Az állásfoglalás hátterében azok a kijelentések állnak, amiket a jobboldali-populista  FPÖ elnökjelöltje, Barbara Rosenkranz a náci tilalmi törvény kapcsán mondott. Az egyházi vezetés nyilatkozata ezzel szemben megállapítja: „A tilalmi törvény relativizálása nem a véleményszabadság körébe tartozik, hanem a történelmi tények tagadását jelenti." Az ilyen magatartás támadás zsidó polgártársaink, és a nácizmus áldozatai ellen, s így összeegyeztethetetlen a politikai funkcióra történő jelöléssel és jelölttel.  Barbara  Rosenkranz ugyan hétfőn jelezte, hogy nem vonja kétségbe a náci tilalmi törvényt, csakhogy ezt a közvélemény nyomására tette. Az egyházi vezetők így fogalmaznak: „Megdöbbent minket, hogy nem csak a jobboldali populizmus terjed országunkban, hanem a jobboldali szélsőséges eszmék a társalom pereméről egyre inkább annak közepe felé tartanak.” Viszont a jobboldali szélsőséges eszmék ellentmondanak a keresztyén értékeknek. Az osztrákokat az egyház a civil elkötelezettségre buzdítja. Így írnak: Ne fordítsák el a fejüket, ha környezetükben szélsőjobboldali magatartással találkoznak, legyenek aktívak ott, ahol az embereket az fenyegeti, hogy az előítéletek és a türelmetlenség áldozataiul essenek. Korábban Chr. Schönborn bécsi kardinális nyilvánvalóvá tette, hogy ha valaki magas hivatalt szeretne Ausztriában betölteni, de a náci tilalmi törvény vagy a Shoa tekintetében nyitva hagy akár csak egy kiskaput is, az „számomra nem választható meg”. A tilalmi törvényt Ausztriában 1947-ben hozták meg, aminek értelmében a nemzetiszocialista tevékenység újraélesztése vagy a nemzetiszocializmus igazolása bűncselekménynek minősül. (Jesus.de – 2010-03-10 – dr. békefy – www.reformatus.hu)