2005. évi III. törvény

A Magyarországi Református Egyház tájékoztatási szolgálatáról

Preambulum

A jelen törvény célja az evangélium hirdetésének szolgálata. A Példabeszédek könyve 22, 17-19 versei alapján ez által is növelni kell az Istenbe vetett bizodalmat, a próféták szavainak megfelelően. Ezért valósággá kell válnia Márk evangélista felszólításának is:

„… hirdessétek az evangéliumot minden teremtésnek!” (Mk 16,5)

Ha ez megvalósul, a média valóban örömhírt közvetít. Jelen törvény ezt szándékozik előmozdítani.

Az egyháznak szüksége és igénye van a nyilvánosságra, hiszen a világ iránti felelőssége az egyháznak az is, hogy megjelenjék a társadalomban, elérje a nyilvánosságot, jelen legyen a hétköznapokban, hasson a közéleti gondolkodásra és közbeszédre.

A Magyarországi Református Egyház küldetésének része, hogy a nyilvánosságot megszólítsa, jelezve ezzel is, hogy az evangéliumot, az egyházra bízott kincset közügynek és nem magánügynek tekinti. Missziói kötelességünk, hogy hatékonyan közvetítsük az egyház sajátos üzenetét, az evangéliumot a világ felé. Az egyház ezért sem mutathat passzivitást a kapcsolattartás terén, mert újra és újra tudatosítania kell célját, szolgálatát. Ennek érdekében veszi igénybe azokat a tájékoztatási eszközöket, amelyek használata lehetőséget ad a nagy nyilvánosság eléréséhez, megszólításához.

Az egyházban a média, - a szó és a feladat eredeti értelmében - közvetítő eszközként szolgál, amelyet Isten azért ad népének, hogy azzal éljen és dicsérje vele Urát.

A média ereje eszköz voltában mutatkozik meg. Az egyház arra törekszik, hogy az általa fenntartott tájékoztatási szolgálat a bűneivel szembenézni képes, lehetőségeit és feladatait felismerni és kifejezni tudó, a Krisztusban örvendező ember arcát és világát közvetítse.

A Magyarországi Református Egyház tájékoztatási szolgálatának feladata

1. § Az egyház tájékoztatási szolgálatának feladata Isten igei üzenetének közvetítése, hiteles tájékoztatás hitünk tartalmáról, egyházunk életéről és szolgálatáról. Feladata a református egyházon belüli kapcsolattartás, az információhoz jutás és az információadás biztosítása, továbbá hogy egyházunkon kívülre is eljuttassa a református egyház véleményét a világban történő eseményekről, eszmékről, társadalmi folyamatokról.

A törvény célja

2. § (1) A törvény célja az egyházi tájékoztatás szabályozása, hogy az egyház megjelenése a széles nyilvánosság előtt a misszió és a keresztyén közösség építésének eszköze legyen.

(2) Meghatározza azon kereteket, szervezeti formákat, amelyeken belül a Magyarországi Református Egyház (a továbbiakban: MRE) írott és elektronikus tájékoztatása működik, egymáshoz, valamint a világi médiához kapcsolódik.

A törvény hatálya

3. § (l) Az egyház tájékoztatási szolgálatát a vonatkozó állami és egyházi törvények keretei között végzi.

(2) A törvény hatálya kiterjed az MRE által kiadott valamennyi sajtótermékre, önálló műsorszolgáltatásra, közreműködésével alkotott műsorszámokra és egyéb, elektronikus megjelenési formákra.

(3) A törvény személyi hatálya kiterjed mindazokra a református egyháztagokra, akik az egyházi tájékoztatási szolgálatban bármilyen formában részt vesznek, valamint akik azért tisztüknél fogva felelősek.

Az egyházi tájékoztatás alapelvei

4. § (1) Az egyházi tájékoztatásnak

1. bibliai, hitvallási alapokon nyugvó református értékrendet kell közvetítenie,

2. hiteles, időszerű, pontos és tárgyilagos tájékoztatást kell adnia,

3. biztosítania kell a vélemények sokszínű, kiegyensúlyozott és szabad megjelenését,

4. meg kell teremtenie az egyházon belüli információáramlás széles lehetőségét, személyi, tárgyi feltételeit valamint szervezeti rendszerét.

(2) Az egyházi tájékoztatás minden területén elutasítja a kirekesztő, szélsőséges megnyilvánulásokat.

(3) Az egyházi tájékoztatásban szolgálók

1. legyenek elkötelezettek az evangélium, a MRE és népünk iránt,

2. vállalják a legszélesebb társadalmi szolgálatot

3. törekedjenek a legmagasabb szintű tárgyi és technikai tudás birtokában feladatukat ellátni.

Az egyházi tájékoztatás formái és megjelenési szintjei

5. § (1) Az egyházi tájékoztatás megjelenési formái:

1. rendszeresen és időszakosan megjelenő sajtótermékek,

2. a világháló igénybevételével megvalósuló kommunikációs formák.

6. § (1) Az egyház tájékoztatási szolgálatának szervezete országos és helyi szintekre tagolódik.

(2) A helyi szinten megvalósítandó tájékoztatási tevékenységek az egyház fokozatos testületeinek (egyházkerület, egyházmegye, egyházközség és ezek intézményei) megfelelően szerveződnek.

Tájékoztatás országos szinten

7. § (1) A Zsinat feladata, hogy tájékoztatást adjon az MRE széles nyilvánosságnak szóló és közzétételre szánt állásfoglalásairól, testületi döntéseiről, szervezeti és személyi változásairól.

(2) A Zsinat szabályozza, hogy az egyházi testületek mely döntéseit és milyen módon kell nyilvánosságra hozni.

(3) A Zsinat dönt országos (írott és elektronikus) sajtó megalapításáról, világhálón működő országos jellegű honlap és műsorszolgáltatás, egyéb országos egyházi adatbázisok működtetéséről, ezek céljáról, feladatairól, közegyházi költségvetési támogatásáról, szervezeti, működési szabályzatuk elfogadásáról.

8. § A Zsinat nyilvános ülésein a sajtó képviselői jelen lehetnek, arról tudósíthatnak, tájékoztatást kérhetnek.

9. § A nyilvánosságra hozható ügyekben az egyházi sajtó tudósítójának tájékoztatása nem tagadható meg.

10. § A MRE egészét érintő kérdésekben a Zsinat elnöksége (továbbiakban: Elnökség) adhat ki hivatalos nyilatkozatot.

11. § (1) A nem kötelezően nyilvánosságra hozandó döntésekről az Elnökség tájékoztatást adhat.

(2) Az Elnökség nyilatkozatait személyesen vagy szóvivő útján hozza nyilvánosságra.

(3) Az Elnökség dönt a MRE alkotmányáról és kormányzatáról szóló 1994. évi II. törvényben meghatározott – a tájékoztatásban szolgáló és a Zsinat által megválasztandó – tisztségekre vonatkozó meghívásról vagy pályázat kiírásáról.

12. § Az Elnökség dönt más egyházi vagy világi médiával való kapcsolattartásról, ennek formájáról, az MRE egészét érintő események kommunikációjáról, reklámok és hirdetések közzétételéről.

13. § Az egyházi tájékoztatással kapcsolatos kérdésekben a Zsinatot és az Elnökséget a Kommunikációs Szolgálat és a Szolgálat szervezeti keretében működő szóvivő segíti.

14. § A Kommunikációs Szolgálat

1. kidolgozza a kommunikációs stratégiát,

2. szerkeszti a híreket, közzéteszi az állásfoglalásokat,

3. az Elnökség felhatalmazása alapján ellátja a református egyházzal kapcsolatos információkkal az egyházi és világi médiát,

4. szervezi a sajtótájékoztatókat,

5. megteremti a világhálón folyó kommunikáció technikai feltételeit,

6. összehangolja a közegyház által fenntartott médiumok tevékenységét, ennek érdekében rendszeresen kommunikációs konzultációt tart képviselői és szakértői részére,

7. kapcsolatot tart a fokozatos egyházi testületek hasonló feladatot ellátó intézményeivel, alkalmazottaival,

8. a Zsinat és az Elnökség felkérésére elvégez minden olyan szakmai feladatot, amely az országos egyházi tájékoztatás körébe esik.

15. § A Zsinat által választott szakbizottságok (Sajtóbizottság, Média és Informatikai Bizottság) javaslattevő, véleményező testületek, melyek

1. javaslatot tesznek a médiastratégia követendő irányaira,

2. részt vesznek az egyházi sajtóval kapcsolatos döntések, szabályzatok előkészítésében,

3. javaslatot tesznek a pályázati vagy meghívási szempontokra, a beérkezett pályázatokat véleményezik,

4. figyelemmel kísérik az egyház (írott és elektronikus) sajtójában való megjelenést, véleményezik azt, és javaslatot tesznek esetleges módosításokra,

5. figyelemmel kísérik a kommunikáció technikai lehetőségeit, és javaslatot tesznek az ezzel kapcsolatos fejlesztésekre,

1. kapcsolatot tartanak a fokozatos egyházi testületek hasonló bizottságaival.

Tájékoztatás helyi szinten

16. § A helyi szintű egyházi kommunikáció feladata, hogy

1. az egyház tagjai értesüljenek a helyi egyházi hírekről, eseményekről,

2. ezen események megfelelő társadalmi nyilvánosságot kapjanak,

3. a közegyházi döntések, állásfoglalások, hírek, országos sajtótermékek helyi szintre eljussanak,

4. a helyi, de közegyházi érdeklődésre számottartó események országos sajtóban megjelenjenek,

5. országos adatbázisok megfelelő kezelésben legyenek.

17. § A fokozatos egyházi testületek elnöksége felel azért, hogy az egyházi tájékoztatási szolgálat e törvény 4.§-ban foglaltak szerint valósuljon meg

18. § (1) Az egyházkerületekben és egyházmegyékben létre kell, az egyházközségekben – a feladat jellegét, nagyságát figyelembe véve – létre lehet hozni olyan szakmai csoportot, illetőleg olyan munkatársat kell alkalmazni, vagy önkéntes szolgatársat bevonni, aki kapcsolatot tart a Zsinat Kommunikációs Szolgálatával, a felettes egyházi testület szakmai szervével, feladatellátójával, és az adott szinten megvalósítja az egyház tájékoztatási feladatait. Ezen feladatot végzőkről a felettes egyházi főhatóságot, valamint a Zsinat Kommunikációs Szolgálatát tájékoztatni kell.

(2) A fokozatos egyházi testületek által választott szakbizottságok, előadók véleményező, javaslattevő feladatot látnak el, a 15.§-ban foglaltak szerint.

Sajtótermékek alapítása

19. § (1) Sajtóterméket bármely önálló jogi személyiséggel rendelkező egyházi testület, intézmény alapíthat.

(2) A sajtótermék megjelentetéséről, céljáról, megjelenésének főbb ismérveiről, felelős szerkesztőjéről és kiadójáról, működésének anyagi feltételeiről testületi határozatot kell hozni.

(3) A testületi határozatot tájékoztatásul meg kell küldeni a felettes egyházi főhatóság elnöksége részére.

(4) A (fő)szerkesztő és kiadó felelősségére az állami törvények felelősségi szabályai az irányadóak.

(5) Amennyiben egyházi tisztségviselő a sajtóban vagy a világhálón végzett tevékenységével, nyilatkozatával megsérti az egyházi törvényeket, úgy ő ezért egyházi bíróság előtt is felelősséggel tartozik.

Sajtótermékek archiválása

20. § Országos kiadású sajtótermék minden számából köteles a kiadó a Zsinat levéltárának egy példányt megküldeni. Az egyházkerületi, egyházmegyei, vagy ezek intézményei által kiadott sajtótermékeket az adott szintű könytárban kell archiválni. Az egyházközségi kiadványok egy példányát a parókián meg kell őrizni.

Értelmező és záró rendelkezések

21. § E törvény alkalmazásában:

1. média (médiumok): azoknak az anyagi és elektronikus hordozóközegeknek az összessége, amelyek a sajtóterméknek a nagyközönséghez történő továbbítását szolgálják;

2. műsorszolgáltatás: a nyilvánosság számára vételre szánt rádió-, illetve televízió-műsornak a műsorszolgáltató általi előállítása, elektronikus jelek formájában történő megjelenítése és a felhasználó vevőkészülékéhez történő továbbítása bármely műsorszétosztó és műsorterjesztő rendszeren.

3. műsorszám: hang vagy kép, illetve ezek összekapcsolódó - zárt egységet alkotó, vagy önálló részekből zárt egységbe szerkesztett - együttese, amelyet az együttes egészét egyedileg megjelölő főcím, szükség szerint további megkülönböztető jelzés, illetőleg a befejeződést jelző közlés határol.

4. sajtó: az időszaki lap, a műsorszolgáltató és a hírügynökség;

5. sajtótermék: az időszaki lap egyes lapszámai, a rádió- és televízió-műsor, a könyv, a röplap (traktátus) és az egyéb szöveges kiadvány, a zeneművet, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyilvános közlésre szánt műsoros filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag és hanglemez, továbbá bármely más tájékoztatást vagy műsort tartalmazó, nyilvános közlésre szánt technikai eszköz;

6. tájékoztatás: tényeknek, eseményeknek, hivatalos közleményeknek, beszédeknek, valamint az ezekre vonatkozó véleményeknek, elemzéseknek és értékeléseknek sajtótermék útján történő nyilvános közlése.

22. § Ez a törvény 2005. július 1. napján lép hatályba.

A 2005. évi III. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2003. február 28-án megnyílt XII. Zsinatnak 7. ülésszaka.