Embermentőket ismertek el

2013. augusztus 05., hétfő

A II. világháború, a vészkorszak idején zsidók életét megmentő tizenegy embert ismertek el „Helytállásért" oklevéllel a humánum napján, augusztus 4-én a budapesti, Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban. Az elismertek között volt Dr. Bodoky Richard, a Bethesda egykori igazgatója és Joó Sándor református lelkész is.

A 2012-ben alapított „Helytállásért" magyar embermentő elismerést olyan emberek, illetve leszármazottaik vehették át, akik akár saját életük kockáztatásával is mentették zsidó embertársaikat. A díjat Raoul Wallenberg svéd embermentő, diplomata születésének 101. évfordulóján adták át.

A Helytállásért oklevelet postumus kapta meg Dr. Bodoky (Biberauer) Richard, a Filadelfia Diakonissza Intézetet alapítójának fia, aki apja nyomdokaiba lépve 1939-től 1951-ig a Bethesda Kórház igazgató lelkésze volt. A diakonisszák a református egyház oltalmában fogadalmat tett, lelki gondozást, szociális, nevelői munkát, elsősorban betegápolást rendi közösségben, hivatásszerűen végző nők voltak. A II. világháború alatt a rend tagjai mentési szolgálatot is vállaltak. Dr. Bodoky (Biberauer) Richard javaslatára az árván maradt zsidó gyermekek számára otthonként ajánlották fel a Noszvajon álló intézeti házat. A mentés során a Bethesda Kórház sokáig átirányító állomásként működött, ahol a rászorultakat árja-papírokkal, hamis igazolványokkal és újonnan gyártott családfákkal látták el. Többek között, a diakonisszák által mentett számos személy között volt a színész Latabár testvérek édesanyja is.

Joó Sándor református lelkész, szinztén postumus kapta meg az elismerést. Joó Sándor 1944 tavaszától egyházközösségét is igénybe véve segített etnikai, vallási vagy politikai okokból menekülő üldözött személyeknek elbújni a német, illetve nyilas hatóságoktól. Ugyanezen év őszén Schifferné Szakasits Klárát három gyermekével eljuttatta a svábhegyi Zsindely villába, majd később a Maros utcai református menedékbe, a Darányi villába. Joó Sándor emberségéről, helytállásáról Schifferné Szakasits Klára a „Magamról és másokról" címmel könyvében is megemlékezett.

További díjazottak:

  • Anker Sándor, aki a komáromi méntelep méneskari tisztje bújtatott és mentett meg számos munkaszolgálatost azzal, hogy formálisan építkezési munkára fogadta be őket.
  • Bácskai Sándor vendéglős, különböző ürügyekkel sokak életét megmentette, például arra hivatkozva, hogy a városnak halaszthatatlan közérdekű munkák elvégzésére zsidó mesteremberekre van szüksége, vagy a városban mutatkozó járványveszély leküzdéséhez nélkülözhetetlenek a zsidó orvosok.
  • Béki István rendőr felügyelő, menlevelet szerzett több zsidó családnak, kimenekítve őket így a gettóból, és azok közül is többet kivitt onnan, akik nem rendelkeztek menlevéllel. Huszonhárom mentett személy nyilatkozata tanúsítja az embermentést.
  • Bors Irma irgalmas rendi kedves nővér, zenepedagógus életében embermentő tetteiért nem akart elismerésben részesülni, bár a megmentettek – köztük tanára, Kodály Zoltán is, akit az üldözések idején zsidó származású feleségével együtt bújtatott – szorgalmazták, hogy a Világ Népeinek Igazai közé kerüljön.
  • Herceg Esterházy Pál  többeknek menedéket nyújtott. A tomboló nyilasterrort elítélte, fellépett ellene. Katolikus szervezetek útján az üldözötteknek különböző összegeket juttatott.
  • Dr.Székely Lajos közel 50 zsidó gyerek megmentésében vett részt. Székely Lajos 2013. július 23-án töltötte be 90. életévét.
  • Szénási Gyula Szegeden szolgált tartalékos zászlós gazdatisztként, álruhában menekítette ki Szegedről a mindenki által jól ismert Pick család sarját, Bartáék lányát.
  • Varsányi István az idén lenne esztendős. A legendás életű férfi 1939-ben, a II. világháború kitörésekor Lengyelországban segítette zsidó fiatalok menekülését.
  • Víg József kárpitos gyakran dolgozott együtt Feuer Gusztáv építészmérnökkel és feleségével, Kurz Auguszta belsőépítésszel.  1940-ben Feuer Gusztávot munkaszolgálatra vitték, ezt követően feleségét Víg József befogadta és hamis dokumentumokkal, távoli családtagként élt a felszabadulásig.

Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója kijelentette: Wallenberg születésnapja jó alkalom az embermentők köszöntésére, de ennél is többet kell tenni, példát kell állítani. Magyarországon a józan, szerető, szolidáris emberek vannak többségben, és nemcsak a múltba kell révedni, hanem a  mindennapi tettekben is bizonyítani kell: képesek vagyunk együtt élni, megtenni, amit a tízparancsolat követel.

„A humánum őrzője" címet, melyet első alkalommal adományozott a Holokauszt Közalapítvány és az Igaz Emberekért Társaság, Kozma Imrének, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke ítélték oda.

Forrás: Infovilág 

Honlapunkon Joó Sándorról és Bodoky Richardról is olvashatnak bővebben.

Istent keresem

Lk 10,21–42

„ ...pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink