A tehetséggondozást a középpontba helyező konferencia március 6-án délelőtt kezdődött a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Kálvin termében. A rendezvényt Dr. Bölcskei Gusztáv, az egyetem rektora nyitotta meg, aki köszöntőjében elmondta: reméli, hogy a konferencia lehetőséget teremt arra, hogy felépüljön az a bizalmi háló, amelyik szükséges ahhoz a munkához, amelyet a szakkollégiumok, mint bizalmi kiskörök végeznek.

A Wáli István Református Cigány Szakkollégium diákjai közül többen nem a Hittudományi Egyetemen, hanem a Debreceni Egyetemen tanulnak, így az intézmény másik kiemelt partnere a Debreceni Egyetem, amelynek nevében Dr. Csernoch László tudományos rektorhelyettes köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében kiemelte, hogy az egyetem egyik, ha nem a legfontosabb feladata a tehetséggondozás, amelynek egyik formája a szakkollégium. Hangsúlyozta: az egyetem célja nemcsak az értelmiség kinevelése, hanem az, hogy az intézményben végzett hallgatók visszamenjenek arra a településre, ahonnan érkeztek, és ott neveljék, támogassák a fiatalokat.

Harmadjára a Wáli István Református Cigány Szakkollégium vezetője köszöntötte a résztvevőket. Uhrin Anikó elmondta, hogy az intézmény kiemelt feladata, hogy a hallgatók a legmagasabb szinten bontakoztathassák ki tehetségüket. A köszöntések után előadásokkal folytatódott a kétnapos találkozó.

A Magyarországi Református Egyház szerepvállalása a cigányság felzárkózásában, misszió, esélyegyenlőség, tehetséggondozás címmel a Magyarországi Református Egyház zsinati tanácsosa tartott előadást. Tarr Zoltán hangsúlyozta, hogy a Magyarországi Református Egyház nagyon sok területen és különböző helyszíneken, helyzetekben végez szolgálatot a cigányok között. Örvendetesnek tartja, hogy egyre több olyan gyülekezet, intézmény van, amely több, a cigányságot felzárkóztató programot indít. A szakkollégium is ilyen, amely bár kevés fiatalt érint, de rajtuk keresztül egyre több családot, fiatalt érhetnek el. Az egyházban fontos, hogy a különböző kezdeményezések között kapcsolat legyen, hogy a tapasztalatok, jó gyakorlatok cseréje megtörténjen, és ezek a kezdeményezések képesek legyenek befolyásolni az egyház egészének munkáját, hatással legyenek például a kötelező hit- és erkölcstanoktatásra is. A tapasztalat az, hogy a sok beszélgetés és a sok jó gyakorlat bemutatása egyre több közösséget indít arra, hogy ezen a területen tegyenek valamit.

Ezt követően Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára a felzárkózás, tehetséggondozás állami tapasztalatairól, fontosságáról, jelenéről és jövőjéről beszélt. Elmondta, hogy a kormány büszkesége a szakkollégiumi hálózat, amellyel kapcsolatban kiemelte, hogy nagyon fontosnak tartja, hogy az ott végzett hallgatók mentorai legyenek az új diákoknak, példaképként álljanak előttük, így akár a kormány szövetségesei is lehetnek abban, hogy felkarolják az alsóbb éveseket. Langerné Victor Katalin beszélt a Tanoda Programról is. Kifejtette, hogy ez egy olyan oktatási forma, melyben nem kötik elvárások a pedagógusokat, így hatékonyabban tudnak segíteni a diákoknak abban, hogy kibontakoztathassák tehetségüket. Megemlítette még a Nemzeti Tehetség Programot, amely hátrányos helyzetű, roma fiatalok tehetséggondozását tűzte ki célul egészen a kisiskolás kortól a felnőtt korig.

Langerné Victor Katalin után Weiszburg Tamás, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) általános alelnöke, valamint a TDK Határok Nélkül program szakmai vezetője ismertette a Tehetségútlevél programot, amely a köz- és felsőoktatás közötti átmenetben segíti a tehetséggondozást. A felsőoktatási intézmények a tehetsegutlevel.hu oldalon meg tudják nézni, hogy az intézményükbe jelentkezett hallgatók közül kik voltak azok, akik a középiskolában kiemelkedtek valamiben, így tovább tudják őket támogatni.

Március 7-én műhelymunkák és előadások színesítették a programot. A kétnapos rendezvény célja az volt, hogy a roma és hátrányos helyzetű fiatalok felsőoktatásban megvalósuló tehetséggondozásával kapcsolatos hazai és határon túli tapasztalatokat összegezze, szakmai ajánlásokat fogalmazzon meg, valamint szakmai együttműködési lehetőségeket tárjon fel.

A Wáli István Református Cigány Szakkollégiumot 2011 májusában alapította meg a Magyarországi Református Egyház. Az intézmény tagja a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózatnak, mely a történelmi egyházak és a Magyar Kormány együttműködéseként alakult meg. A konferencia, melyre határon túlról is érkeztek résztvevők, a „TÁMOP-4.1.1.D-12/2/KONV-2012-0007 – Egyetemes célok – egyetemes összefogás. A Wáli István Református Cigány Szakkollégium hosszú távú fejlesztési koncepciója" kódszámú és elnevezésű projekt részeként valósult meg.

Forrás: ttre.hu