Köszönjük Urunk, hogy Gyökössy Endre nyomdokain járhatunk – Zsengellér József, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Hittudományi Kara dékánjának áhítatával kezdődött a konferencia. Az egyetemi tanár ismertette a pasztorálpszichológus életrajzát és méltatta – Gyökössy egyik kedves kifejezésével – a Homo Christianus életútját.

A lélektani és spirituális dimenziók összefüggéseiről beszélt Pál Ferenc katolikus pap, az angyalföldi Szent Mihály-templom plébánosa. Régóta izgatja a kutatókat, hogy van-e lelki hasonlóság a hívők között? Kijelenthetjük, hogy igen. Süle Ferenc valláspszichológus kutatásai szerint: etikus élet, a figyelem fegyelmezettsége, érzelmi átalakulás (több pozitív, mint negatív érzelem, békesség, harmónia, az érzelmek rendezettsége), nem énközpontú motiváció, növekvő tudatosság, életbölcsesség.

Pál Ferenc párterápiás lelkigondozói praxisából említett történeteket, többek között, amikor egy elrontott házasságban is érvényesülhet a spirituális jó, többlet. Egy ilyen házasságban is összekötő erő lehet az egyetlen megmaradt rítus: például, hogy hajnalban, félálomban átölelik egymást. Az atya szerint előbb-utóbb mindenkit megsebez az élet, kétféle különbség van közöttünk: egyikünk a sebzettségre ad választ, másikunk a sebzettségből. Előbbire példa annak a haláltábort megjárt hölgynek az esete, aki Jeruzsálemben nyitott árvaházat. „Ez a válaszom Auschwitzra" – mondta egy interjúban.

Németh Dávid, a KRE Hittudományi Karának tanszékvezetője Carl Gustav Jung hatása a 20. századi pasztorálpszichológiára című előadásában bemutatta a svájci pszichológus-pszichiáter és körének munkásságát. Többek között Helmut Hark, Walter Uhsadel, Otto Haendler életművébe nyerhetett a közönség bepillantást. Utóbbi és Gyökössy lelkigondozói tevékenysége között párhuzamok fedezhetők fel. „Amikor teológiát művelnek, akkor pszichológusok, amikor pedig pszichológiát művelnek, akkor teológusok" – hangzott el. Mindketten jó teológusok, éleslátású pszichológusok voltak, akik Jung felfedetéseire támaszkodtak. Vallották, hogy a lelkigondozás egyik tartópillére az emberismeret, illetve, hogy csak szubjektív átélések útján válnak életté Isten objektív igazságai.

Carl Gustav Jung hatása Gyökössyre megkerülhetetlen bizonyult: Kaszó Gyula szekszárdi lelkész, a KRE adjunktusa a svájci pszichiáternek a transzcendens iránti teológiai nyitottságáról tartott előadást. A transzcendencia képes közvetíteni a lélek különféle rétegei, így a tudatos és tudattalan között, mondta el.

Az ige gyógyító hatalma

Gyökössy Endre úgy vélte, hogy az emberek spirituális éhségben szenvednek, ám az egyházakban sokan nem találják meg a választ kérdéseikre – hangzott el Tóth János református lelkész, a KRE Gyökössy Endre Lelkigondozói és Szupervízori Intézet igazgatója Spiritualitás és lelkigondozás című előadásában. Nehéz megragadni a spiritualitást, de ott vannak az érzések, megérzések, melyeket a lelkigondozó segíthet kimondani. Már önmagában a lelkigondozás is spiritualitás. Elmondta, hogy a lelkigondozónak szegezett kérdések gyakran valójában Istennek szólnak. Külön szólt a lelkigondozó felelősségéről, illetve arról, hogy csak az tud segíteni másoknak, aki önmagával is törődik.

Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke Farkas Józsefről, a Klauzál téri egyházközösség egykori lelkipásztoráról beszélt. Farkas József igehirdetéseinek egyik pillére az ige volt: „A betű megöl, a lélek pedig megelevenít" (2Kor 3,6). Farkas Józsefet – Gyökössy jó barátját és lelkigondozásban gondolkodó társát – sokan renegátnak tartották az egyházban. Többek között olyan nézetei miatt, mint hogy Jézus Krisztust a Szentírás fölé helyezte, illetve hangsúlyozta, hogy Isten nem csak a Szentírásban lelhető fel. A lelkipásztor nyitott rendszerben gondolkodott: minden szépben, jóban ott az Isten, nem választható ketté a világ vallásos és nem vallásos részekre.

Vallotta, hogy az ige nélkül (Róm 15,4) az igehirdetés embertelen lehet, hiszen az ember démonian szuggesztív is lehet: „Mert amit korábban megírtak, a mi tanításunkra írták meg, hogy az Írásokból türelmet és vigasztalást merítve reménykedjünk". Gyökössyvel együtt állította, hogy az ige gyógyító hatalom, és Krisztus keresztje az egyetlen hely, ahol le tudjuk tenni a világban elterjedt felelősségáthárítást. Lelkigondozói mozzanat – Gyökössynél hasonló – hogy igehirdetéseiben személyiségtípusokat elevenített fel, például Illés próféta kapcsán depresszióról beszélt, és ez közelebb vitte az Igét a gyülekezethez. Farkas Józsefre jellemző volt, hogy olyan témákat vitt fel református szószékre, amelyeket azóta sem merünk – mondta a püspök, megemlítve a férfi-női kapcsolatot.

Szétválaszthatatlan Isten-ismeret és ember-ismeret

Gyökössy Endre paraklétikus lelkigondozásáról beszélt Kocsev Miklós, többek között a Pápai Református Teológiai Akadémia tanszék- és intézetvezetője. A lelkigondozó fontosnak tartotta, hogy az elhanyagolt téma: az élet értelmezéséről is szó essen. „Csak a szeretet dimenziójában, erőterében lehet segíteni" – idézte Gyökössyt, akit a test és lélek kapcsolata különösen érdekelt a testi betegségek gyógyításakor. A gyógyító paraklézisre – azaz vigasztalásra, biztatásra – készített fel orvosokat, lelkészeket, pszichológusokat, és kidolgozta ennek a típusú lelkigondozásnak a módszertanát.

Mintegy harminc évvel haladta meg a korát – mondta Gyökössyről Szarka Miklós lelkész, pár- és családterapeuta, a Református Házasság- és Családsegítő Szolgálat alapítója és egykori vezetője Theodor Bovet, Gyökössy Endre és a mai házasság-lelkigondozás című előadásában. Bovet, a svájci keresztyén párterapeuta és orvos volt az első, aki a házasságot tudománynak nevezte. Isten-ismeret és ember-ismeret szétválaszthatatlan folyamatok, anélkül, hogy az egyik folyamat a másik kárára történne – egy példa az analógiák közül, mely mindkettőjüknél felmerül. Emellett mindketten interdiszciplinárisnak fogták fel tevékenységüket. Az Erik H. Erikson amerikai pszichoanalitikus által megfogalmazott, „a család története életciklus szemlélettel követhető" elvet vallották.

Bár elsőre meglepőnek tűnhet, Gyökössy Endre hatott a katechézisre – mondta előadásában Jakab-Szászi Andrea lelkipásztor, valláspedagógus, a Református Pedagógiai Intézet munkatársa. Szemléletmódja a hittanoktatásban is megnyilvánul. A lelkipásztor szerint a gyermekmisszió lényege maguknak a gyermekeknek a missziója egymás között és egymásért, és ezzel teljesen új fordulatot hozott a gyermekek hitre nevelésében – mondta Jakab-Szászi Andrea. 1947-ben jelentek meg A fészek és A vetés című, bibliai történeteket, elbeszéléseket tartalmazó könyvei. Ezekben és más köteteiben is a gyermekek hittanoktatását tűzte ki célul.

Az előadások végén számos kérdés elhangzott, melyekre az előadók részletesen válaszoltak. Több visszaemlékezés – Gyökössy „Bandi bácsira" és Farkas „Jóska bácsira" – is elhangzott. Az előadásokat az Embertárs című folyóirat fogja közölni.

reformatus.hu
Fotók: Dobó Márta – Parokia.hu