A Tarcali Hitvallás, 450 év távlatából

2012. október 25., csütörtök

A biztonságot, a ma békességét és a jövendő reménységét nem a körülmények határozzák meg, hanem mennyei Atyánk ígérete és akarata. A 21. században csak akkor tudjuk hitvallásunkat megtartani, ha korunk kihívó kérdéseire a magunk helyén, felelős őrállóként egyedül Istent valljuk! – hangzott el a Tiszáninneni Református Egyházkerület őszi lelkész-presbiteri konferenciáján október 20-án, Tarcalon. A zempléni városban rendkívüli közgyűlés során emlékeztek az 1561. és 1564. évi részzsinatokra, illetve a Tarcali Hitvallás elfogadásának 450. évfordulójára.

A Tiszáninneni Református Egyházkerület minden tájáról, mintegy hétszáz résztvevő érkezett a tarcali református templomba és környékére, hogy emlékezzenek azokra az elődökre, akik 450 évvel ezelőtt a református keresztyén hit alapvető kérdéseiről tusakodtak. Az 1561-ben és 1564-ben Tarcalon tartott részzsinatokon az eleve elrendelés kérdéséről, illetve a genfi Kátéról tanácskoztak az egyházvidék lelkipásztorai. 1562-ben – kisebb módosításokkal – elfogadták Kálvin János genfi munkatársának és utódának, Theodor Béza-nak két évvel korábban elkészült hitvallását, ezzel világosan állást foglalva a reformáció svájci-helvét irányzata mellett.

„Az 1560-as évek különösképpen felgyorsítják azokat az eseményeket, melyek során Atyáink egyértelműen meghozzák a döntést, hogy a reformáció két nagy áramlatát tekintve melyikhez csatlakozzanak. Rendkívüli, nemcsak regionális értelemben fontos, hanem az egész magyar reformációra nézve meghatározó döntések születtek Tarcalon" – mondta el Dienes Dénes, a SRTA egyháztörténész professzora. Mint kifejtette: bár a tarcali hitvallás nem vált szimbolikus irattá a MRE életében – hiszen az 1567-ben elfogadott II. Helvét Hitvallás van még ma is érvényben –, a lelkipásztorok a hazai reformáció szellemi-teológiai alapjait rakták le, és bekapcsolták a magyarságot az európai reformáció folyamatába. A Tiszáninneni Református Egyházkerület a nevezetes esemény évfordulóján fakszimile kötetet jelentetett meg, mely a hitvallás kétnyelvű nyomtatványait tartalmazza.

„Hogyan tudna bármelyikünk is meggyőzni egyetlen egy fiatalt arról, hogy hallgasson az igaz és hiteles szóra, a Krisztus szavára, ha mi nem erre a hangra hallgatunk? Hogyan tudnánk bárkit is rávenni a Krisztus követésére, ha mi nem őt követjük?" – tette fel a kérdéseket Csomós József. A református püspök igehirdetésében az ApCsel 20:28 alapján prédikált.

A prédikációt követően Kovács Attila, a házigazda tarcali református egyházközség lelkipásztora a gyülekezet történetét ismertette, majd Ábrám Tibor megnyitotta az egyházkerület rendkívüli közgyűlését, melyen ünnepélyes nyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozat kimondja, az egyházkerület Isten iránti hálaadással emlékezik hitvalló Atyáink, Isten kijelentésére alapozott és hűségükkel hitelesített bizonyságtételére, a Tarcali Hitvallásra. „A 21. század magyar református népeként Urunk irgalmas szeretetébe ajánljuk magunkat, hogy abból erőket nyerve értékőrző szolgálatunk lendületet vegyen. Egyházunkat építő munkálkodásunk gyümölcsöket teremjen, hiteles bizonyságtételünk életeket újítson sokaknak üdvösségére, és az Ő nagy nevének dicsőségére."

Kojsza Péter / tirek.hu

A teljes cikket (képekkel) és a nyilatkozatot a tirek.hu-n olvashatják >>

Istent keresem

Jak 1,9–18

„Ne tévelyegjetek, szeretett testvéreim:...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →