a fegyelmi eljárás lefolytatását elrendeli, az eljáró tanácsot kijelöli. A panaszost az eljárási költségek megelőlegezésére és letétbe helyezésére kötelezheti.

 

40. §

 

Igazgatási ügyekre vonatkozó eljárási szabályokat a törvény IX. része tartalmazza. Az előző §-okban foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy az eljárás során - amennyiben az ügy jellege lehetővé teszi - az egyezségkötést elő kell segíteni.

 

II. Fejezet

A tárgyalás

 

41. §

 

 (1)      A tárgyalási határnapot a tanács elnökének úgy kell meghatározni, hogy az idézés  kézbesítése és a határnap között legalább 8 nap legyen.

 (2)      A tárgyalásra a jogtanácsost, panaszost, panaszlottat és képviselőiket idézni kell.

 (3)      A tanúk és szakértők  indítványra vagy szükség esetén idézhetők.

 (4)      A panaszlottal közölni kell a panaszt és a jogtanácsos indítványát az idézéssel együtt.

 

42. §

 

 (1)      A tárgyalás nyilvános.

(2)       A bíróság a nyilvánosságot indokolt határozatával az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről bármikor kizárhatja, ha az közérdekből vagy jogos magánérdekből feltétlenül szükséges. E határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

 

43. §

 

(1)              A bírósági eljárás során az ügyfelet megilleti a nyilatkozattétel joga, köteles viszont legjobb tudása szerint jóhiszeműen közreműködni.  Ennek érdekében az eljáró bíróság az ügyfelet jogairól és kötelességeiről tájékoztatja.

(2)              A tárgyaláson a tanács elnöke felügyel a rend fenntartására és arra, hogy a felek jogaikat a törvény szerint gyakorolják. Azt, aki a rendet zavarja, rendreutasítja. Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén az illetőt a teremből kiutasítja, a tárgyalást távollétében folytatja.

(2)       Súlyosabb rendzavarás esetén az elnök az egyházi fegyelmi hatóság alá tartozó személyek ellen, az illetékes egyházi bíróság elnökségénél jelzéssel él fegyelmi eljárás megindítása céljából.

 

44. §

 

A tanács elnöke a tárgyalást a felek és az ügy tárgyának megjelölésével megnyitja. Megállapítja, hogy a bíróság tagjai teljes számban megjelentek, továbbá, hogy a felek, a tanúk és szakértők megidézése szabályszerűen megtörtént és a tárgyalás megtartásának nincs akadálya.

45. §

 

(1)            A tárgyalás megnyitása után az elnök a bíróság tagjait és a jegyzőkönyv vezetőjét nyilatkozatra hívja fel a tekintetben, hogy nem forog-e fenn valamelyikükre nézve a 23.§-ban felsorolt kizárási ok.

(2)            A bíróság tagjainak nyilatkozata után a felek és képviselőik szólítandók fel nyilatkozattételre, hogy a bíróság tagjai ellen van-e kifogásuk.

(3)            Kifogás előterjesztése esetén a 23. § és a 24. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

46. §

 

(1)          A tárgyaláson a tanács elnöke által kijelölt előadó bíró ismerteti az ügyet. Ezt követően a jogtanácsos előterjeszti indítványát és a panaszlott a védekezését.

(2)          A bíróság lefolytatja a bizonyítást és ennek keretében szükség szerint a megidézett tanúkhoz és szakértőkhöz a bíróság tagjai, a jogtanácsos, a panaszos és panaszlott kérdéseket tehetnek fel, és a felmerült ellentmondásokra szembesítést rendelhet el.

 

47. §

 

(1)              A bizonyítási eljárás befejezése után a jogtanácsos végindítványt terjeszt elő.

(2)              A panaszlott vagy képviselője a jogtanácsosi végindítványban foglaltakra nyilatkozatot tehet.

48. §

 

(1)       A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet  jegyzőkönyvvezető vezet, és amelynek tartalmaznia kell a jelenlevők megnevezését és a tárgyalás lefolyását (a panaszos, a panaszlott, a kihallgatott tanúk és szakértők vallomását, az indítványokat és észrevételeket),

(2)       Ha az eljárás során a felek között egyezség jött létre, rögzíteni kell annak tartalmát és a bíróság jóváhagyó határozatát.

(3)       Ha a bíróság határozata nem egyhangú, külön tanácskozási jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazásban kisebbségben maradt bíró különvéleményét. Ezeket lepecsételt zárt borítékban kell az iratokhoz csatolni és ezt csak a jogorvoslat tárgyában eljáró bíróság bonthatja fel és tekintheti meg.

(4)       A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy a határozat kihirdetésénél a felek és képviselőik közül kik voltak jelen.

(5)       A jegyzőkönyvet a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

 

 

III. Fejezet

A bírósági határozatok

 

49. §

 

(1)              A bíróság az ügy érdemében és az eljárás folyamán felmerülő egyéb kérdésekben is határozattal  dönt.

(2)              A bíróság a határozat meghozatalánál a bizonyítékokat, az enyhítő és súlyosító körülményeket szabadon mérlegeli.

 

50. §

 

A bíróság határozatát zárt ülésen hozza meg, nyilvánosan hirdeti ki és 15 napon belül írásban közli a felekkel.

 

51. §

 

(1)            A határozat három részből áll: bevezető, rendelkező és indokolás részekből.

(2)            A bevezető résznek tartalmaznia kell az ügyszámot, a bíróság, valamint a felek és képviselőik megnevezését, a határozathozatal helyét és idejét.

(3)            A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a bíróság döntését és a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatót. Utalni kell a fellebbezés lehetőségére vagy kizártságára annak határidejére, címzettjére és benyújtásának helyére.

(4)            A határozat indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság határozata alapszik. Meg kell röviden említeni azokat a körülményeket, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, végül utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a bíróság valamely tényállást nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte.

(5)             

a)         A határozat rendelkező részében dönteni kell az eljárási költségekről és azok viseléséről is. Költségek: a bíróság tagjai, a jogtanácsos, a tanúk, szakértők útiköltségei, napidíjai és az eljárás során felmerült összes egyéb költség. Költség a felet képviselő ügyvéd készkiadása és munkadíja is.

b)        Fegyelmi ügyben a bíróság kötelezi a panaszlottat az eljárási költségek részben vagy egészben történő megfizetésére, amennyiben őt vétkesnek mondja ki.

c)         Igazgatási ügyben a bíróság a költségek viselése felől az összes adat mérlegelésével dönt.

(6)       Ha a bíróság a fegyelmi ügyben a panaszlottat felmenti, vagy az eljárást megszünteti, - kivéve 77. § (1) bekezdésben foglaltakat - a panaszlott és meghatalmazottja költségeit, az elsőfokú bíróságot megválasztó egyházi szervezet viseli.       

52. §

 

Egyházi javadalmat élvező személy terhére megállapított költségeket a teljesítési határidő eredménytelen eltelte után a bíróság felhívására a jogerős határozat alapján a folyósított havi illetményéből, - annak 1/3-ad része erejéig le kell vonni és a bíróság rendelkezése szerint kell átutalni.

 

IV. Fejezet

A fellebbezés

 

53. §

 

(1)            Fegyelmi ügyben fellebbezésre jogosult a jogtanácsos, - a panaszlott és akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

(2)            Fellebbezésnek a bíróság ügydöntő és azon határozata ellen van helye, amelyre nézve ezt a törvény kifejezetten megengedi.

(3)            Egyéb bírói vagy elnökségi hatáskörben meghozott határozatok és intézkedések ellen az eljárást befejező határozat elleni fellebbezésben lehet jogorvoslatot kérni.

(4)            Az egyháztagok fegyelmi és a bírósági hatáskörbe tartozó igazgatási ügyében hozott presbitériumi határozat ellen fellebbezésnek van helye az illetékes egyházmegyei bírósághoz.

 

54. §

 

 (1)      A fellebbezést a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a határozatot hozó bíróságnál kell benyújtani.

(2)       A határidőn túl benyújtott, nem a jogosulttól származó, vagy a törvényben egyébként kizárt fellebbezést a megfellebbezett határozatot hozó bíróság elnöksége visszautasítja.

(3)       A fellebbezést visszautasító határozat ellen egyfokú fellebbezésnek van helye a felsőbb fokon eljárni hivatott bírósághoz.

(4)       A fellebbezési határidőt mulasztó fél a határidő lejártát követő 15  napon belül elfogadható indokolással igazolhatja mulasztását. Az igazolás elfogadása felől az elsőfokon eljáró bíróság dönt. Határozata ellen külön fellebbezésnek van helye.

 

 

55. §

 

A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

 

 

56. §

 

(1)               A fellebbezett ügy iratait a fellebbezési határidő lejártától számított 8 napon belül a bíróság köteles a felsőbb fokú bíróság elnökségéhez felterjeszteni.

(2)            A fellebbezési eljárás során a 41-48. § szabályai megfelelően irányadók.

(3)       A fellebbezési tárgyalás határnapjáról a másodfokon eljáró kerületi-, vagy zsinati jogtanácsost is értesíteni kell, a határozat és a fellebbezés megküldésével.

 

57. §

 

A fellebbezési tárgyaláson a tanács elnöke által kijelölt előadó bíró ismerteti az ügyet. Ezt követően a jogtanácsos és a panaszlott teszi meg észrevételeit.

 

58. §

 

(1)            A fellebbezési bíróság az első fokon eljárt bíróság által megállapított tényállás alapján határoz, figyelembe véve a felek által a fellebbezési eljárás során újonnan előadott és bizonyított tényeket is.

(2)            A fellebbezési bíróság az első fokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja, hatályon kívül helyezi és az első fokú bíróságot – szükség esetén - új eljárásra utasítja, vagy az eljárást megszünteti.

 

59. §

 

Ha a fellebbezési bíróság az ügyet a tényállás tisztázatlansága miatt, nem tudja elbírálni az első fokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi és az első fokú bíróságot megfelelő iránymutatással új eljárásra utasítja.

 

60. §

 

(1)       A fellebbezési bíróság az első fokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi és az   első fokú bíróságot az eljárás megismétlésére utasítja,

            a) ha az első fokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva,

                  b)ha az első fokú bíróság lényeges eljárási szabályt sértett.

(2)       Az (1) bekezdésben foglalt eseteket a fellebbezési bíróságnak hivatalból kell figyelembe vennie.

 

61. §

 

A fellebbezési bíróság határozatát az első fokon eljárt bíróság elnöksége útján kézbesíti.

 

 

V. Fejezet

Az újrafelvétel

 

62. §

 

(1)       A jogerős határozat ellen perújításnak van helye, ha a fél olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az – elbírálás esetén – reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna.

 

(2)       Az (1) bekezdés alapján a felek bármelyike csak akkor élhet perújítással, ha az ott említett tényt, bizonyítékot vagy határozatot a korábbi eljárás során, önhibáján kívül nem érvényesíthette.

 

63. §

 

Az újrafelvétel iránti kérelem előterjesztésének határideje a jogerős határozat szabályszerű közlésétől számított két év. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.

 

64. §

 

Az újrafelvétel elrendelésének a bírói határozat végrehajtására halasztó hatálya csak akkor van, ha azt az újrafelvételt elrendelő bíróság kimondja.

 

65. §

 

Az újrafelvételt elutasító határozat ellen egyfokú fellebbezésnek van helye.

 

66. §

 

Az újrafelvételi eljárás lefolytatására a jelen törvényben foglalt eljárási szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

 

67. §

 

A választás érvényessége vagy érvénytelenítése tárgyában folytatott bírósági ügyekben újrafelvételnek nincs helye.

 

68. §

 

Az újrafelvételi eljárásban nem vehet részt az a bíró, aki az alaphatározat meghozatalában részt vett.

 

VI. Fejezet

A felülvizsgálat

 

69.§

 

A bíróság jogerős ügydöntő határozata, vagy határozatának meghatározott része ellen felülvizsgálatnak van helye, ha törvénysértő büntetést szabtak ki vagy intézkedést alkalmaztak. Felülvizsgálatnak van helye akkor is, ha a jogerős határozat anyagi jogszabályt sért, a határozatot az eljárási jogszabályok megsértésével hozták meg és ezek az ügy eldöntését érdemben befolyásolták.

 

70.§

 

(1)               A felülvizsgálati kérelem benyújtására jogosultak igazgatási ügyben a felek, fegyelmi ügyben a panaszlott, a jogtanácsos, és mindazok, akikre vonatkozóan a határozat rendelkezést tartalmaz.

(2)               A beadványban meg kell jelölni azt a jogszabálysértést, amelyre a kérelmező felülvizsgálati kérelmét alapozza.

(3)               Felülvizsgálati eljárásnak nincs helye, ha a kérelem benyújtására egyébként jogosult  a rendes jogorvoslati lehetőségeket nem merítette ki.

(4)               A felülvizsgálati kérelemnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, de kérelemre a bíróság elnöksége, vagy az eljáró tanács a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

 

71. §

 

A felülvizsgálati kérelmet a jogerős határozat közlésétől számított 60 napon belül lehet előterjeszteni az alapügyben eljárt elsőfokú bíróságnál. A bíróság a felülvizsgálati kérelmet az ügy irataival 30 napon belül köteles felterjeszteni a Zsinati Bírósághoz.

 

72.§

 

A Zsinati Bíróság Elnöksége 30 napon belül a kérelmet megvizsgálja és a kérelmezőt beadványa kiegészítésre hívja fel, ha  a kérelemből nem lehet megállapítani, hogy azt  milyen jogszabálysértésre alapozták.

A törvényben kizárt, nem jogosulttól származó, ismételt vagy elkésett indítványt a Zsinati Bíróság Elnöksége elutasítja. Elutasítja a kérelmet akkor is, ha megállapítható, hogy  a kérelmező a rendes jogorvoslati lehetőségeket nem merítette ki, illetve az e paragrafusban meghatározott felhívásnak 15 napon belül nem tesz eleget.

 

73. §

 

(1)              Amennyiben a felülvizsgálati kérelmet nem jogtanácsos terjeszti elő, úgy azt a Zsinat Elnöksége a zsinati jogtanácsos részére az ügy irataival együtt nyilatkozattétel végett a bíróság megküldi.

(2)              A zsinati jogtanácsos köteles észrevételeit a felhívástól számított 30 napon belül  előterjeszteni.

 

74. §

 

A Zsinati Bíróság a felülvizsgálati kérelemnek helyt ad, ha azt állapítja meg, hogy törvénysértő büntetés szabtak ki vagy törvénysértő  intézkedést alkalmaztak. Helyt ad a felülvizsgálati kérelemnek akkor is, ha a jogerős határozat anyagi jogszabályt sért, a határozatot az eljárási jogszabályok megsértésével hozták meg és ezek az ügy eldöntését érdemben befolyásolták.

 

 

75. §

 

(1)   A Zsinati Bíróság az ügyben a jogerős határozat meghozataláig keletkezett iratok és bizonyítékok alapján hozza meg döntését.

(2)   A megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi és a korábban eljárt bíróságot, illetőleg a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárására utasítja, amennyiben a tényállás megállapításához új bizonyítás felvétele szükséges, vagy lényeges eljárási szabály figyelmen kívül hagyásával hozott határozatot az alsóbb fokú bíróság.

(3)   A Zsinati Bíróság maga is hozhat a törvénynek megfelelő határozatot, ha a felülvizsgálat törvényi feltételei fennállnak és a határozat meghozatalához szükséges tények az iratokból megállapíthatóak.

(4)   A Zsinati Bíróság, amennyiben az indítványnak nem ad helyt a felülvizsgálati kérelmet elutasítja és a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.

 

76. §

 

Amennyiben a Zsinati Bíróság határozata ellen nyújtanak be felülvizsgálati kérelmet, úgy a Zsinati Bíróság teljes ülése jár el.

 

 

VI. Rész

A HATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSA

 

77. §

 

(1)       Jogerős bírói határozat alapján végrehajtásnak van helye.

(2)       Jogerős az a bírói határozat:

                   a) amely elleni fellebbezési jogukról a felek lemondtak,

b) amely ellen a törvényes határidőben a jogosultak egyike sem jelentett be fellebbezést, vagy a fellebbezést visszavonta,

c) amely ellen további fellebbezésnek a törvény értelmében nincs helye.

 

 

78. §

 

(1)       A bíróság jogerőre emelkedett, ügydöntő határozatát jogerősítési záradékkal látja el és megküldi a feleknek.

(2)       A jogerős határozatokat az egyházkerület elnökségével az első fokon eljárt bíróság elnöksége közli. Az egyházkerület elnöksége a fegyelmi büntetésekről nyilvántartást vezet.

(3) Amennyiben a bíróság választhatóságtól megfosztás, tisztségtől való megfosztás, áthelyezés vezetői állásból beosztotti állásba, önálló lelkészből nem önálló lelkésszé minősítés, hivatalvesztés büntetést szab ki, [32.§ (1) bek. e.) f.) g.) h.) i.)] a jogerős határozatot hozó egyházi bíróság elnöksége a határozat rendelkező részét köteles a jogerőre emelkedést követő tizenöt napon belül megküldeni a Magyarországi Református Egyház hivatalos lapjának, amely azt a következő számban megjelenteti.1

 

 

 

79. §

 

            A végrehajtás elrendeléséről az első fokon eljárt bíróság elnöksége gondoskodik.

 

 

VII. fejezet

A felfüggesztés

 

80. §

 

(1) A bíróság elnöksége vagy az eljáró tanács a fegyelmi eljárás során a tisztségviselőt tisztségéből felfüggesztheti:

                  a) ha ellene büntetőeljárás van folyamatban,

b)ha a felfüggesztés a fegyelmi vétség súlyára vagy jellegére tekintettel szükséges,

(2)  A  bíróságnak a tisztségviselőt tisztségéből fel kell függeszteni, ha  határozatában a 32.§ (1) d),f),h),i) pontjaiban meghatározott  fegyelmi büntetést alkalmazta, - a határozat jogerőre emelkedéséig terjedő időtartamra.

 

 

81. §

 

(1)            A felfüggesztés kimondására vagy megszüntetésére az a bíróság illetékes, amely a tisztségviselő ügyében első fokon eljárni hivatott. A felfüggesztés tárgyában - a tárgyalás mellőzésével is - indokolt határozatot hoz.

(2)            A felfüggesztés tárgyában hozott határozat ellen halasztó hatállyal nem bíró egyfokú fellebbezésnek van helye, amelyet a másodfokú bíróság 15 napon belül köteles elbírálni.

(3)            A bíróság elnöksége a felfüggesztést legfeljebb 30 napra, illetve az eljáró tanács megalakulásáig mondhatja ki. Az eljáró tanács ezt legfeljebb kétszer 60 nappal hosszabbíthatja meg.

 

 

82. §

 

(1)      A felfüggesztett tisztségviselő részére a természetben járó javadalmán kívül illetményének felét kell folyósítani.

(2)       A bíróság a felfüggesztésről értesíti a felfüggesztett szolgálati felettesét, aki a felfüggesztett helyettesítéséről gondoskodik.

 

83. §

 

 A felfüggesztés megszűnik:

 a)   ha a bíróság az eljárást jogerős határozattal megszüntette,

                   b)  ha a 81. § (3) bekezdésben meghatározott idő letelt.

             c) ha a bíróság a tisztségviselővel szemben kiszabott jogerős ítéletében nem alkalmazott hivatalvesztés fegyelmi büntetést.

 

84. §

 

A visszatartott illetményt a tisztségviselőnek ki kell fizetni, hogyha a bíróság nem alkalmazott a 32. § (1) bek. f) vagy i) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetést.

 

85. §

 

(1)            A fegyelmi eljárás megszűnik, ha a panaszlott a bíróság jogerős érdemi határozatának meghozatala előtt tisztségéről és a hozzá fűződő minden igényéről - beleértve az újabb választhatóságra való jogát is - lemond.

(2)            A fegyelmi vétségből származó kárigény érvényesítését - a panaszlottal szemben - sem a lemondás, sem az eljárás megszüntetése nem érinti.

 

       VIII. Rész

I. Fejezet

Különleges szabályok a fegyelmi eljárásnál

 

86. §

Nyugdíjasként tovább szolgáló egyházi tisztségviselő ellen akár nyugdíjazása előtt, akár nyugdíjasként elkövetett fegyelmi vétsége miatt fegyelmi eljárás indítható.

 

II. Fejezet

Az elévülés

 

87.  §

 

 (1)      Fegyelmi eljárást a vétségnek az illetékes fegyelmi hatóság tudomására jutásától számított 6 hónapon belül lehet megindítani.

 (2)      Fegyelmi eljárást a fegyelmi vétség elkövetésétől számított két éven belül - bűncselekmény elkövetése esetén, két éven túl is - de legkésőbb a büntetőeljárás jogerős befejezésétől számított 3 hónapon belül lehet megindítani.

(3)       A bíróság igazgatási hatáskörébe tartozó polgári jogi igények az esedékességtől számított 5 év alatt évülnek el.

 

 

IX. Rész

MENTESÜLÉS A FEGYELMI BÜNTETÉS HÁTRÁNYOS KÖVETKEZMÉNYE ALÓL

 

88.§

 

 (1)      A fegyelmi büntetéssel sújtott tisztségviselő a törvény erejénél fogva mentesül a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól:

a) a feddés büntetés esetében a határozat jogerőre emelkedésével,

a)                 az írásbeli megrovás esetében a jogerőre emelkedésétől számított egy év elteltével,

b)                pénzbüntetés esetében a kifizetésétől számított 1 év elteltével,

c)                 segéd-vagy beosztott lelkész áthelyezése esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 év elteltével.

d)                tisztségtől megfosztás esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 év elteltével,

e)                 választhatóságtól megfosztás esetén a jogerős határozatban kiszabott idő elteltével,

f)                   áthelyezés vezetői állásból beosztotti állásba büntetés kiszabása esetén a jogerős határozatban kiszabott idő elteltével,

g)                önálló lelkészből nem önálló lelkésszé minősítés esetén a jogerős határozatban kiszabott idő elteltével,

h)                a hivatalvesztésre ítélt tisztségviselőt a határozat jogerőre emelkedését követő hat év elteltével – kérelmére – a Zsinati Bíróság a lelkészképesítő bizottság állásfoglalásának beszerzése után mentesítheti a büntetés hátrányos következményei alól, ha az egyházban végzett tevékenysége és példamutató magatartása alapján arra érdemes.

(2)      A Zsinati Bíróság a fegyelmi büntetéssel sújtott tisztségviselőt kérelmére az (1) bekezdésben meghatározott idő eltelte előtt is mentesítheti a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól, ha kiemelkedő szolgálata és példamutató magatartása alapján arra érdemes.

(3)       A hátrányos következmények alóli mentesítés nem jelenti egyben a fegyelmi eljárást megelőző állapot visszaállítását, különös tekintettel a szolgálati helyre és beosztásra.

 

X. RÉSZ

ELJÁRÁS IGAZGATÁSI ÜGYEKBEN

 

89. §

 

(1)              A törvény 34.§-ában meghatározott igazgatási ügyekben, e részben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2)              Ha más jogszabály szorosabb határidőt nem ír elő, úgy az igazgatási ügy bírósághoz történő beérkezését követően a bíróság 30 napon belül köteles az előkészítő eljárást megtenni, és köteles az első fokú ügydöntő határozatot 90 napon belül meghozni.  Ez utóbbi határidőt a bíróság elnöke egy ízben indokolt esetben legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Erről a feleket köteles értesíteni.

(3)              Választással kapcsolatos bírósági eljárásban e törvény XI. részében meghatározott soronkívüliségi szabályokat kell alkalmazni.

 

 

90. §

 

(1)       Hatáskör és illetékesség:

a)        az igazgatási ügyben érintett egyháztag vagy egyházi tisztségviselő és az egyházmegye, vagy az egyházmegyei intézmény közötti jogvitában az Egyházkerületi Bíróság Elnöksége által kirendelt Egyházmegyei Bíróság,

             b)       az igazgatási ügyben érintett egyháztag vagy egyházi tisztségviselő és az egyházkerület közötti jogvitában a Zsinati Bíróság Elnöksége által kirendelt Egyházkerületi Bíróság,

             c)       az igazgatási ügyben érintett egyháztag vagy egyházi tisztségviselő és a Zsinat közötti jogvitában a Zsinati Bíróság jár el.

             d)       az igazgatási ügyben érintett egyháztag vagy egyházi tisztségviselő és az egyházmegyéhez tartozó egyházközségek vagy egyházi intézmények közötti jogvitában az Egyházmegyei Bíróság,

             e)       az igazgatási ügyben érintett egyháztag vagy egyházi tisztségviselő az egyházmegye és a hozzá tartozó egyházközség vagy egyházi intézmény közötti jogvitában az Egyházkerületi Bíróság Elnöksége által kirendelt másik Egyházmegyei Bíróság,

             f)        az igazgatási ügyben érintett egyháztag vagy egyházi tisztségviselő azonos egyházkerület különböző egyházmegyéihez tartozó egyházközségek vagy egyházi intézmények közötti jogvitában az Egyházkerületi Bíróság Elnöksége által kirendelt, nem érintett Egyházmegyei Bíróság,

             g)       az igazgatási ügyben érintett egyháztag vagy egyházi tisztségviselő egy egyházkerülethez tartozó egyházmegyék közötti jogvitában az Egyházkerületi Bíróság,

h)         az igazgatási ügyben érintett egyháztag vagy egyházi tisztségviselő különböző egyházkerületekhez tartozó egyházmegyék közötti jogvitában a Zsinati Bíróság Elnöksége által kirendelt nem érintett Egyházkerületi Bíróság,

i)          az igazgatási ügyben érintett egyháztag vagy egyházi tisztségviselő és egyházkerület és a hozzá tartozó egyházi szervezet közötti jogvitában a Zsinati Bíróság Elnöksége által kirendelt nem érintett Egyházkerületi Bíróság jár el.

 

(2)       A felek által kiválasztott bíróság jár el, ha valamennyi fél erre irányuló kérelmet terjeszt elő, figyelemmel az (1) bekezdésben megállapított hatásköri szabályokra.

(3)       Nem lehet kirendelni azt a bíróságot, amely ellen valamennyi érintett tiltakozott.

(4)       A bírák kizárása ügyében a 23-24. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a bíróság elnökének kizártsága kiterjed a bíróság egészére.

 

 

91. §

 

(1)              Amennyiben az ügy jellege lehetővé teszi, a Bíróság Elnökségének meg kell kísérelni a felek közötti egyezség létrehozását.

(2)              Ha a rendelkezésre álló iratok alapján az ügy eldönthető a bíróság elnöke ezt írásban közli a felekkel. Amennyiben 8 napon belül nem kérik tárgyalás megtartását, a bíróság tárgyalás mellőzésével hozza meg határozatát.

(3)              Amennyiben a bíróság tárgyalást tart a 41-48. §-ok rendelkezései szerint kell eljárni, de zárt tárgyalás nem rendelhető el.

 

92. §

 

            A határozatokra vonatkozóan a 49-52. §-ok rendelkezéseit kell figyelembe venni.

 

93. §

 

(1)              A határozat ellen egyfokú fellebbezésnek van helye.

(2)              A másodfokú eljárásban is lehetősége van a bíróságnak a tárgyalás mellőzésétre a 91. §-ban foglaltak szerint.

(3)              Egyébként a fellebbezésre vonatkozó 53-61. §-ok értelemszerűen alkalmazandók.

 

94. §

            Újrafelvételnek nincs helye.

 

95. §

 

            A határozatok végrehajtására a 77. § és a 79. § rendelkezései vonatkoznak.

 

XI. Rész

SORONKÍVÜLI ELJÁRÁS

 

96.§

 

(1)  A választási bizottság jelöléssel vagy választással kapcsolatos  határozata ellen benyújtott panasz esetén az illetékes bíróság elnöksége - e törvény 23-24§-ainak figyelembevételével - az előkészítő eljárásra vonatkozó eljárási cselekmények mellőzésével 3 napon belül kirendeli az eljáró tanács tagjait.

 

(2) Az elnökség a kirendelésről szóló határozatot megküldi az eljáró tanács tagjainak, valamint az illetékes jogtanácsosnak azzal a felhívással, hogy 3 napon belül tegye meg írásbeli indítványát. 

(3) Az elnökség a kirendelésről értesíti a panaszost azzal a felhívással, hogy amennyiben tárgyalás tartását kéri, vagy bizonyítási indítványa van, azt a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül jelentse be, ellenkező esetben az eljáró tanács a rendelkezésre álló iratok alapján, tárgyalás mellőzésével határoz.

 

97.§

 

(1)Az eljáró tanács tárgyalás tartása esetén 5 napos tárgyalási időközzel megidézi a panaszost, és a  jogtanácsost, azzal a figyelmeztetéssel, hogy távolmaradásuk a tárgyalás megtartásának nem képezi akadályát.

(2)Az eljáró tanácsnak  a panasz beérkezésétől számított legkésőbb 30 napon belül ügydöntő határozatot kell hozni. 

(3) Az eljáró tanács a határozatot annak meghozatalától számított 3 napon belül írásba foglalja, és azt megküldi a bíróság elnökségének, korábbi határozatot hozó választási bizottságnak. a panaszosnak, a jogtanácsosnak.

(4) A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, az a kihirdetés napjával jogerőre emelkedik.

(5)Választással kapcsolatos bírósági eljárásban újrafelvételnek és felülvizsgálatnak nincs helye.

 

Záró rendelkezések

 

98. §

 

(1)             A 2006. évi III. törvény 2007. január 1. napján lép hatályba.2

(2)              E törvény rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(3)              Ahol a törvény eljárási cselekményekre határidőt állapít meg, a folyamatban levő ügyekben e határidők kezdő napja a törvény hatályba lépésének napja.

 

 

 

 

A 2006. évi III. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2003. február 28-én megnyílt XII. Zsinatának 10. ülésszaka.

 

Megjegyzés:

 

A 2000. évi I. törvény 2000. július 1. napján lépett hatályba.

A 2000. évi I. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 1997. február 27-én megnyílt XI. Zsinatának 9. ülésszaka.

 

A 2005. évi VI. törvény 2006. január 1. napján lépett hatályba.

A 2005. évi VI. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2003. február 28-án megnyílt XII. Zsinatának 8. ülésszaka.

 

A 2005. évi VI. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 2.§ (2), 6.§ (3), 9.§, 10.§ (3), (6), 12. § (3), 13.§ (3), 14.§ (1), (4), 15.§, 16.§ (1), (4), 23.§ 1) c), 32.§ (1) h), (2-6), 33.§ (4), (5), (7), 35.§ (4-5), 59.§, 60.§ (2), 69.§, 70.§ (2-4), 72.§, 73.§ (2), 74.§, 75.§, 81.§ (1), (3), 83.§ b), 86.§, 88.§, 89.§ (3), 96.§, 97.§

 

A 2006. évi III. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 78.§

1 módosult 2006. novemberében

2 módosult 2006. novemberében

Istent keresem

1Thessz 5,1–11

„...legyünk éberek és józanok!” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →