A trianoni békediktátumra emlékeztek Gárdonyban

2010. szeptember 29., szerda

A Gárdonyi Református Egyházközségi magyar kettős kereszt felavatásával emlékezett a kilencven esztendővel ezelőtti trianoni békediktátumra.

A kilencven esztendővel ezelőtti trianoni békediktátumra emlékeztek a Gárdonyi Református Egyházközségben, az ősi magyar kettős kereszt felavatásával.

A Gárdonyi Református Egyházközégben megrendezett ünnepség keretében Oláh László református lelkipásztor és Tóth István polgármester köszöntötte a megjelenteket, a magyar nemzet közösségi összetartozásának fontosságát hangsúlyozva.

Ezt követően L. Simon László országgyűlési képviselő avatóbeszéde kezdetén hangsúlyozta, hogy a nemzeti érzés emlékezetét jelentős mértékben megmérgezte az a speciálisan magyar, kádári gulyáskommunizmus, amely a környékbeli szocialista államokhoz képest jóval globalistább és világhatalmi törekvéseket mutató szocializmust képviselte. 

A szomszédos szocialista államok többsége erőteljesen nemzeti beállítottságú volt – sajnos éppen a beolvasztásra szánt magyar kisebbség kárára. Húsz évvel a rendszerváltozás után rendkívül bonyolult helyzetben vagyunk, hiszen alapvetően egy posztkádári társadalomban élünk – fogalmazott a képviselő. Emiatt a kettős állampolgárság biztosítását és a nemzeti összetartozás mellett tanúságot tévő, e két történelmi léptékű jogszabályt megalkotó és megszavazó parlamenti képviselőket alkalmanként súlyos kritikák érik a közéleti fórumokon. Lényegében a határon túli  magyarság arra kárhoztatott, hogy együtt éljen másokkal egykori magyar hazájában. Mindez nem jelenti, azt, hogy ne kellene szimbólumokban, emlékművekben, szavakban és tettekben megjeleníteni, jogszabályokban megörökíteni, amit számunkra a Kárpát-medence jelent.  Ezért a közelmúltban megalkotott szimbolikus törvények nem csupán a határon túli, de az anyaországi magyarok érdekében is napvilágot láttak. Beszéde során kiemelte: a meghozott törvények egyúttal világossá teszik mind a világ, mind pedig az európai politika számára, hogy globalizálódó világban, s az uniós közösségben – más nemzetekhez hasonlósan – a magyarság is élni kíván saját összetartozás- tudatával.

A felavatásra kerülő, Tóth Gyula Attila által készített trianoni fájdalmakra emlékeztető kettős fakereszt arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyarságot ért valamennyi sorscsapás után is él a remény, hogy gyermekeink, unokáink ugyanarra a földre születhetnek és élhetnek, gondolkodhatnak magyarként, melyet szüleik, eleik rájuk hagytak.

A korábbi kettős kereszt ugyan ezen a területen, az egyházközség udvarában állt. Az újnál jóval kisebb, cement kettős kereszt volt. Többfunkciós emlékműnek számított, hiszen a nemzeti gyásznapok alkalmával hol „Arad”, máskor pedig a „Trianon” cserélhető táblát helyezték fel rá – mondta érdeklődésünkre Oláh László, a gárdonyi református gyülekezet lelkipásztora. Az elmúlt időszak templomfelújításai során útban volt, és állagában is erősen megromlott. Ezért új kereszt elkészítése és felállítása fogalmazódott meg Tóth Istvánban, Gárdony polgármesterében, Tóth Gyula Attila fafaragó művészben és Oláh László lelkipásztorban. A gondolatot hamarosan tett követte. A faanyagot az egyházközség vásárolta meg, az önkormányzat a vasbeton alapozási munkálatokhoz nyújtott jelentős segítséget. Az emlékművet több gerenda darabból szerkesztették össze. Tetejét, a réz záró elemet agárdi bádogos ingyen készített. Az új felavatott kettős kereszttel a 90 esztendővel ezelőtti Trianon, drámai következményeire kívántak a városban megemlékezni.

Szűcs Gábor

Istent keresem

1Thessz 2,1–12

„...a mi Istenünktől bátorságot kaptunk arra, hogy nyíltan hirdessük nektek Isten evangéliumát...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →