A szeretet rezdülései

2014. május 26., hétfő

Legyenek láthatóvá tetteid – ez volt a Református Egység Fesztivál mottója. Az istentisztelet, az orgonazene, a püspöki kerekasztal és a különböző gyülekezeti csoportok színpadi produkciói mellett egy Életút nevű programponttal is készültek a szervezők. A Nagytemplom felé vezető úton olyan intézmények, szolgálati ágak mutatkoztak be, amelyek az emberi élet legkülönbözőbb pontjain mutatnak rá Isten jelenlétére, csecsemőkortól egészen az időskorig.

Istennel nemcsak a hűvös templomok csendjében lehet találkozni, hanem a gyermekintenzív-osztályon, egy szakiskolában vagy házi gondozói szolgálatban is – hirdette az Életút. A sátorsort nyitó installáción így fogalmazták meg a szervezők a bemutatkozások küldetését: „Minden kezdetben és végben ott van Ő. Jelen lenni a másik életében a szeretet ezer rezdülésével: ezt tanultuk Tőle. Így mutat utat egyházunknak, mert mi is adni akarunk, addig, amíg lehet."

A szeretet egyik rezdülése az, amikor az embert alkotótársul fogadják. Ez történt a Bethesda Gyermekkórház sátrában is, amelyet már azelőtt megrohamoztak a látogatók, hogy kirakhatták volna az összes hozott anyagukat: vicces tesztet a hipochondriáról, elvihető tájékoztatót gyakori betegségekkel és kezelésükkel kapcsolatban, illetve egy doboznyi playmobilt, amelyből színes világot építettek fel a sátorba betérők, gyerekek, felnőttek egyaránt.

A sátorsoron a kórház mellett megmutatkozott a nevelőszülői hálózat, a Debreceni Református Kollégium Óvodája, valamint oktatási intézmények a kisiskolás kortól egészen a középiskolás korig – a hevesi Eötvös József Református Oktatási Központ például közös alkotásra hívta látogatóit. Az intézmény 2012 szeptembere óta működik a református egyház kötelékében. Az életút felénél hűsítő pihenőt kínált a Kárpát-medencei református ifjúsági szervezetek sátra, ahol nemcsak szóróanyagot, hanem hűsítő italokat is kínáltak az érdeklődőknek.

A Református Fiatalok Szövetsége szavazásra is hívta a járókelőket, akik egy-egy kukoricaszemmel dönthették el, hogy mit tartanak az egyház jövője szempontjából a leglényegesebbnek: a hagyományok ápolását, a műemlék épületek őrzését és fenntartását, avagy az ifjúsági munkát. Bár a kérdésfelvetés kissé provokatív volt, a válaszok kiegyensúlyozottságról tanúskodtak: az ide belépő idősebbek a hagyományápolás fontossága mellett tették le a voksukat. A fiatal felnőttkorról az élesdi Kajántó Mária Gyermek- és Ifjúsági Otthon lakói és munkatársai beszélgettek a betérőkkel. Az otthon elhagyatott árva, félárva, illetve beteg gyermekek segítésével foglalkozik. Ifjaik Nagyvárad különböző iskoláiban tanulnak, dolgoznak, járnak egyetemre.

Az életúton a felnőttkort a Debrecen-Nagyerdei Református Egyházközség mutatta be. Noha egy gyülekezet a teljes életúton végigkísérheti az embert, keresztelőtől egészen a temetésig, de a gyülekezet azoknak a felnőtteknek is strukturált bekapcsolódási lehetőséget kínál, akik addig soha nem találkoztak Istennel református intézményen keresztül, se kórházban, se iskolában, se valamely református ifjúsági szervezet munkáján keresztül. A gyülekezet életéről szóló prezentáció mellett az egyházközség kiadványai is megvásárolhatók voltak. A legutolsó sátort az időskornak, valamint a Magyar Református Egyház diakóniai munkájának szentelték, ahol a Diakónia Keresztyén Alapítvány szászrégeni fiókja mutatta be munkáját.

Az út végén egy fehér lapra azt írták le az arra vállalkozók, mit jelent nekik az időskor: kiszolgáltatottságot, merevséget, problémát, vagy éppen bölcsességet, megelégedettséget, ajándékot. Min múlik ez? Leginkább azon, hogy láthatóvá lett-e az ember életútjában az Isten, akinek a szeretete mindenkinek, minden szép, szomorú vagy szükségszerű élethelyzetében életadó valósággá válhat.

Bagdán Zsuzsanna

Istent keresem

2Tim 3,10–17

„...mindazokat, akik kegyesen akarnak élni Krisztus Jézusban, szintén üldözni fogják” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →