Az ősi kollégiumok

(Kálvin Kiadó, 1999. Összeállította és írta: Dusicza Ferenc)

Minden egyház népének megvannak a nevezetes helységei, nevezetes intézményei. Olyan lelki és szellemi központok ezek, amelyek nemritkán egybeesnek a magyar történelem emlékezetes helyszíneivel, még gyakrabban a magyar kultúra és nyelv emlékeivel. A Magyarországi Református Egyház nevével egy lélegzetre mondhatók ki azoknak a nevezetes oktatási intézményeknek nevei, amelyek mint ősi kollégiumok és ma is és ismét működő iskolák az egész nemzetnek közös kincsei, nekünk reformátusoknak pedig mély értelmű jelképek. Jelképei a folytonos küzdelmekben is megálló, sőt még poraiból is megéledő református hitnek, kultúrának és tudományosságnak, amely kiállta az idők próbáját és hordozza jövőnk reménységét.

 

A SÁROSPATAKI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM

Sárospatakot ugyanúgy a magyar reformátusság fellegvárának szokás nevezni, mint Debrecent. A kollégiumok céljaiban és szervezetében a rokon vonások sokaságát fedezheti fel a látogató. Az azonosságok mellett azonban számos különbözőség is feltűnik, hiszen más táj, más emberek közössége formálta ezeket az intézményeket.

Sárospatakon a Református Kollégium története elképzelhetetlen patrónusainak története nélkül. A török hadak nem jutottak el idáig, de annál inkább a császáriak. Az iskolát az obszerváns ferences rendi szerzetesek szervezték meg 1531-ben, a pataki vár akkori urának, Perényi Péternek elrendelésére, már akkor a reformáció szellemében. Patak diákjainak nagy része azután azokból a nemzeti függetlenségükre büszke rétegekből került ki, amely a magyar szabadságharcok legkeményebb katonáit és irányítóit adta minden korban. Petőfi Sándor, az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc költője nem véletlenül írta Patakról, hogy itt tanyáztak a magyar szabadság "oroszlánjai". A magyar önállóság, függetlenség óriásai kerültek ki a Rákócziak közül, akik hatalmas birtokainak fontos központja volt Sárospatak.

A Sárospataki Református Kollégium szellemiségének másik meghatározója a műveltség nyíltsága, európai tájékozottsága s a nevelés sokoldalúsága. Az iskola szellemiségét évszázadokra befolyásolta az, hogy itt tanított és dolgozott Comenius, aki minden idők egyik legkiválóbb pedagógusa volt.

A harmadik meghatározó Patak életében a tradíció és a haladás egységének szemlélete. A Sárospataki Kollégium hallatlanul gazdag szellemi tárházából: a könyvtárból, a gyűjteményekből és a ma megújuló, ismét életre kelő iskoláiból legalább négy jellemvonás mutatható ki, még rövid terjedelemben is. Az első: a Sárospataki Kollégium teológiai színvonala, amely mindig korának legjobbjai közé sorolta. Már a XVI. században eredeti nyelveken olvasták a Szentírást a diákok. Korán, már az alapításkor magukévá tették a reformáció felismeréseit. Változó és nemritkán viharos történelmi körülmények között újra és újra a Bibliából keresték az útmutatást. A második jellegzetesség, hogy a természettudományok oktatása és művelése mindig részét képezte az iskola életének. A református keresztyén életszemlélet mindig eszményként követte, amit Kazinczy Ferenc, a nagy magyar költő fogalmazott meg: "Szükség, hogy hitünk értelmes legyen, de az is szükség, hogy értelmünk vallásos legyen..."

A harmadik jellemzője a Pataki Kollégiumnak: diákjai a nép köréből jöttek. Az Alma Mater olyan egyszerű családok gyermekeinek tette lehetővé a továbbtanulást, akik nem rendelkeztek a szükséges anyagiakkal. Végzett diákjai a falvakba tértek vissza," mint lelkészek, tanítók, tisztviselők, orvosok. Nem csoda, hogy a Kollégium mindig érzékenyen reagált a nemzeti törekvésekre, hiszen, mint a "szegények iskolája" élő kapcsolatban volt azzal a néppel, akinek közösségébe helyezve végezte és végzi szolgálatát.

A Sárospataki Kollégium belső életének alakulásában meghatározó szerepet játszott a tradíció. A pataki tradíció. Lényegéből következően nem merev hagyományokat őrzött a maguk eredeti formája szerint, hanem a bennük rejlő impulzív erőkkel élt a mában, arccal a jövő felé. A tradíció vonala természetesen az adott társadalmi és gazdasági, politikai és kulturális körülmények: elvárások és igények, lehetőségek között húzódott tovább. Magyarországnak ezen a pontján, ahol már évszázadok óta a vulkanikus talaj nemcsak tüzes borokat, hanem tüzes szellemeket is termelt.

Az iskola fennállása 300. évfordulójának jelmondata ez volt: "Három fáklyám ég / Hit, haza, emberiség". Ez a fogalom évszázadokon keresztül mindig együtt volt jelen a pataki iskola életében. Ma a Református Gimnáziumban több mint hatszázötven diák tanul jó körülmények között. A diákok létszáma folyamatosan növekszik. A gimnázium tanulói hat- illetve négyosztályos képzési forma között választhatnak. A gimnázium arculatának meghatározója a hagyományok mellett a korszerű felszerelés, a természettudományi szertárak, a számítástechnikai felszereltség és a magas szintű idegennyelv-oktatás. Az 1987-es tanévtől magyar-angol tanítási nyelvű képzés is folyik. Második idegen nyelvként német, orosz, francia, latin nyelvet választhatnak a tanulók. Mindeme lehetőség mögött áll a Nagykönyvtár 350 ezer kötetével és a különböző tudományosan feldolgozott gyűjtemények, amelyek mind a tanulást segítik elő. A gazdag hagyományok egyike a negyedikes, végzős diákok csengőbúcsúja, valamint a minden év június utolsó hétvégéjén megrendezett öregdiák-találkozó.

A gimnázium és a teológia kórusából alakított közös kollégiumi kórus többször tesz nagy sikerű külföldi és hazai koncertutakat.

A Teológiai Akadémián 145-en tanulnak, közülük számosan Kárpátaljáról és Erdélyből érkeznek, hogy magyar református lelkészi képesítést nyerjenek. Az 1991-ben újraindult teológiai oktatás így nemcsak a magyarországi gyülekezeteknek ad lelkészeket, de felvállalja a határon túl élő szórvány magyar egyház gondjait is.

 

A DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM

Debrecen az 1530-as években vált protestánssá. A városi iskolát is a reformátori vezetés jellemezte már 1538-ban, ezért a hagyomány a Debreceni Református Kollégium alapítását ehhez az évhez köti.

A Református Kollégium arany betűkkel írta be nevét a magyar és az egyetemes művelődés történetébe. Falai között kezdettől fogva a legmagasabb foktól a legalacsonyabbig folyt az oktató és a nevelő munka. Diákjai a köznép fiaiból - a parasztok, kézművesek, polgárok, kisnemesek soraiból - kerültek ki, akik tanulmányaik végeztével vagy sokszor évekig tartó külföldi tanulmányútjuk után a nép közé visszatérve a falvakban és a mezővárosokban kamatoztatták szellemi kincseiket. Munkájuk nyomán falusi iskolák százai létesültek. Magyar nyomdák keltek életre, templomokkal népesült be a magyar Alföld, és magyar nyelven szólalt meg Isten igéje. A Kollégium könyvtárába szüntelenül gyűjtögették a mindenkori haladó tudomány legértékesebb alkotásait, s ezzel a művelt világ legjelentősebb tudományos gyűjteményei sorába emelték, de tankönyvekkel, tanszerekkel, térképekkel látták el a falusi iskolákat is. Ezek bizonyságait a Kollégium múzeumai őrzik. A Kollégiumot minden időben a magyar nép áldozatkészsége tartotta fenn. Ezért szolgálhatta az egyetemes emberi művelődést és haladást.

A Kollégium falai között - a Kollégium imatermében, az Oratóriumban - tartotta a magyar országgyűlés képviselőháza üléseit 1849. január 9-étől 1849. május 31-éig.

Amikor másodszor is az ország fővárosa lett Debrecen, itt - szintén az Oratórium falai közt - alakult meg 1944. december 21-én az ideiglenes nemzetgyűlés, s ekkor és itt fektették le az új, demokratikus Magyarország alapjait.

Az iskolák államosításával új korszak kezdődött a Kollégium életében. 1948-ban a gimnázium fokozatosan kezdte elveszteni társait szerte az országban. Megszűnt a Kollégium tanítóképzője, líceuma és polgári iskolája. 1950-ben a teológiai kar az állami egyetem keretéből visszatért a Kollégium kebelébe. 1952-ben a debreceni gimnázium kivételével a megmaradt néhány református középiskolát is államosították. Az 1859-ben alapított Dóczi Leánynevelő Intézet szintén az állam kezébe került. Tanáraik és diákjainak egy része beolvadt a Kollégium gimnáziumába. Végül a középiskolai tanárutánpótlást biztosító Tanárképző Intézet is megszűnt.

A Kollégium birtokában maradtak nagy értékű tudományos gyűjteményei, a Nagykönyvtár, az egyházkerület levéltára és az 1967-ben megnyitott Iskolatörténeti és Egyházművészeti Múzeum. A Kollégium később a Főgimnázium Péterfia utcai épületét is elveszítette, politikai nyomás alatt "felajánlotta" az államnak az épületet.

A Debreceni Kollégium az 1989-es politikai fordulat után ismét bekapcsolódott az újraindult egyházi iskolák és az Universitas szellemi vérkeringésébe. A Kollégium legégetőbb kérdése a további gyarapodáshoz szükséges épületek biztosítása. A Magyar Köztársaság visszaadta a Péterfia utcai épületet, ahol a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző működik. 1992-tó1 újraindult a Kollégium általános iskolája, s ezzel helyreállt az intézmény hagyományos szerkezete.

A Kollégium intézményeiről röviden

A Hittudományi Egyetem elsődleges célja a lelkészképzés. Nyolc tanszéken folyik a tízszemeszteres képzés. A kilencedik tanszék a Szegeden működő Kihelyezett Vallástanárképző Tanszék. A Hittudományi Egyetem három kutatóintézetet is működtet: a Reformációkutató Intézetet, a Hatvani István Teológiai Kutatóközpontot és a Katechetikai Kutatóközpontot. A kollégiumi hagyományoknak megfelelően ma is él a diákönkormányzat. A Hittudományi Egyetem alapító tagja az 1991-ben alakult Debreceni Universitas Egyesülésnek.

A Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma 580 diákjával jelenleg 30 főállású tanárt foglalkoztat. A növendékek többsége vidéki, ezért internátusban lakik. A szigorú felvételi vizsga után bekerült diákok oktatásában és nevelésében hangsúlyos helyet kap a nyelvoktatás, számítástechnika, speciális humán és reál képzés. Az intézmény tandíjat nem kér, csupán étkezési költségeik egy részét fizetik a diákok, a rászorulókat alapítványi ösztöndíjak segítik.

A Tanítóképző Főiskola Kölcsey Ferenc nevét viseli, és az általános tanító szak mellett kántor, hitoktató, kommunikátor és könyvtár szakon ad diplomát. A 900 nappali szakos főiskolás és a 830 gyakorló általános iskolás képzését szolgálja a kilencvenezer kötetes könyvtár, a 220 fős internátus, a színházterem és még sok speciális műhely.

A Református Általános Iskola a Nagytemplomi Gyülekezet segítségével jött létre 1992-ben. A keresztyén alapokon szerveződött iskola egész napos tanítási rendben, évfolyamonként két osztállyal működik.

A Nagykönyvtár a magyarországi legnagyobb egyházi könyvtár a duplumok nélkül is félmillió példányt meghaladó állományával. A nyilvános tudományos könyvtár számítógépes feldolgozása folyik, és mintegy hetvenezer tétel már az Internet útján is hozzáférhető.

Az Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltárban ezernégyszáz folyóméter rendszerezett anyag várja a kutatókat.

A Kollégiumi és Egyházművészeti Múzeum két részből áll: egy iskolatörténeti és egy egyházművészeti gyűjteményből. A kiállításon látható kelyhek és kannák a hazai ötvösművészet remekei, az úrasztali terítők a magyar hímzőművészet ritka alkotásai.

A Debreceni Kollégiumi Kántus. Temetésekre, valamint családi ünnepekre a kollégiumi énekes diákok a XVI. századtól kezdve szervezetten jártak. A rendszeres éneklés tehát kezdettől fogva szerves része volt a kollégiumi diákéletnek, modern értelemben vett egyesületté azonban Maróthi György vezetésével vált. A Kántus legújabb kori fénykora 1967-ben kezdődött. Az énekkar 1984-ben vegyes kari kategóriában kiemelt hangversenykórus minősítést kapott; ugyanebben az évben a nemzetközi zenei közvélemény is fölfigyelt rá, hiszen az ifjúsági kórusok kategóriájában az angliai Middlesbourghban első díjat nyert. Az utóbbi években Nyugat-Európa és Amerika számos országa után a Kántus végre eljuthatott Erdélybe, Felvidékre és Kárpátaljára is.

 

A DUNAMELLÉKI EGYHÁZKERULET RÁDAY KOLLÉGIUMA

Jóllehet, Pesten már a XVI. században volt református gyülekezet, de a török uralom megszűnése után, az ellenreformáció idején, Budán és Pesten a Türelmi Rendelet kiadásáig (1781) sem gyülekezete, sem iskolája nem lehetett a protestáns egyházaknak. A XVIII. század végén és a XIX. század elején egyre sürgetőbb igényként vetődik fel egy protestáns egyetem felállításának gondolata. Ez nem valósulhatott meg akkor.

Török Pál, későbbi püspök buzgó munkássága nyomán 1855. október 10-én kezdhette meg munkáját a mai Kálvin téren a Dunamelléki Egyházkerület Teológiai Intézete. Az ott rendelkezésre álló épületek hamar szűknek bizonyultak, ezért 1909-ben bérbe vette az egyház a volt Ferencvárosi Dohánygyár épületét, azt alakította át a Skót Református Egyház adományával Teológiai Akadémiává, internátussá, és itt helyezte el a Ráday Pál családjától 1861-ben megvásárolt értékes könyvtárat. Ezen a helyen, a Ráday utca 28. alatt, három szomszédos épület egybeépítéséből kialakított korszerű otthonában, 1912-ben kezdte meg munkáját a Budapesti Teológia. Az internátusban a két háború között világi egyetemi hallgatók is otthont kaptak.

1978-ban határozta el az Egyházkerületi Közgyűlés az épület bővítését és újjáépítését. 1981-83 között felépült az új épületszárny, amelyben 75 kétágyas diákszoba és 8 lakás kapott helyet. Ezért 1983. október 10-én, a Budapesti Teológia megnyitásának emléknapján adtak hálát Istennek.

1983-87 között megtörtént a régi épület teljes felújítása, egész tetőzetének és tartószerkezetének kicserélése, végül az eredeti homlokzat renoválása. Így a megújított épület korszerű otthont nyújt mind a lelkészképzés, mind a könyvtári és levéltári munka, a Dunamelléki Egyházkerület és más fontos intézmények számára.

Az 1990-es évekre a Dunamelléki Egyházkerületben az államosított volt református egyházi iskolák visszaigénylésének eredményeként az oktatási intézmények száma ugrásszerűen megnövekedett. A Ráday Kollégium és a benne lakó oktatási, gyűjteményi és egyéb egyházi intézmények gazdálkodását önfenntartóvá kellett átszervezni, hiszen a Dunamelléki Egyházkerületnek ma már igen sokfelé kell elosztani a gyülekezetekből érkezett adományokat.

Az épületben működő Hittudományi Kar 150 hallgatója közül évente 30 diák külföldről, elsősorban a szomszédos országokból érkezik. A fakultás tanulmányi munkájának szerves része a más oktatási intézményekkel való együttműködés. Mindenekelőtt a magyar nyelvű lelkészképző iskolákkal tartják a kapcsolatot. A nagy múltú Coetus Theologorumnak, a magyar nyelvű teológiák még a II. világháború előtt létrehozott szervezetének újjászervezésére 1991-ben került sor. A Coetus minden évben teológiai kérdések megvitatásával egybekötött testvéri programokat szervez teológiai tanárok számára. A Hittudományi Kar szoros munkakapcsolatban van több külföldi teológiai intézettel, Heidelberg, Bern, Leiden és Bécs egyetemi teológiai fakultásaival rendszeresen végez közös kutatómunkát.

A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének legfontosabb feladata az, hogy megfelelő szakirodalommal álljon a Hittudományi Kar hallgatóinak rendelkezésére. A Kollégiumban nyomda is működik. A Károli Gáspár Református Egyetem jegyzetein kívül itt nyomtatják az egyház több folyóiratát, valamint a Kollégium publikációit.

A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Hittudományi, Bölcsészettudományi Karain, a Nagykőrösi Tanítóképző Főiskolai Karán mintegy ezer hallgató folytatja tanulmányait évente. Az 1993-ban alakult egyetem Bölcsészettudományi Kara a következő szakokon folytat képzést: magyar nyelv és irodalom, történettudomány, angol nyelv és irodalom, holland nyelv és irodalom, japán nyelv és irodalom, valamint matematika-informatika az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karával kötött megállapodás alapján.

A PÁPAI REPORMÁTUS KOLLÉGIUM

A Pápai Református Kollégium évszázadokon keresztül szolgálta az egyházi és a nemzeti művelődés ügyét. Az 1531ben alapított Kollégium 1585-tó1 már kéttagozatos (teológia és gimnázium főiskolaként működött, 1797-ig a pápai református egyház, azután pedig a Dunántúli Református Egyházkerület fenntartásában.

A XVII. század végi ellenreformációnak a pápai egyházat és iskoláját érő megpróbáltatásai, Séllyei István püspök és Kocsi Csergő Bálint professzorok gályarabsága után több mint fél évszázadon át viszontagságok között élt a kollégium. 1752-ig a pápai református egyházat és a kollégiumot száműzték a Pápa közelében lévő Adásztevelre. Az 1781-es Türelmi Rendelet után térhetett vissza Pápára a Kollégium, s 1790-tó1 nagy fellendülésnek indult.

Az iskola törvényeit először 1585-ben rögzítették írásban, de alapvető eszmeiségük: a krisztusi erkölcs s az emberi személyiség tisztelete mindmáig megmaradt. Az iskola a más vallásúak iránt is mindig türelmes volt, a szegény sorsú diákokat alapítványokkal és ösztöndíjakkal karolta fel. A XVII. századtól rendszeressé váltak a külföldi tanulmányi utak a diákok számára. Az idők folyamán több száz pápai diák tanulhatott németországi, hollandiai, svájci, angliai és skóciai egyetemeken. Az iskola fegyelmi rendjének tisztelete mellett kiépült a diákönkormányzat, amely intézmény jelentősen hozzájárult az egészséges és harmonikus szellemiséghez. Az iskola alkotó jellegére utal a régi jelvényén olvasható "szabadon tenyészik.". gondolat. A Kollégium mindenkori célját fejezi ki híven a Jókai Mór által választott jelmondat, amit a Kollégium homlokzatára ünnepélyesen helyeztek vissza az épület államosításból való visszatérésekor: "Istennek, hazának, tudománynak".

Ez az európai kitekintésű iskola 39 éven át hallgatásra kényszerült az egyházi iskolák államosítása okán. 1991-ben azonban újra megnyithatta kapuit a 460. tanévét kezdve. Az iskola folyamatosan épül újjá, az államosított és visszaigényelt épületrészeket birtokba véve. A rossz állapotú és teljesen leszerelt épületek korszerűsítésére, használhatóvá tételére nemzetközi összefogás és adományozás indult a pápai öregdiákok támogató közreműködésével. Az épület földszintje a Dunántúli Református Egyházkerület Gyűjteményeinek ad helyet, míg az emeleteken lehetőség nyílt a tantermeken kívül a fizikai, a kémiai, valamint a számítástechnikai előadótermek kialakítására.

Az iskola egy-egy humán, reál és általános tantervű osztállyal négy évfolyamos gimnázium. Elsősorban egyetemi, főiskolai tanulmányokra készít elő. Néhány tárgyban az átlagosnál magasabb képzettséget ad. Főként magyar nyelv és irodalomból, angol és német nyelvből, valamint matematikából. A Gimnázium közös épületben van a kettőszázezer kötetes könyvtárral és múzeummal. Fontos célkitűzés a klasszikus műveltség alapjainak birtokba vétele, ezért a latin legalább két évig kötelező tárgy. Négy művésztanár, több zongora, orgona, gitár, fazekaskorongok, valamint különböző metszetek készítésére alkalmas műhely segíti a művészetek kedvelőit. Két tornaterem, kondicionálóterem, az udvaron sportpályák, a közelben fedett uszoda ad lehetőséget a sportolásra. Rendszeresen és nagy létszámmal rendeznek különböző túrákat a diákok számára, ilyenek: a kenutúra, sítúra, nyelvi és tanulmányi táborok, angliai, németországi, hollandiai, ausztriai, erdélyi, szlovákiai és hazai kirándulások. Külföldi, keleti és nyugati testvérintézményekkel cserediák-kapcsolatot alakítottak ki. Az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgára külön ellenszolgáltatás nélkül készítik fel a diákokat. Példaképpen: az 1995-96-os tanévben 105 diák érettségizett, közülük 94-en jelentkeztek egyetemre vagy főiskolára, akik közül 75-öt fel is vettek.

A pápai iskola öregdiákjainak és az iskolához kötődő más támogatók jóvoltából már 15 különböző alapítvány támogatja ösztöndíjjal az arra érdemes diákokat. A teljes kihasználtsággal működő iskola 418 diákját fiatal tanárok oktatják és nevelik, számukra az Egyházkerület által épített 18 tanárlakás nyújt otthont.

A gimnázium református jellegének további erősítésére, a tanulók hitének mélyítésére a gimnázium pedagógiai programja kimondja a vasárnap délelőtti istentiszteleteken (felekezeti hovatartozás szerinti), valamint a naponkénti reggeli áhítatokon való kötelező részvételt. A gyülekezetlátogatások, az ádventi esték a közösségi szellem és a hitélet további elmélyítését szolgálják.

Istent keresem

Jel 20,7–15

„Ha valaki nem volt beírva az élet könyvébe..." tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →