Arab tavaszból keresztyén tél lehet?

2011. december 15., csütörtök

Az egyiptomi egyházak imádkoznak és segítik a bevándorlókat, akik a politikai zűrzavar, erőszak és a bizonytalan jövő miatt inkább haza menekülnek. Nagyon nagy szükség lenne a stabil demokratikus társadalmak kialakítására, máskülönben az „arab tavasz” „arab télbe” fordulhat, mely során fenn áll a veszélye a vallási kisebbségek üldözésének.


David Victor R. Youssef ebbéli aggodalmát fejezte ki az Egyházak Világtanácsa által szervezett Globális Ökumenikus Migrációs Hálózat találkozóján, melyre a libanoni Bejrútban került sor december 5 – 7. között.

Youssef, a Kopt Evangéliumi Szociális Szolgálatok Szervezetének munkatársa az Egyházak Világtanácsa újságírójának adott interjút a témában.

Milyen az egyiptomi politikai helyzet az „arab tavasz” után? Milyen hatással van ez a be- és kivándorlásra?

Egyiptom idén nagyon sok politikai, szociális, kulturális és vallási változásnak volt szemtanúja. De ez még nem jelenti azt, hogy vége a küzdelemnek. A tunéziait követő egyiptomi forradalom hatására számos felkelés történt a környező országokban, melyet „arab tavaszként” emlegetünk.

Az arabok végre harcolnak a szabadságukért, és fellázadnak a diktatúra ellen. Azonban míg a drasztikus politikai változásokat ünneplik, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a változások bizonytalansággal járnak. Ez a bizonytalanság kényszeríttette a szegényeket, hogy elhagyják az országot, és biztonságosabb helyen telepedjenek le biztosabb megélhetés reményében.

Annak ellenére, hogy Egyiptomban viszonylag kevesebb zavargás van, mint a többi arab országban, sokan úgy döntöttek, inkább elmenekülnek az erőszak elől. Sok eddig külföldön élő egyiptomi pedig visszatért az országba, ahol most munkanélküliséggel, rossz életkörülményekkel és a biztonság hiányával kell szembe nézniük.

Miután a biztonsági apparátus összeomlott az országban, megerősödtek a radikális iszlamista csoportok, ami sok egyiptomit, különösön a koptokat, arra kényszerített, hogy nyugatra emigráljanak.

El tudná magyarázni a legújabb politikai fejleményeket Egyiptomban?

A legnagyobb eredmény a korábbi diktatórikus rendszer megdöntése. Most minden egyiptomit az a remény tölt el, hogy sikerül egy demokratikus államot létrehozniuk.

Azonban vannak olyan fejlemények is, melyek kifejezetten zavarják az egyiptomiakat. Ilyen például, hogy a Katonai Erők Legfelsőbb Tanácsa nagyon nehezen adta át a hatalmat a polgári erőknek. Emellett aggodalomra ad okot a radikális iszlamista csoportok megerősödése. Az ilyen csoportok, mint az Al Ekhwan al Muslmūn, Al Salafi-oun és Al Ja-ma’a Al Eslamiyya a törvényhozó testületben a helyek több mint 40%-át szerezték meg. Továbbá a feloszlott Nemzeti Demokratikus Párt korábbi tagjai közül sokan új politikai pártot hoztak létre, és meg akarják nyerni a parlamenti választásokat. Ezenkívül a liberális erők részben kudarcot vallottak, mivel nem sikerült döntő többséget szerezniük a választások első fordulójában. Ez is hozzájárult a már említett bizonytalansághoz.

Milyen hatással van ez a helyzet az egyiptomi keresztyénekre?

A biztonság hiánya miatt a koptoknak egyre nagyobb erőszakkal és vallási feszültségekkel kell számolniuk. E feszültség egyik bizonyítéka a templomok leégetése, például az október 9-én Aswan-ban történt eset. Itt kilencven keresztyén vesztette életét, amikor a templomégetések ellen tüntettek.

A radikális csoportok megerősödése megnyitja az utat egy iszlám állam létrehozására és a Shari’a, az iszlám törvény bevezetésére. Ennek következményeképp az eddig is fenyegetettségben élő keresztyének egyre jobban elszigetelik magukat gyülekezeteikben.

Ez kivándorlási hullámhoz is vezetett a keresztyének körében, hiszen attól tartanak, hogy egy iszlám államban nem találják majd helyüket. A nagymértékű kivándorláshoz természetesen a bizonytalan gazdasági helyzet is hozzájárul, a munka nélkül maradt polgárok milliói hagyják el az országot. A koptok többsége leginkább az Egyesült Államokba, Kanadába és Ausztráliába menekül. A kopt diaszpórák nemzetközi védelmet kértek az egyiptomi vallási kisebbségeknek.

Hogyan reagálnak az egyházak a kihívásokra? Mi az ökumenikus válasz?

Az egyiptomi egyházak létfontosságú szerepet töltenek be a társadalmi életben. Tudatosítják hívőikben, hogy teljes jogú állampolgárai az országnak, valamint megpróbálják rábírni a keresztyéneket arra, hogy aktívan vegyenek részt a társadalmi, politikai és kulturális életben. Néhány egyházfő rendszeresen látogat politikai és társadalmi eseményeket, hogy részt vegyen az új Egyiptom kialakításában.

November 11-én hatalmas ökumenikus virrasztást szerveztek Egyiptomért, melyen hetvenezer keresztyén vett részt. A résztvevők egész éjjel imádkoztak Egyiptomért, estétől egészen másnap reggelig.

Ezenkívül az egyházak még a be- és kivándorlókat is támogatják. Ide tartozik a lelki támogatás, melyet külön menekülteknek szervezett programok keretén belül nyújtanak, a munkakereséshez nyújtott anyagi támogatás, lakhatási támogatás, segélyek, és jogi segítségnyújtás a menedékjog igényléséhez.

Forrás: www.oikoumene.org

Fordította: Csóka Mária

Figyelem!

A Reformatus.hu megújult

Ön a Magyarországi Református Egyház korábbi weboldalán jár, amelyet 2020. április eleje óta nem frissítünk. Az itt található információk már elavultak lehetnek. Kattintson és látogasson el megújul honlapunka.