Nyilatkozat a Roma Szakkollégiumok támogatásáról

2012. június 27., szerda

Szabó Tímea országgyűlési képviselő aggályaira nyilatkozatban reagált a Magyarországi Református Egyház Kommunikációs Szolgálata.

Szabó Tímea, a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselője, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának alelnöke nyílt levélben fordult Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterhez a roma szakkollégiumok támogatásával kapcsolatos aggályokat megfogalmazva. A levélben számos olyan valótlanság szerepel, amelyek a fenntartó egyházakat is rossz fényben tüntetik fel. A református egyház ugyan nem kapott közvetlenül kérdést vagy kritikát, de a témához kapcsolódóan kihasználjuk az alkalmat, hogy tisztázzunk néhány fontos tényt a Wáli István Református Cigány Szakkollégium (WISZ) – mint a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat (KRSZH) tagjának – vonatkozásában. Nyitottak vagyunk arra is, hogy az alább közölt válaszok hitelességéről Szabó Tímea képviselő asszony a saját szemével győződjön meg egy személyes látogatás során.

A Szabó Tímea nevében megjelent nyílt levél valótlanul állítja, hogy a tavalyi évben indult egyházi szakkollégiumok hallgatóinak toborzása, az elégséges hallgatói létszám biztosítása „sokszor" a Romaversitas Alapítvány aktív segítségével történt.

Ezt a vádat korábban Daróczi Gábor, a Romaveritas Alapítvány igazgatója fogalmazta meg, azt állítva, hogy a tavalyi évben indult egyházi szakkollégiumok „nem egy esetben" a Romaversitas Alapítvány aktív segítségét kérték, hogy legyen egyáltalán elegendő hallgatójuk. A valóság ezzel szemben az, hogy a szakkollégiumok az egyetemvárosokhoz való kötődésük miatt elsősorban az egyetemek segítségét kérték és kapták a toborozáshoz. Az általános felvételi hirdetmény és kérés minden bizonnyal eljutott a Romaversitas Alapítványhoz is, ám saját felvételi felmérésünk alapján egyetlen hallgató sem került be a Romaversitason keresztül a Wáli István Református Cigány Szakkollégiumba.

Visszautasítjuk azt a rosszindulatú feltételezést, miszerint a cigány hallgatókra szánt támogatás nem cigány hallgatók számára kerül kifizetésre, ahogy valótlan az a megállapítás is, miszerint az egyház pazarló módon, a saját javára használja ki a szakkollégiumi támogatást.

A keresztyén roma szakkollégiumok fenntartói elítélik az ún. „etnobiznisz" jelenségét, és a pályázati vagy állami forrásokból származó, a cigányság ügyére fordítandó pénzek korábban tetten érhető, botrányos céltévesztettségét. Ezt elkerülendő, pl. a WISZ-ben lévő hallgatók mindegyike önnyilatkozattal vállalja roma származását, és a bentlakással bizonyítja a közösséghez való tartozását. Legyenek akármilyen pályázati feltételek vagy megengedő lehetőségek, a nyitottság mellett a szakkollégiumunkban szigorúan csak cigány hallgatók kaphatnak hallgatói juttatásokat. Az egyház cigányokért való felelősségét támasztja alá az is, hogy a WISZ úgy tudta felállítani a stábját, hogy minden munkaviszonyban lévő, megfelelő képzettséggel rendelkező munkatársa (igazgató, lelkész, titkár) cigány származású.

Szabó Tímea a program költséghatékonyságát firtató „gyors fejszámolása" egy kisebb vidéki ház árában, 5,1 millió Ft-ban állapítja meg az egy főre jutó támogatási összeget. Ha el is fogadjuk ezt a végeredményt – bár a szakkollégiumok még nem nyertek el egyetlen forintot sem a keretösszegből – fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a képviselő asszony számításából, valószínűsíthetően a politikai üzenet sarkosítása érdekében kimaradt, hogy a fenti összeg három éves időtartamra vonatkozik. Folytatva tehát a megkezdett fejszámolást, azt látjuk, hogy a szakkollégiumokban egy cigány hallgató éves ellátására ebben az optimista megközelítésben 1,7 millió, havi támogatására 141 000 Ft juthat. Ez az összeg arra lenne hivatott, hogy biztosíthatóvá váljon általa az általában hátrányos helyzetű hallgatók méltó és szükséges életkörülményeinek megteremtése, a pedagógiai munka, az ösztöndíj-rendszer, a szükséges kiegészítő szolgáltatások életben tartása.

Alapvetően rosszindulatú és valótlan az a vád, miszerint az egyházak a kormányzat roma szakkollégiumokhoz való pozitív hozzáállását kihasználja, illetve, hogy a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat ötlete, felépítése egy-egy személyhez vagy szervezethez lenne köthető. Egyházunk bizonyíthatóan cselekvő és anyagi áldozatot is hozó partnerként vállalja fel a jó ügy szolgálatát, aminek érdekében különleges, ökumenikus összefogás jött létre az egyházak között.

A történelmi egyházak alapvetően önerőből indították el a szakkollégiumokat, a különböző adminisztrációs bonyodalmak és az újfajta kezdeményezés miatt az ígért állami támogatások ténylegesen az indulás után több hónappal jutottak el az egyházakhoz. A történelmi egyházak épületet, helyet, szükség esetén azonnali élelmiszersegélyt, és – több esetben – jelentős pénzbeli támogatást is adtak a szakkollégium indulásához. Ezen túl nagyon sok olyan csodának lehettünk a részesei, amikor önzetlen, spontán vagy szervezett felajánlásokból tudtunk egy-egy feladatot megvalósítani, vagy egy ügyet felkarolni. Minden ilyen támogatást ezúton is köszönünk.

A KRSZH megalakulásában a Roma Szakkollégiumon keresztül a roma értelmiségiek, valamint a történelmi egyházak vezetői és szakértői vettek részt. A több szempontból is különleges együttműködés (evangélikus, görögkatolikus, jezsuita, református) és intenzív közös munka során egyébként azonosítható, hogy kinek az ötletével vagy módosító javaslatával alakult ki az egyházak közös fellépése, a szakkollégiumok bentlakásos jellegének fontossága, a hálózati informális együttműködés szerkezete, a költségek kalkulációja, a közösen vállalt három modulra (kulturális, spirituális, közéleti) osztódó program, a szabályzatok vázának kialakítása, oktatási módszerek bevezetése vagy a közösen elfogadott elnevezések használata, stb.

Végezetül egyetlen rövid megjegyzés. Szabó Tímea levele azt sugallja, hogy az egyházak nem rendelkeznek szükséges kompetenciával a roma szakkollégiumok fenntartásához.

A Magyarországi Református Egyház nem most kezdte a cigány felsőoktatási hallgatók képzését és a cigánysággal való törődést. A református felsőoktatási intézmények megalakulása óta a protestáns egyházakra jellemző nyitottsággal fogadott be és képzett a cigánysághoz tartozó fiatalokat. Jelenleg legkorábbról ismert bizonyíthatóan cigány hallgatónk – aki nem mellékesen világviszonylatban is az első cigány származású értelmiségi –, Belényesi Grausser Dávid, a Nagyenyedi Református Kollégium diákja volt. 1687-ben iratkozott be, sikeresen végzett a felsőfokú intézményben, majd Gyéresszentkirályon lett iskolamester, később pedig Brád, Ribice, Kristyor és Malomvíz településeken szolgált lelkészként.

Szakkollégiumunk névadójának, Wáli Istvánnak nemzetközi szinten is elismert szerepe volt abban, hogy elsőként, nyelvészeti eszközökkel vetette fel és támasztotta alá a cigányság indiai eredetét. Noha az utóbbi években kevesebb forrással és kisebb csinnadrattával, de mind a református középiskolákban, mind a felsőoktatási intézményekben végeztek cigány származású hallgatóink.

MRE Kommunikációs Szolgálat
Budapest, 2012. június 27. 

Istent keresem

2Thessz 1

„...minden üldöztetést és nyomorúságot elviseltek” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →