Az Irgalmas Samaritánus büszkeségei

2014. február 27., csütörtök

Istennek nincsenek egészséges és beteg, türkmén, magyar és cigány gyermekei, csak gyermekei – Katkó Lászlóval, a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon vezetőjével beszélgettünk a Dizseri-díj átadó ünnepsége után.

Mit szóltak a lányok a díjhoz?

Ők még nem tudják – ilyesmivel nem szoktam dicsekedni, de azt hiszem, örülni fognak neki.

Kicsit ez az ő kitüntetésük is.

Igen, de még inkább a munkatársaimé, akik tudják, hogy nemcsak azért vagyunk felelősek, hogy öltöztessük, tápláljuk, neveljük vagy taníttassuk a lányokat, hanem a tálentumaikért is felelünk. Gyermekeink közül most is négyen tanulnak zenét, szinte mindennap van lehetőségük különböző szereplésekre, éneklésre, táncra, sportolásra. Nagyon ügyesek: nemrég hat-egyre győztek le egy amerikai fiúcsapatot fociban.

Az látszik, hogy nagyon büszke rájuk.

Főleg akkor, ha meggondolom, milyen körülmények között éltek, mielőtt hozzánk kerültek. Sokan olyan családokból jöttek, ahol nem ismerték még a hús fogalmát sem, vagy ahol rendkívül erkölcstelenül éltek. Volt olyan család, ahol a három kislány végignézte, ahogy az anyjuk egyszerre három férfival volt. A legnagyobb lánynak több év kellett ahhoz, hogy feldolgozza ezt a traumát. Ma már férjnél van, a második gyermekét várja, csodálatos családi életet él – ezekre a történetekre vagyok a legbüszkébb.


Magyarországon idén január óta arra törekszenek, hogy 12 éves kor alatt senki ne kerüljön gyermekotthonba, hanem lehetőség szerint nevelőszülők, családtípusú otthonok fogadják be őket.

Ukrajnában is átalakulóban van a gyermekvédelem, előtérbe kerül az örökbefogadás – de ki akar befogadni beteg, béna, kancsal vagy súlyosan beteg gyermeket, ahogy mi tesszük? Az örökbefogadás másik akadálya nálunk, hogy számos gyermekünknek nincs bírósági döntése arról, hogy szüleiktől megvonták a gyámsági jogot. Keresztyén ember vagyok, senkit nem jelentek fel, sőt: ha a családban beállt nehéz helyzet rendeződött, a gyermek, ha akar, visszamehet. Sajnos az esetek döntő többségében erre sosem kerül sor.

A díjátadón azt mondta: jó magyar asszonyokat nevelnek a lányokból – a cigánylányokból is.

Nálunk nem hangzik el az a szó, hogy cigány. Istennek nincsen külön katolikus, református, cigány, orosz gyermeke. Ők mind Isten gyermekei. A hozzánk került lányok között van ukrán, orosz, fehérorosz, türkmén és görög származású is – de magyar lány lesz belőlük, mert ezen a nyelven tanítjuk meg őket imádkozni. Arra viszont odafigyelünk, hogy tisztában legyenek azzal, honnan jönnek és – ahol ez lehetséges – tartsák a kapcsolatot a szüleikkel. Volt olyan esetünk, amikor két kislány került hozzánk: az anyjukat börtönbe zárták, mert kilenchónapos ikergyerekei közül a kisfiút agyonverte. A nagyobb lány ötéves volt ekkor. Ők jelenleg is nálunk vannak. Megrázott, amikor a nevelők elmesélték, mit válaszoltak a gyerekek az anyjuk nekik írt levelére. Nem azt kérdezték, hogy miért ölte meg a testvérüket, hanem hogy mikor van a születésnapja, és milyen ajándékot küldjenek neki. Ez a lelkület a legfontosabb, amit adhatunk a hozzánk kerülőknek.

Katkó László 1995 óta vezeti az Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthont, amely semmilyen támogatást nem kap az ukrán államtól. Az önellátásra berendezkedett intézmény hetven lakója között halmozottan sérültek és pszichiátriai betegek is vannak.

Bagdán Zsuzsanna
Fotó: Vargosz
Megjelenik a Reformátusok Lapja következő számában. 

Istent keresem

5Móz 28,49–69

„És bár olyan sokan voltatok, mint égen a csillag, kevesen maradnak meg közületek,” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →